Durván felpörgött 2021-ben a földpiac, nagyot gyorsult a termőterületek drágulása

Az elmúlt két esztendőnél látottnál nagyobb ütemben, 10 százalékkal emelkedtek tavaly a termőföldárak, egy hektár szántó átlagára már közelíti a kétmillió forintot, néhol már egy hektár gyepért is több mint egymilliót kérnek. Élénkült tavaly a földpiac, a KSH-nak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisára épülő, de nem teljes körű adatai szerint 2021-ben 14 százalékkal nagyobb termőföldterületet értékesítettek, mint az előző évben. Ez azt jelenti, hogy a mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,1 százaléka, 72 ezer hektár cserélt gazdát. 

Az új tulajdonoshoz kerülő területek esetében a 2021-es érték megközelíti a 2017. évi értékesítés volumenét, amely azóta minden évben mérséklődött, egészen 2020-ig - írta a Világgazdaság. A termőföldárak és az értékesített terület együttes emelkedése 16 százalékkal magasabb forgalmi értéket eredményezett az egy évvel korábbinál.

Nagyon gyorsan emelkednek a földpiac árai

Gyorsult, és minden művelési ágat érintett a mezőgazdasági területek árának emelkedése: 2021-ben az előző két év 5,4, majd 8,2 százalékos növekedése után a drágulás átlagosan 10 százalékkal haladta meg a 2020. évit. A szántó átlagára a 2020-assal megegyező mértékben, 8,8 százalékkal emelkedett, így egy hektár átlagosan 1,9 millió forintba került. Az erdő és a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 15-15 százalékkal az előző évihez képest, míg a szőlő 10, a gyümölcsös 8,2 százalékkal drágult. A legdrágább művelési ág, a szőlő, amelynek egy hektárjáért 2,6, míg egy hektár gyümölcsösért 2,4 millió forintot kellett fizetni. A gyep hektáronkénti átlagára 961 ezer, az erdőé 915 ezer forint volt 2021-ben. 

Az értékesített szántók átlagos ára Békés, Hajdú-Bihar, Tolna, Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében volt a legmagasabb, itt hektáronként 2–2,5 millió forint közötti áron cseréltek gazdát a parcellák.

A legalacsonyabb értékek 1,2-1,3 millió forintos átlagárakkal Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád és Zala megyében voltak. A KSH szakértői megjegyezték, hogy a föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nem csak a megyék között, hanem azokon belül is nagyok az árkülönbségek. Pest megyét figyelmen kívül hagyva a járási szántóföldek átlagárai Hajdú-Bihar, Békés és Veszprém megyében szóródtak a leginkább, Somogyban és Zalában pedig a legkevésbé. A legmagasabb járási szántóátlagárak Hajdú-Bihar megyében voltak: a Hajdúszoboszlói járásban 4,2, a Hajdúböszörményiben és a Debreceniben 3,4 millió forint volt.

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 961 ezer forintba kerültek 2021-ben, ami 15 százalékos drágulás 2020-hoz hasonlítva. Az átlagár a Közép-Dunántúlon és Dél-Alföldön is elérte a hektáronkénti egymillió forintot.

Így változtak a földpiac számai

Az egyes művelési ágak közül a szántónál a legmagasabb a bérelt területek aránya, ami eléri az 53 százalékot. A gyepterületek 40, a szőlőterületek 21, míg a gyümölcsösök 22 százalékát használják bérlők. 

A KSH adataiból látszik, hogy a termőföldárakhoz hasonlóan a földbérleti díjak emelkedése sem állt meg 2021-ben. Sőt, a növekedés üteme minden művelési ágban jelentősen felgyorsult. 

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 7,3 százalékos növekedés után – átlagosan 13 százalékkal volt magasabb a 2020. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja országosan 72 700 forint volt. A szőlő bérleti díja 13, az erdőé 11, a gyepé és a gyümölcsösé 10-10 százalékkal nőtt 2020-hoz képest. A megyék között még mindig nagy a szórás: egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja Hajdú-Bihar, Tolna és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (98,2, 91,3 és 86,9 ezer forint, míg Nógrád, Heves és Zala megyében a legalacsonyabb (43,3, 52,3, 53,8 ezer). Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételi ár 3,9 százaléka volt 2021-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7-3,9 százalék körül stagnál - írták.

Az Európai Unióban is növekszik a szántóföldek ára

A KSH szakértői azt is megírták, hogy a termőföld árát sok tényező befolyásolja, a természeti adottságok és az éghajlat, a termelést befolyásoló helyi körülmények(például a talajminőség, a földfelszín, a csatornázás vagy a melioráció), az adott ország nemzeti szabályozása, különös tekintettel a külföldiek földszerzési jogára, illetve a kereslet és a kínálat. Mindezek miatt nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2015 és 2020 között a legnagyobb mértékben Romániában (három és félszeresére), Csehországban (kétszeresére), Luxemburgban és Lettországban (több mint másfélszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.