Egyre több hitelt vesznek fel idén az agrár- és élelmiszerágazatban

A 2021–2022-es átmeneti évek után 2023. január 1-jén hatályba lépett a 2023–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitika. Ezzel párhuzamosan tart még a 2014–2020-as ciklus lezárása. Agrár- és vidékfejlesztési támogatásokra 191,5 milliárd forintot fizettek ki március 31-ig. A folyósított támogatási összeg 61,0 százaléka (116,9 milliárd forint) európai uniós forrásból származott, 39,0 százalékát (74,7 milliárd forint) hazai költségvetésből fizették ki. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatások között a Vidékfejlesztési Program kifizetései domináltak (49,8 százalék), melyek meghaladták a 95 milliárd forintot. 

A közvetlen támogatások a kifizetések több mint egyharmadát (40,3 százalék) képezték, 77,2 milliárd forint kifizetésére került sor március 31-ig. A nemzeti támogatásokra 16,4, a piaci és egyéb támogatásokra együttesen 2,6 milliárd forintot folyósítottak. Az Agrárközgazdasági Intézet Pénzügyi hírlevelét szemléztük. 

A növénytermesztés hitelei vannak az élen

Az egyes ágazatok támogatottságát vizsgálva elmondható, hogy a szántóföldi növénytermesztők kapták a támogatások több mint egyharmadát, míg az állattenyésztők a támogatások 23,0 százalékát használhatták fel, a kertészet részesedése pedig csupán 6,3 százalék volt. A nemzeti agrárkárenyhítési rendszer keretében (I. pillér) a 2023. évi időjárás okozta károk kompenzálására 2,8 milliárd forintot folyósítottak 2024-ben a jogosult termelők számára. 

A mezőgazdaság hitelállománya 8,2 százalékkal 1064,8 milliárd forintra emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül a kedvezményes hitelek aránya 68,9 százalékot, a piaci hitelek részesedése pedig 31,1 százalékot tett ki 2024. március 31-én. 

A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni gazdaságok hitelállománya 2,3 százalékkal 379,5 milliárd forintra nőtt. Az egyéni gazdaságok hitelei közül továbbra is a beruházási hitelek voltak túlsúlyban, állományuk 2,1 százalékkal 255,6 milliárd forintra bővült, és ez értékben a teljes hitelállomány közel 70 százalékát tette ki. A hitelek zöme a szántóföldi növénytermesztőket finanszírozta. A mezőgazdaságban tevékenykedő egyéni vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 2,8 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. 

A mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállománya 11,8 százalékkal 685,3 milliárd forintra emelkedett. A növekedés az éven túli hiteleknél jelentkezett, azon belül is a beruházási hitelek állománygyarapodása volt meghatározó, amely értékét tekintve meghaladta a hosszú lejáratú forgóeszközhitelekét. A hitelállományból legnagyobb mértékben az állattenyésztési ágazat részesedett. A mezőgazdasági társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 1,8 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. 

A mezőgazdaság garantált hitelállománya dinamikusan nőtt. A lízingcégek szerződésszáma és a tőkekintlévőség összege is mérséklődött. Az élelmiszeripar hitelállománya – ellentétben a mezőgazdasággal – 0,3 százalékkal csökkent, ezáltal 742,5 milliárd forintra módosult 2024 első negyedévének végére. Az ágazat hitelállományában a kedvezményes hitelek aránya jóval kisebb volt, mint a mezőgazdaságban, 51,1 százalékot tett ki. 

Az egyéni vállalkozások hitelállománya 13,0 százalékkal volt kevesebb az előző év azonos időszaki értékénél, ezáltal 4,8 milliárd forintra mérséklődött, a társas vállalkozásoké 0,2 százalékkal 737,7 milliárd forintra csökkent. A csökkenés az éven belüli és az egyéb hiteleknél jelentkezett, de a rövid lejáratú hitelek részesedése

2024 első negyedévében a teljes hitelállományból így is 48,4 százalékot tett ki. A szóban forgó szegmens hitelállományának legnagyobb részét (28,1 százalékát) az úgynevezett egyéb élelmiszeripar gyártása alágazatban tevékenykedő vállalkozások adták. Ezt követte 15,0 százalékos részaránnyal az egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósítás, majd 8,7 százalékkal a baromfihús-feldolgozás, -tartósítás szakágazat. 

Az élelmiszeripari társas vállalkozások újonnan felvett hiteleinek összege 11,4 milliárd forinttal volt több az egy évvel korábbi értéknél. Az ágazat garantált hitelállománya 1,6 százalékkal csökkent 2024 első negyedévében. 

Az ágazati csődrátát emelkedő trend jellemezte, azonban mértéke mind a mezőgazdaságban (4,0 százalék), mind az élelmiszeriparban (6,0 százalék) alacsonyabb volt a nemzetgazdasági szintnél (7,6 százalék) a vizsgált időszak végén. 

A mezőgazdasági hitelportfólió minősége romlott 2024 első negyedévében

Az értékvesztéssel való fedezettség mindkét szektorban mérséklődött, a mezőgazdaságban 3,3 százalék, az élelmiszeriparban 5,9 százalék volt a vizsgált időszak végén. A mezőgazdaságban a folyószámlahitelek értékvesztéssel való fedezettsége csökkent a legnagyobb mértékben, míg az élelmiszeriparban a hiteltípus szerinti kategóriák többségénél nem volt érdemi változás. 

A nemteljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a mezőgazdaság minden alágazatában és minden hiteltípusnál javult (csökkent). Az élelmiszeripari alágazatok zömében, a malomipar és tejipar kivételével, szintén enyhe javulás volt megfigyelhető az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszeripari hitelek jellegénél nem történt érdemi változás az NPL-ráta értékében. 

A jegybanki alapkamat tovább csökkent, 8,3 százalék volt 2024. március 31-én. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hitelösszegekkel súlyozott állományi kamatlábak szintén alacsonyabbak voltak 2024 első negyedévében, mint az előző év azonos időszakában. A piaci forinthitelek kamatai jellemzően ereszkedtek, a piaci devizahitelek kamatai emelkedtek a hiteltípus szerinti kategóriákban, mindkét ágazatban a vizsgált időszakban. A mezőgazdasági alágazatok közül az állattenyésztés forinthitel kamatai jelentősen visszaestek. Az élelmiszeripari alágazatok éven túli forinthiteleinek kamatánál csökkenés és növekedés egyaránt előfordult - írta az AKI szakmai elemzése.