Égető csapadékhiány, csontszáraz talajokkal és igen hűvös reggelek

A szeptember eleje óta tartó csapadékmentes idő miatt az elvetett repcének már égető szüksége lenne egy kiadós, áztató esőre. Erre sajnos az előttünk álló 6-8 nap során sem mutatkozik esély. A mai hidegfront csak elszórt záporokat, zivatarokat okoz, a nappali felmelegedést viszont jócskán visszaveti. A front nyomában megerősödő szél többfelé okozhat gyümölcshullást és ezzel károkat.

Csapadék utoljára a múlt hét első napjaiban hullott az országban, de akkor is csak a nyugati és az északi országrészben fordultak elő elszórtan záporok, zivatarok. Az ország túlnyomó részén az ősz első napja óta csontszáraz az időjárás. A 30 napos csapadékösszeg hazánk döntő részén már jócskán (20-60 mm-rel) elmarad a sokéves átlagtól. A talajok egyre szárazabbak, különösen az Alföldön: errefelé a fölső fél méteres rétegben már a kritikus 40%-ot sem éri el a talaj nedvességtartalma a növények számára hasznosítható vízkészlet százalékában - írta a met.hu.

Nyugaton és északon valamivel jobb a helyzet, a különböző kultúrák táblái között jelentős eltérések mutatkoznak. Miskolc térségében az őszi vetések után időben elmunkált táblák talaja a 20-50 cm-es rétegben jelentős nedvességet raktároz, míg a szomszédos kukorica alatt ez a réteg nagyon száraz. A hőmérséklet napközben a nyarat idézi: a maximumok 30 Celsius fok körül alakulnak. Az őszt és az egyre hosszabbodó éjszakákat a hűvös hajnalok jelzik. A napi középhőmérsékletek átlaga az elmúlt 10 nap során 2-5 fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos értéket.

A kukorica a teljes érés fenológiai fázisához közeledik, további csapadékra már nincs szüksége. Miskolc térségében vannak már teljesen elszáradt és még fele részben zöld növényekkel teli táblák is fajtától függően. Ebben a körzetben jó termés mutatkozik.

A másik nagy terülten termesztett szántóföldi növényünk, a napraforgó, az állományszáradás fázisában jár, zajlik a deszikkálása és a betakarítása. Mindkét növényünkre kedvező a meleg, száraz időjárás. Optimális az idő a most érő gyümölcsök számára is a megfelelő íz- és zamatanyagok kialakulásához és a mezőgazdasági munkákhoz. A repce szempontjából már nem ilyen kedvező a helyzet: ahol még augusztus végén a földbe került a mag, ott megkapta a keléshez szükséges csapadékot a növény és jelenleg 2-4 leveles állapotban van. A további fejlődéséhez azonban most már égető szükség lenne az esőre, különösen ott, ahol csak az eső után került elvetésre a mag (pláne a déli országrészben, ahol nem esett akkor sem). Jelentős, országos csapadéknak viszont a következő 6-8 nap során is kicsi az esélye, így a repce szezonja sokfelé nehezen indul, vontatott, hiányos kelés és lassú kezdeti fejlődés vár rá.

A kukoricatermesztésben használatos 10 fokos bázishőmérséklettel április 1-től számolt hőösszeg jelenleg többnyire 1400 és 1580 foknap között van az országban. Az alacsonyabb értékek az északi és a nyugati országrészekben, míg a magasabbak a délkeleti tájakon figyelhetők meg. Az utóbbi napokban sokat emelkedtek az értékek, a kukorica már megkapta az éréshez szükséges hősszeget. A 2019-es hőösszeg értékekhez képest mintegy 30-70 foknapos az elmaradás, a sokéves átlaghoz képest pedig 70-120 foknapos többlet a jellemző az ország nagy részén. Mindez pedig azt jelenti, hogy a növények (a kukorica mellett például az ősszel érő gyümölcsök) fenológiai fázisai a tavalyinál valamivel később, de a szokásosnál kissé hamarabb következnek be.

A tavaszi aszály miatt a növény csak nagyon nehezen tudott kikelni. A talaj nedvességtartalma április elejétől május közepéig majdnem folyamatosan a kritikus 40%-os érték alatt volt a növény gyökérzetét érintő mélységben. Ezt követően már esett annyi eső, hogy a talaj nem száradt tovább, sőt kissé már a kritikus szint fölé emelkedett a talajnedvesség. A kukorica a májusi szárazságban mélyebb gyökeret növesztve kereste a nedvességet a talajban. A napi középhőmérséklet erősen ingadozott mind áprilisban, mind májusban, több hideghullám is előfordult, többször is kialakultak éjszakai fagyok. A májusi napi középhőmérséklet gyakran jelentősen a kukorica fejlődése szempontjából optimális érték alatt alakult, fázott a növény. A meteorológiai nyárral megérkezett a meleg idő, és különösen június közepén igen jelentős mennyiségű csapadék hullott, bár nem egyformán. A Dunántúlon jellemzően kevesebb esett, arrafelé megmaradt a csapadékhiány, míg keleten sokfelé az ideálisnál még több is, hiszen vízborítás is kialakult. Júliusban, a virágzás környékén a kukorica 100 mm csapadékot kíván, mely az országban sokfelé össze is jött: keleten időben viszonylag elosztva, míg a Dunántúl déli részén a hónap végén, szinte egyszerre érkezett, mely közel sem volt ideális. A bőséges csapadékból nagyjából a Mosonmagyaróvár – Siófok – Paks - Mohács vonal maradt ki. Augusztus elején érkezett egy újabb jelentős (15-50 mm) csapadékhullám immár azokra a területekre is, melyek korábban szárazon maradtak. A szemképződésre így szinte országszerte átnedvesedett a talaj. Az augusztus a folytatásban a Tiszántúl déli részén meglehetősen szárazon alakult, de a talajban még megfelelő mennyiségű nedvesség tárolódott, míg a nyugati és északi országrészben megkapta a kukorica az ideális 100 mm csapadékát a hónap során. Ezzel együtt is a Dunántúl egyes részein a vetés óta eltelt időszak összegzett csapadéka alig több, mint fele az optimálisnak, a szezon első kétharmadában a talaj nedvességtartalma a kritikusan száraz szint alatt, vagy annak környékén mozgott. Ezzel szemben keleten június közepétől megfelelőek voltak a nedvességi viszonyok, a szezon végére azonban elfogyott a nedvesség. A görgetett hőösszeg a meleg április miatt kezdetben az optimális érték fölött alakult, az átlagosnál hűvösebb május során azonban elfogyott ez a többlet, és a nyáron is többször előfordultak hűvös időszakok.

Az előttünk álló 6-8 nap során sem valószínű számottevő csapadék, annak ellenére, hogy ma délután hidegfront éri el az országot. Elszórt záporok, zivatarok várhatók csak, az ország döntő részén számottevő eső nem valószínű, így a talaj tovább szárad majd. A hidegfront jóval hűvösebb levegőt szállít fölénk, jelentősen visszaesik a nappali felmelegedés. A front nyomában átmenetileg megerősödik az északnyugati, északi szél, mely erős gyümölcshullást okozhat. A hétvégére mérséklődik a légmozgás, így igencsak hűvösek lesznek a reggelek. Azonban napról napra erősödik majd a nappali felmelegedés, a jövő hét közepére már ismét 24-29 fokos meleg valószínű és sok lesz a napsütés. A következő egy hét során 23 percet rövidül a nappal.