Hirdetés
Egyszerre is működhet az erdőgazdálkodás és a természeti értékek megőrzése
A LIFE4OakForests projekt természetvédelmi erdőkezelési koncepcióját kidolgozó erdész és erdőökológus szakemberek egy olyan rendszert alakítottak ki, melyben a haszonvételi jellegű fakitermelésnek alig van tere. A természetvédelmi erdőkezelés mellett szem előtt tartották azt, hogy az aktív természetvédelmi kezelési beavatkozások akár egyesével is átemelhetők, illetve bevezethetők legyenek a fatermesztést fő célul kitűző erdőgazdálkodási gyakorlatba is.
A A LIFE4OakForests projekt weboldala írt a részletekről. Vers József tájegységvezető a Balaton Felvidéki Nemzeti Park bakonyszűcsi projektterületén mutatta be az ottani természetvédelmi kezelési beavatkozásokat, és számolt be a hét éve futó LIFE projekt tapasztalatairól. A projekt keretében kisebb erdőállomány szerkezet javító beavatkozásokat végeztek, melyek célja a területen a homogén állományrészek megbontása, ezzel teret adva az újulatnak és a faállomány többkorúvá alakulásának.
Ezt a célt álló és fekvő holtfát is létrehozó magastuskós fakivágásokkal és egyes faegyedek kérgének, háncsrészének eltávolításával – gyűrűzéssel – érik el. A beavatkozások az erdőállomány fafafajeloszlását figyelembe véve, zömében a legnagyobb elegyaránnyal jelenlévő csertölgyet érintik. Intenzitásuk elsősorban az állomány homogenitásától függ és körülbelül 10% erélyű - írták.
Hirdetés
A területen a facsemeték fennmaradását vadhatás csökkentő, 1 méter magas, nagyjából 25 méteres átmérőjű kerítések telepítésével érik el. A kerítések telepítésétől eltelt 4 év után meghozta eredményét, a kerítéseken belül elkezdődött az újulati szint megerősödése, az erdő megújulása. Ezt kiegészítve telepítettek olyan elegyfajokat, mint a vadalma, a vadkörte, a házi berkenye, a kislevelű hárs, a korai- és hegyi juhar, melyek hiányoznak, vagy a részarányuk alacsony. Ezen elegyfajok jelenléte nem csak az erdő fafajainak sokszínűségét növeli, hanem élőhelykínálatát, és ellenálló képességét is javítja.
Az akácos is fejlődött
A bakonyszűcsi projektterület részét képezi még egy akácos terület is, melynek szerkezet átalakítása szintén a projekt célkitűzése. A fafajcserés szerkezetátalakítások jellemző gyakorlatától eltérően itt egy időben elnyújtott, területileg változó intenzitású átalakítási módszert valósítanak meg a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei. A spontán megjelenő, őshonos természetes fafajú újulati foltokra építve folyik az átalakítás.
A természetes úton megjelenő újulat támogatását a felettük lévő akác állományok injektálásával végzik, mely a teljes akácállomány 20%-át érinti. A jövőbeli faállomány változatosságát cser és molyhos tölgy makkvetéssel, és makk szajkótálcákba kihelyezésével is növelik, valamint a vadhatás csökkentő kerítésekhez hasonlóan elegyfajok csemetéinek betelepítését is végzik. A projektben részt vevő szakemberek bíznak benne, hogy az itt látott gyakorlati megoldásokat egyre sűrűbben fogják viszontlátni az erdőgazdálkodás mindennapi gyakorlatában.
Erre volt példa a nap következő helyszíne, a Bakonyerdő Zrt. Bakonybéli Erdészeténél kialakított Táborkerti örökerdő tömb. Az itt található középkorú elegyes bükkösök kezelésének célja a többszintes, többkorú, elegyes erdő kialakítása és része az erdei élőhelyek változatosságának (álló és fekvő holtfa, biotópfa, vizes élőhely) megóvása, és lehetőség szerint növelése is. Az első nap a Natura 2000 területek pályázati lehetőségeivel, és a fenntartási tervekkel kapcsolatos előadásokkal zárult.
A második nap részletei
A második napi terepi program során az agártetői erdőgondnokság területén adtak betekintést abba, hogy milyen konszenzusokon alapulhat olyan együttműködés, mely a napi gyakorlatban a természetvédelmi szempontok hatékonyabb érvényesítéséhez vezet az erdőgazdálkodásban.
Erre példa a fahasználatok során az álló és fekvő holtfa kímélete, a biotóp fák azonosítása és megőrzése, de a terület természeti értékeit összegyűjtő adatbázis alapján kialakított kíméleti területek és kíméleti időszakok praktikus és megalapozott alkalmazása is.
A jogszabályi és intézményi kereteken túl kiemelkedő fontosságú az emberi tényező, vagyis a helyben dolgozó szakemberek kooperatív és kiszámítható együttműködése. Ebben a jelenlévők, a Nyírségtől Zaláig tevékenykedő erdőgazdálkodók mind egyetértettek. A házigazda szerepét betöltő Bakonyerdő Zrt. és az általuk kezelt erdők természetvédelemi kezelője a Balatonfelvidéki Nemzeti Park Igazgatóság ugyancsak jó példával jár elöl a partnerségek építésében.
Enélkül az országnak e turisztikai szempontból magasan kiemelkedő térségében aligha lehetne hatékonyan tenni a természeti értékekért.
Hogy a Koloska-völgyben, a Tihanyi-félszigeten vagy a Balaton-felvidék más tájain még mindig összefüggő, őshonos fafajokból álló erdőkkel és gazdag élővilággal ismerkedhet a látogató, az ő együttes erőfeszítéseiknek is köszönhető - írták.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
A szója az agráriumban kikerülhetetlen alkalmazkodás egyik legjobb eszköze
Egyre többen, de még így is csupán csak a magyar mezőgazdasági vetésterület 2,7 százalékán termesztik a szóját. A jövő növényeként tekintenek rá, óriási fejlődési potenciál előtt áll – hangzott el a Karintia Kft. által rendezett Szója Szakmai Napok 2024. rábakecöli eseményén, ami a négyállomásos sorozat harmadik helyszíne volt. Bene Zoltán cégvezető meglepően nagyszámú érdeklődő gazdálkodó előtt érvelt a szójatermesztés mellett.
Ha őszi gyomirtás, akkor LEGATO TRIO
Éghajlatunk változása miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír kalászos kultúrákban az őszi gyomirtás. Az őszi gabonákat egyre korábban és csökkentett tőszámmal vetik, így már ősszel is jelentős lehet a fertőzési nyomás.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatFurmint, hárslevelű minőségi borszőlő eladó Szerencsen
175 HUF
Solis 20 szervós kis traktor
Több mint 2.900 hirdetés 72 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés