Elég volt az aszályból? Vagy még mindig nem???

Raktároztassa inkább a vizet a talajban!!

Sajnos, ez a tavasz is a csapadékhiánytól visszhangzott, amit még mindig hallani, amikor az aratásra, a búza és repce várható terméseredményeire gondolunk. Pedig most már bőven esik Medárd óta, ami a kalásznak már nem kellene, ellenben a kukorica és napraforgó - a szójával karöltve - hálásan fejlődik.

Mikor vetünk véget ennek a folyamatos NEMJÓ-nak?

Hirdetés

Most kell elkezdeni a tarlóhántáskor a szármaradványok megbecsülésével, a talajba való visszaforgatásával s irányított mikrobiális lebontásával, majd a szerves alkotórészeinek hatékony beépítésével, ami jóval tovább biztosítja – ha visszakerül – a megfelelő nedvességtartalmat, s az aszályhatás nem, vagy csak hetekkel, hónapokkal később jelentkezik.

Kérdezzék meg a több éve BactoFil^® Technológiát alkalmazó gazdatársaikat, miért is érzik magukat nagyobb biztonságban csapadékhiány esetén is?

Tarlókezeléssel NYER vagy VESZÍT?!
avagy a
szármaradványokban rejlő NYERESÉGEK és VESZTESÉGEK...

Magyarország 4,3 millió hektár szántóterületének több, mint 80%-án kalászosokat, kukoricát, napraforgót és őszi káposztarepcét termesztenek, melyek szervesanyag-produktuma átlagosan a 8-10 tonnát is elérhet hektáronként. Mindez jelentős és értékes tápelemtartalommal bír, melynek egy részét a termésbetakarítással eltávolítjuk, másik része viszont a termőterületen maradóan, tarlóhántással visszakerül a talajba. Ha nem lopják el a talajoktól!

A talajban történő szervesanyag lebontása során jelentős mennyiségű, a növények számára felvehető makroelem kerül vissza a talajba.

Mindez forintokban is kifejezhető gazdasági NYERESÉG, ha ezen melléktermékeket a talajba juttatjuk, ezzel az őszi műtrágyaKÖLTSÉG is mérséklődik. További NYERESÉG a maradványok bontásával a talajba visszajuttatott mikroelemek mennyisége is.

A növénytermesztésben a tápanyag-utánpótlás alapfogása, hogy a betakarítással elszállított termés-tápanyagveszteség és a maradó holt szervesanyag-tömegben (biomassza) felhalmozott ásványi anyagok hogyan kerülnek vissza a talajba.

A szármaradványok irányított bontásával a talajok nitrogén, foszfor, kálium és mikroelem hiánypótlása valósul meg, így a fontos humuszképződés mellett a növény számára biztosít folyamatos, kiegyenlített tápelem és tápanyag ellátást.

Csökkentve a talaj anyagVESZTESÉGÉT.

A talaj és a termelő ANYAGi NYERESÉGE vagy VESZTESÉGE (leegyszerűsítve)

	Talaj és a Termelő
Növényi maradványok	NYERESÉGE ha visszakerül a talajba a szalma	VESZTESÉGE ha elkerül a szalma a talajról
Búza	+24.000-30.000.- Ft/ha	-24.000-30.000.- Ft/ha
Repce	+20.000-30.000.-Ft/ha	-20.000-30.000.- Ft/ha

TERMŐTALAJ
Szervesanyag tartalma	Növekszik	Csökken
Vízmegtartóképessége	Növekszik	Csökken
A terület aszálytűrő képessége	Növekszik	Csökken
Aszálykár esélye	Csökken	Évről évre növekszik
Műtrágyaköltség	Csökken	Évről évre növekszik

Az AGRO.bio DEMOFARM-jain vizsgáltuk, hogy a BactoFil Cell cellulózbontó alkalmazásával az utóveteményben miként jelentkezik a feltárt tápanyagok NYERESÉGE a növényi zöldtömeg növekedésében:

Felhasználási javaslat:

A BactoFil Cell cellulózbontót (1 l/ha 200-400 l/ha vízmennyiséggel) közvetlenül az egyenletes apróságúra felaprított szármaradványokra kell permetezni, majd azonnal a talajba kell dolgozni. Ha BactoFil T-Jet-el végezzük a munkát, akkor minimum 60 liter/ha lémennyiséggel dolgozzunk. A talajmunkára legalkalmasabb eszközök a tárcsa, a kultivátor és a grubber, amelyek a hatékony lebontást elősegítően egyenletesen keverik be a növényi maradványokat a talajba.

További információ: www.agrobio.hu