Egészséges változás: a hazai csirkehúsimport csökkent, míg az export nőtt

Az Amerikai Egyesült Államok agrárminisztériumának (USDA) most megjelent rövid távú becslése szerint a világ csirkehústermelése 1,9 százalékkal 95,6 millió tonnára emelkedhet az idén. Az USA-ban 2,2 százalékos, az Európai Unióban 2,1 százalékos, Kínában 0,9 százalékos bővülés, míg Brazíliában 0,5 százalékos csökkenés várható a kibocsátásban. Magyarország baromfihúsimportja 2 százalékkal csökkent, míg  az export 20 százalékkal emelkedett 2018. január–augusztus között 2017 hasonló időszakához viszonyítva. Az USDA októberben megjelent rövid távú előrevetítése szerint a világ csirkehústermelése 1,9 százalékkal 95,6 millió tonnára emelkedhet az idén a 2017. évihez képest. A legnagyobb csirkehústermelő országok közül az USA-ban 2,2 százalékos, az Európai Unióban 2,1 százalékos, Kínában 0,9 százalékos bővülés, míg a második legnagyobb termelőnek számító Brazíliában 0,5 százalékos csökkenés várható a kibocsátásban. A világ csirkehúsimportja nem változik számottevően 2018-ban az előző évihez képest. A világpiacról a legtöbb csirkehúst előreláthatóan Japán (1,1 millió tonna) és Mexikó (845 ezer tonna) vásárolhatja, míg az Európai Unió 6,2 százalékkal kevesebb csirkehúst hozhat be a nemzetközi piacról ugyanekkor. A világ csirkehúsexportja tovább élénkülhet (11,2 millió tonna). A csirkehús legnagyobb exportőre Brazília (3,7 millió tonna) és az Európai Unió (1,4 millió tonna) lehet az idén. Az Európai Bizottság adatai szerint az unió baromfihúsimportja 4 százalékkal 531 ezer tonnára csökkent 2018. január–augusztusban az előző esztendő azonos időszakához viszonyítva. Az import döntő része Thaiföldről érkezett, összesen 204 ezer tonna, ami 13 százalékkal több a 2017 azonos időszakában beszállított mennyiségnél. Nőtt továbbá a Chiléből (+92 százalék), Ukrajnából (+70 százalék), Svájcból (+25 százalék), Kínából (+25 százalék) és Argentínából (+24 százalék) származó baromfihús mennyisége, míg a második legnagyobb beszállítónak számító Brazíliából 186 ezer tonnára (–34 százalék) csökkent a behozatal ugyanebben az összehasonlításban. A közösség baromfihúsexportja 8 százalékkal több mint 1 millió tonnára nőtt 2018. január és augusztus között az előző év azonos időszakához viszonyítva. Vietnámba (+65 százalék), a Fülöp-szigetekre (+44 százalék), Ukrajnába (+28 százalék) és Ghánába (+13 százalék) emelkedett, míg a Dél-afrikai Köztársaságba (–28 százalék), a Benini Köztársaságba (–23 százalék), Szaúd-Arábiába (–6 százalék) és Hongkongba (–3 százalék) csökkent az uniós baromfihús kivitele. A KSH adatai alapján Magyarország baromfihúsimportja 2 százalékkal 46 ezer tonnára csökkent 2018. január–augusztus között 2017 hasonló időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús behozatala 1 százalékkal 31 ezer tonnára csökkent, míg a pulykahúsé 12 százalékkal csaknem 4 ezer tonnára emelkedett. A legtöbb baromfihús Lengyelországból (14 ezer tonna), Németországból (7 ezer tonna), Ausztriából (7 ezer tonna), Szlovákiából (4 ezer tonna), Hollandiából (4 ezer tonna) és Romániából (3 ezer tonna) érkezett. Magyarország baromfihúsexportja 20 százalékkal 139 ezer tonnára emelkedett 2018. január–augusztusban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ezen belül a csirkehús kivitele kismértékben (68 ezer tonna), a pulykahúsé pedig 6 százalékkal 24 ezer tonnára nőtt. A baromfihús legnagyobb célpiacai Románia (25 ezer tonna), Ausztria (15 ezer tonna), Németország (13 ezer tonna), Szlovákia (11 ezer tonna), Franciaország (10 ezer tonna) és Ukrajna (8 ezer tonna) voltak a megfigyelt időszakban. Az AKI vágási statisztikai adatai szerint Magyarországon mintegy 510 ezer tonna (élősúly) baromfit vágtak le 2018. január–szeptemberben, ez 13,2 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában vágóhidakra került mennyiség. Ebből a vágócsirke 312 ezer tonnát (+1,4 százalék), míg a vágópulyka 77 ezer tonnát (+6,3 százalék) tett ki. Az Európai Bizottság adatai szerint 2018 októberében 186 euró/100 kilogramm volt az egész csirke uniós ára, ami 2,5 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának átlagárát. Magyarországon a vágócsirke termelői ára (258 forint/kilogramm) 3,3 százalékkal volt magasabb ugyanekkor. A friss egész csirke feldolgozói értékesítési ára 6,2 százalékkal 485 forint/kilogrammra, a csirkemellé 3,4 százalékkal 1135 forint/kilogrammra emelkedett, míg a csirkecombé (440 forint/kilogramm) nem változott számottevően ugyanebben az összehasonlításban. Forrás: AKI