Március 10. a beporzók napja, ezért a márciusi hónap műtárgya ez a délről jött, „Janus-arcú” lepkefaj, mely lárvaállapotban gyötrelmes károkat okoz számos haszonnövényben, kifejlett állatként viszont fontos beporzó. A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) déli elterjedésű rovarfaj, mely az Óvilágban minden földrészen és nagyobb régióban honos, de állandó (áttelelni képes) populációi Európában az ezredfordulóig csak a Földközi-tenger vidékén voltak. Szórványosan azonban már korábban előkerült Magyarországon is, és mint ritkaságot, minden felbukkanását számon tartották a szakemberek. A délről vándorló lepkék legkorábban májusban jelentek meg, ami a faj életmódjával magyarázható: hernyói bimbókat, virágokat, terméseket fogyasztanak, és a virágzási idők eltolódása szerint vonult a faj tavasszal északabbra. Az 1990-es évek elején azonban, minden bizonnyal az általános felmelegedés hatására, tömeges vándorlását sikerült megfigyelni. Ezután már nem csak a délről jött lepkék bukkantak fel, hanem a nálunk lerakott petékből kikelő újabb nemzedék(ek) tagjai is! A faj áttelelését először1994-ben figyelték meg Magyarországon. Egy nőstény akár 300–350 petét is lerakhat, és ha nincs a fajnak eléggé gyakori ellensége, akkor ezek többségéből hernyó kel ki. A lepkész gyűjtők érdekes ritkaságából egycsapásra súlyos kártevő lett. Oroszország meleg éghajlatú ázsiai területein fő tápnövénye a monokultúrában termesztett gyapot volt (innen származik átvett magyar neve is), de Európában – és így nálunk is – számos szántóföldi növényre, zöldségre (lucernára, babra, kukoricára, dohányra, paradicsomra, paprikára, kenderre) és dísznövényekre (muskátlira, szegfűre, krizantémra) szokott át, és lett azok igen veszedelmes ellensége.
A gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) egyik gyűjteményi példánya a múzeum Lepkegyűjteményéből (fotó: György Zoltán)
A lepke maga nem különösebben látványos. Szárnyfesztávolsága 2,5–4 cm, színezete a világos okkersárgától a sötét szürkésbarnáig és csokoládébarnáig változhat, mintázata jól rejti az aljnövényzetben. Miután a károkat nem a kifejlett lepkék, hanem a hernyóik okozzák, érdemes azokra is figyelmet fordítani. A gyapottok-bagolylepke hernyója 5 cm hosszúságúra is megnőhet (kép). Itt azonban nagyon sok szóra volna szükség, hogy a hátoldal hosszanti csíkjait, a test oldalán szelvényenként csinosan, szép rendben megjelenő parányi szemfoltot, az alattuk ismétlődő fehér és barnás mintázatot leírjuk – beszédesebb a kép, amin jellegzetes, hattyúnyakra emlékeztető testtartása is megfigyelhető. Összességében igen tetszetős hernyócska, mégsem lehet neki felszabadultan örülni. Amikor zsenge kukoricacsőben rág, szép sorban leeszi a szemeket, és megrágja a torzsát is. Paradicsomban képes úgy elfogyasztani a termés húsát, hogy kívülről szinte semmi nem látszik, amíg a végén – bábozódás előtt – kis kerek lyukon ki nem rágja magát. Károsítja a dohányt is, pedig a nikotin sokféle rovarkártevő ellen használható méreg. És elfogyaszt minden virító vagy frissen magot hozó lágyszárút, majdhogynem válogatás nélkül… Azért van, aminek örülhetünk: itthon megfigyelték a selyemkóró és a parlagfű virágzatának fogyasztójaként. Sajnos azonban ezek az özöngyomok nem tartoznak a legkedveltebb táplálékai közé. A bagolylepkefélék adják a lepkék legnagyobb fajszámú családját: 35 ezer ismert fajukból hatszáznál is több honos vagy időszakonként előfordul Magyarországon. Ez valamivel több, mint az összes hazai gerinces állatfajunk. A baglyok, ahogy lepkész körökben becézik őket, rendszerint éjszaka röpülnek, és erősen vonzódnak a fényhez. Az éjszakai röpködés ugyan védelmet nyújt a fecskék és más énekesmadarak ellen, de a sötétben ólálkodó, puha röptű denevérek ellen kevésbé, akiknek mindig jólesik egy-egy kövér testű lepke. A bagolylepkék keresik a nektártartalmú virágokat, melyek – mivel éjszaka kevésbé hatásos a virágok színpompája – különböző illatokkal csalogatják magukhoz a beporzó rovarokat. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Intézetében kifejlesztettek egy, a gyapottok bagolylepkét vonzó illatcsapdát, ám ez nem a virágok bódító illatával dolgozik. Ismeretes, hogy sok rovarfaj nősténye illatanyagokkal – feromonokkal – csalogatja magához a hímeket. Ezek gyakran nem is nagyon bonyolult felépítésű szerves vegyületek – csak hát meg kell találni őket, ki kell deríteni az összetételüket, és azután meg kell oldani a laboratóriumi, majd üzemi előállításukat is. A csapdákkal gyéríteni is lehet a kártevők egyedszámát, de arra is alkalmasak, hogy a rajzás kezdetét, dinamikáját meg lehessen állapítani. Nálunk az első röpülő egyedek május-júniusban jelentkeznek, majd júliustól novemberig az egybemosódó új nemzedékek tömegessé válnak. A Himalájában az eget gyakran a szó szoros értelmében elhomályosítják a vándorló gyapottok-bagolylepkék. Szerencsére nálunk ilyen jelenség eddig nem fordult elő, és reméljük nem is fog. Szerzők: Ronkay László és Vásárhelyi Tamás Forrás: Magyar Természettudományi Múzeum Blog

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Naponta méhek millióinak gyilkosa az autó

2024.11.21.

Egy friss kutatás meglepő eredményeket hozott a méhek közlekedési forgalom miatti pusztulásáról, amely jóval nagyobb léptékű, mint azt korábban feltételezték.

Kemény mínuszok és havazás lesz ma

2024.11.21.

Csütörtökön változóan felhős, napos idő várható, de estére délnyugatról vastag felhőzet érkezik, és nyugaton havas eső, havazás alakulhat ki, erős, néhol viharos széllel.

Van válasz a veszteséges tejtermelésre: Szilágyi Szabina mesélt a Bociország Sajtműhely munkájáról

2024.11.21.

A szarvasmarhatartás korántsem egyszerű feladat, amit Szilágyi Szabina gyakorló gazdálkodó alapos gazdasági számításokkal támasztott alá.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás