Hirdetés
Egyre több nyulat vágnak itthon, de főleg külföldön eszik meg őket
Az Agrárminisztérium és a Nyúl Terméktanács célja, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot állítsanak elő a hazai termelők - mondta Nagy István agrárminiszter Baján. De kik tartanak ma nyulat Magyarországon? A csekély háztáji nyúlmennyiségen kívül 2 nyúltartó nagyvállalat van hazánkban. Az agrárminiszter a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán vázolta fel az ágazat bővítésének tervét. Szerinte a sikerre minden esély megvan, hiszen a 2 nagyvállalat képes bővíteni a kapacitásait.
Ahhoz, hogy a nyúlágazatban a jelenlegi 4-4,5 millióval szemben 2022-re 7 millió vágóállatot tenyésszenek a hazai termelők, az kellett, hogy 2018-ban a magyar nyúlágazat kilábaljon az évekig tartó válságból. Nagy István a Tetrabbit Kft. új csomagolóraktárának átadásán hozzátette, hogy az elmúlt években állategészségügyi problémák veszélyeztették az ágazatot. Ezért az Agrárminisztérium komoly erőkkel dolgozott a válság megoldásán: kibővítették a vakcinatámogatásokat és bevezették az állategészségügyi szolgáltatásokat. Ennek következtében mára sikerült megállítani az anyaállomány csökkenését, és kis mértékben növelni a vágónyúl mennyiségét.
A magyar nyúltenyésztés kifejezetten exportorientált, az itthon előállított, évi mintegy 10 ezer tonna nyúlhús 97-98 százaléka kerül külföldi fogyasztókhoz. Ezért az ágazat stabilitása a hazai fogyasztás növekedésétől is függ. Elmondta: azt szeretnék elérni, hogy az évi átlagos 20 dekagrammos magyar nyúlhúsfogyasztás legalább fél kilogrammra emelkedjen.
Hirdetés
A bajai cég a hazai levágott nyulak felét adta tavaly
Juráskó Róbert, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke az átadáson elmondta, hogy 2018-ban 9950 tonna volt a hazai vágónyúl mennyisége, ennek felét adta a bajai cég vágóhídja. A Tetrabbit Kft. a legnagyobb hazai feldolgozó, évi 2-2,1 millió darab nyulat készítenek elő a fogyasztásra. Új, 600 négyzetméteres raktárát 380 millió forintos beruházással, a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program 35 százalékos támogatásával építették - mondta Sándor Ferenc ügyvezető igazgató az MTI-nek.
Elmondása szerint a 2006-ban alapított, magánszemélyek tulajdonában lévő társaság 2010-ben vásárolta meg a csődközelben lévő bajai vágóhidat, ahol azóta összesen közel 2 milliárd forintos fejlesztést hajtottak végre. Ennek részeként 2017-ben készült el a cég új vágóhídja, amelynek kapacitása óránként 1600 nyúl levágása. Az üzemben évente 2-2,1 millió állatot vágnak le, ezzel az üzem kapacitása 70 százalékos kihasználtságú. A 183 dolgozót foglalkoztató vállalat üzemét a hús ma már 95 százalékban feldolgozott termékként hagyja el - jegyezte meg. Sándor Ferenc szerint a társaság 2018-as árbevétele meghaladta a 2017-es 5,5 milliárd forintot. Az árbevétel mintegy 70 százaléka származik exportpiacokról, a bajai nyúlhúst elsősorban Németországban, Ausztriában, Svájcban és a Benelux-államokban adják el. A Tetrabbit Kft. továbbá idén az előállított nyúlhús mintegy 10 százalékos növelését tervezi.
A nyúltartásról itt olvashatja el egy korábbi interjúnkat:
Tenni kell azért, hogy a magyar nyúltenyésztés kilábaljon a gödörből
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés