Egzotikus növények, amelyek az extrém hőséget és a magyarországi telet is jól viselik

Súlyos aszály sújtja idén Magyarországot – és több környező államot –, ami miatt több tavunk kiszáradt, a folyók vízállása is aggasztó. Különösen az Alföldön kritikus a helyzet. A mezőgazdaság mellett a kerttulajdonosok is megérzik a szárazságot. Kiég a fű, elpusztulnak a növények, ha nem locsolunk, ami viszont szintén sok helyen lehet problémás a vízkorlátozó intézkedések bevezetése miatt.

És különben sem ajánlott csapvízzel locsolni, amikor a hazai vízkészletek ennyire leapadtak. De mi lehet ilyenkor a megoldás? Sokan biztosan elgondolkodtak azon, hogyan védhetik meg a növényeiket, vagy hogy egyáltalán milyen növényeket telepítsenek a kertjeikbe, amelyek jól tűrik az időjárás viszontagságait. A hellovidek.hu összegyűjtötte azokat az egzotikus növényeket, amelyek az extrém hőséget és a magyarországi telet is jól viselik.

Magyarország éghajlata nedves kontinentális, meleg, viszonylag hosszú nyarakkal és hideg, de nem túl hosszú telekkel. A klímaváltozás hatására a határok kezdenek elmosódni, az átmeneti évszakok egyre rövidebbek, a teleink pedig melegebbek, időnkénti extrém hidegbetörésekkel.

De a Kárpát-medence elhelyezkedésénél és védettségénél fogva óceáni és mediterrán hatásoknak is ki van téve, ami által teleinkben nem csak a kontinentális jellemzők érvényesülnek, helyi mikroklimatikus hatások is érvényesülnek.

Fontos mikroklimatikus tényezők a fekvés (dél, dél-nyugat), az épülethez való közelség, a domborzati viszonyok, valamint a városi klíma. Az épületekhez való közelség, illetve a városi klíma a téli fűtésből származó hőveszteség miatt fontos, hiszen így a fal közelébe telepített növények magasabb hőmérséklethez jutnak.

Sokak számára újdonság, hogy hazánkban viszonylag sok növény átteleltethető szabadföldön, ezeket elsősorban üvegházi növényekként ismertük korábban. 

Divatosak az egzotikumok

Egyre többen választanak a kertjükbe olyan trópusi növényeket, amelyeket nyáron dézsában kihelyeznek a kertbe vagy a teraszra, télire pedig a télikertben vagy üvegházban teleltetik át, mivel érzékenyek az időjárás szélsőségeire, elsősorban a fagyra. Ugyanakkor egy év erősödés után ezek is kiültethetőek a kertbe, egyesek fagyvédett helyekre, mások a telet is elviselik, fagytűrőek bizonyos mértékig. A legkeresettebbek a mangó, a banán, a kivi, az avokádó, de lehet kapni ehető babért is. Egy nagyobb, 2 és fél méteres banán 284000 forintért kapható. Az egyméteres mangó 21000 Ft, az avokádó pedig 16400, de az egészen kicsi banán 22000 forintért elvihető, tudtuk meg a debreceni Oázis Kertészet faiskolájának a vezetőjétől, Martyin Tibortól.

Kaktuszok, jukkák és agavék

A kaktuszok az amerikai kontinens zömmel száraz klímájú területeiről származnak. Víztárolásra módosult száruk alakult ki, és a levélzetük is úgy alkalmazkodott, hogy minél kisebb legyen a vízleadó felülete, amelynek végeredménye a jellegzetes tüskézet lett.

Formaviláguk, méretük rendkívül változatos: vannak egészen kicsik, párnaszerűen tömött telepeket alkotók, „medvetalp” formájúak, elágazó törzsűek, nagyra növők stb. Egy részük télálló, vagyis nem okoz számukra gondot sem a hideg, sem a csapadék (pl. Cylindropuntia imbricata, Cylindropuntia kleiniae, Opuntia phaeacantha, Op. macrocentra, Op. humifusa, Op. macrorhiza, Op. polyacantha).

Legnagyobb ellenségük a pangó víz

Más részüket viszont védeni kell a téli csapadéktól, különben kirothadnak (pl. Echinocereus triglochidiatus, Escobaria leei, Echinocereus viridiflorus ). E célra tökéletesen megfelel egy olyan fóliasátor a növények fölé, amely nem zár hermetikusan, s a hideget beengedi, a csapadékot viszont nem.

Fontos még a jó vízáteresztő képességű talaj, mert a kaktuszok legnagyobb téli ellensége a pangó víz.

Mivel a kaktuszok növekedési ciklusa genetikailag beprogramozott, ezért a tenyészidőszakban mindent meg kell tenni, hogy növekedjenek. Eredeti élőhelyükön (a fajok zöménél) nyáron nagy a forróság és a szárazság, ezért ekkor leáll a növekedésük, amely csak akkor indul be, amikor jön az enyhe, csapadékosabb, hosszú ősz, és újabban a tél itthon.

Ugyanez a helyzet az azonos élőhelyről származó, szintén pozsgás jukkákkal is. Ha az előbbi feltételek teljesülnek, akkor gyors növekedéssel, virágzással és terméssel (némelyik ehető) hálálják meg gondoskodásunkat. Több fajnál a tél közeledtével az alkalmazkodás érdekes jelét vehetjük észre: megráncosodnak. Ugyanis a szövetekben lévő víztartalom egy részét eltávolítják, így biztosítják a fagykárosodás elleni védelmüket.

Teleltetés: a télálló fajoknál nincs tennivalónk. Esetleg a hajtásokról kell a havat eltávolítani, ha sok halmozódik fel, mert a kőkeménnyé fagyott részeket letörheti a súly. Azoknál a fajoknál, amelyeket védeni kell a csapadéktól, egyszerű fóliasátorral megoldhatjuk a problémát. Nem kell hermetikusan zárnia, hiszen a hideg ellen nem kell védekeznünk.

Érdemes belőlük olyan példányt vásárolni, amit már kiültethetünk a kertünkbe, nem szükséges az előnevelésük. Ezek persze nem olcsók. Az egzotikus kertészetben egy trichocereus pasacana, 70 centiméteres kaktusz, amelynek fagytűrése –10, –12 Celsius fok, 39000 forintba kerül.

Hirtelen újra feléled az elpusztultnak hitt növény

A jukkák túlélésére jellemző, hogy fiatalabb korukban egy-egy keményebb tél után az elpusztultnak hitt növény néha hirtelen újra feléled, mintha semmi különösebb nem történt volna.

Ezeknél a növényeknél is fontos a jó vízelvezetésű talaj és a tavaszi, kora nyári öntözés. Ha ezt megkapják, akkor több faj is kibír minimum –20 °C fokot, de némelyik még a –30, –40 °C-kal is képes dacolni. Virágzás után nem hoznak termést, mert nálunk nem él a beporzást végző rovar: a jukkalégy. A növény körül több sarj tör elő, és a törzset nevelő fajok az eredeti levélrozetta közepén is új hajtást hoznak, biztosítva annak továbbnövekedését. Idősebb korukban több ilyen is előtörhet, és olyankor elágazódik a növény. A törzsnélkülieknél viszont virágzás után a növény lassan elhal, és a sarjak veszik át a szerepét – ismertette a téma szakértője, Dr. Vincze József.

Teleltetés: hasonló, mint a kaktuszoknál. Fontos a talaj jó vízelvezetése, de erre a legtöbb faj kevésbé érzékeny a kaktuszokhoz viszonyítva. A deformáció megelőzése miatt a nagyobb felrakódott hómennyiséget érdemes eltávolítani, illetve a levélrozettát összekötni. Az egzotikus kertészetben egy prémium, 340 centiméters, 190-200 centiméteres törzsvastagságú óriás yucca rostrata, amelynek a fagytűrése mínusz 20 Celsius fokig tart, 1200000 forintba kerül.

Agavék

Szintén az amerikai kontinens száraz, sivatagos, félsivatagos területeiről származó pozsgás növények, náluk is rendkívül fontos a talaj jó vízelvezetése. A levélrozetták közepe érzékeny a téli nedvességre. A nálunk fagytűrő agavék kis termetűek, és igen lassan nőnek, így könnyen megoldható mindkét probléma. Jól beváltak eddig az Agave utahensis és az Agave parryi. Az egzotikus kertészetben vásárolható Agave ferdinandi regis fagytűrése –14 Celsius fok, mérete 25 cm, az ára pedig 23000 Ft.

Télálló pálmafákat és banánt is ültethetünk a kertünkbe

Magyarországon a hetvenes években ültették el az első pálmapéldányokat, a kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) például jól viseli a telet is.

Pálmák

A pálmák sikeres nevelésénél használjunk ki minden mikroklimatikus előnyt. Fontos a jó vízáteresztésű talaj, kerüljön szélvédett helyre, lehetőleg déli-délnyugati homlokzat elé ültetessük, ahol sok napfény éri, és legyen minél nagyobb az ültetni kívánt növény.

Kiültetés után néhány évig érdemes védelmet biztosítani, amíg a gyökérzóna eléri az optimális méretet, illetve alkalmazkodik a növény az új körülményekhez. 2-3, egyes fajoknál 5-6 éves téli védelem után attól kell csak megóvni a legtöbb pálmát, hogy a téli csapadék ne folyhasson be a központi, ún. szívrügyhöz, mert akkor kifagyhat. Illetve enyhébb időjárás esetén a gombák végezhetnek vele.

Ez könnyen megoldható úgy, hogy egyszerűen szorosan összekötözzük a leveleket. Ha még biztosabbak akarunk lenni, akkor még ennek tetejébe készíthetünk valami „süveget”, például egy nagyobb, használaton kívüli műanyagcserepet húzunk rá. Kifejlett, idősebb példányoknál a szövetek annyira megerősödnek, és olyan szorosan állnak az előtörőben lévő levelek, hogy a csapadék ott már nem tud behatolni, tehát ezt a védelmet is el lehet hagyni – mondta el a szakember.

Az egzotikus kertészetben beszerezhető Chamaerops humillis cerifera pálma teljes mérete 190 cm, fagytűrése –15, –17 Celsius fok, ára pedig 380000 forint.

Télálló banán

Hazai viszonyok között egy banánfaj van, amely biztonságosan áttelel, a Japánból származó Musa basjoo. Gyors növekedésű, 4-5 méter magasra is megnövő fajta. A háromméteres magasság elérése után virágozhat, sőt, termést is hozhat. Hazai viszonyok között a tenyészidőszak azonban túl rövid a termés beérleléséhez.

A teleltetést több módon is megoldhatjuk. Vagy egyszerűen a törzs alsó részét betakarjuk földdel, és hagyjuk, hogy a lágyrészek lefagyjanak. A növény télállóságát ugyanis a föld alatti rhizóma adja, amiből minden tavasszal újból kihajt a növény, és rövidesen bámulatos növekedésbe kezd.

Ha napos helyen van, és rendszeresen, bőven kap vizet és tápanyagokat, hetente képes kinevelni egy akár másfél méteres levelet is. Ha szeretnénk, hogy a növényünk a téli időjárástól függően ne a nulláról kezdje minden tavasszal, akkor az első fagy után hagyjunk meg a törzsből egy nagyjából 60 cm hosszú darabot, készítsünk köré egy egyméteres sugarú drótketrecet, tömjük szorosan tele száraz lombbal, szalmával, és végül az egészet borítsuk be fóliával. Ez utóbbi ne legyen hermetikusan zárt, nehogy a gombák végezzenek a növénnyel. Ekkor a banán tavasszal a megőrződött törzsből kezd újból hajtani, ezáltal impozánsabb, nagyobb termetű lesz – tanácsolja a szakember.