Életbe léptek a vadászatot érintő legfrissebb törvénymódosítások

Módosult a vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére, a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás. Változások léptek életbe a vadvédelmi bírság kiszabásával kapcsolatban is. Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CL. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvénynek, valamint az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvénynek számos rendelkezését módosította. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara foglalta össze a főbb változásokat.

1. A vadászterületre, a vadászterület földtulajdonosi közösségére a vadászati jog haszonbérletére vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati törvény a korábbiakban is biztosította annak lehetőségét, hogy meghatározott kivétellel a tulajdonosi közösség vadászati hatóságnál nyilvántartásba vett képviselője is összehívhatja a tulajdonosi közösség gyűlését, ugyanakkor annak feltételei eddig nem kerültek szabályozásra. A módosítás ezt a hiányosságot pótolja, egyértelműsíti. A földtulajdonosi közösség, mint szervezet megszűnését nem a tagok határozzák el, ezért szükséges, hogy a törvény a lényegi kérdések vonatkozásában rendelkezzen a tulajdonosi közösség megszűnésekor szükséges intézkedésekről - írta a NAK.

Fontos határidők

A földtulajdonosi közösség gyűlésén meghozott határozatot az arról való tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított három hónapon belül lehet megtámadni a bíróságnál, amely határidő jogvesztő. Ez egyaránt, megkülönböztetés nélkül biztosítja a megtámadás lehetőségét a gyűlésen részt vevő, és az onnan esetlegesen önhibájukon kívül távol maradó személyeknek, azzal, hogy a határozat meghozatalától számított 3 hónapon túl nincs lehetőség a sérelmezett döntés megtámadására, elkerülve ezzel is az esetleges indokolatlan pereskedést.

A vad elől tartós telepítésű kerítéssel elzárt vadászterületen okszerű vadgazdálkodási tevékenység nem folytatható, ezért ezen terület vonatkozásában a továbbiakban a vadászati jog fejében haszonbérleti díj sem jár.

A vadászati törvénybe került új rendelkezés szerint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összege a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére kell fordítani.

A vadászati törvény eddig nem kellő pontossággal szabályozta a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a szerződés megszűnésének esetén követendő eljárást. A pontosított szabályozás értelmében a szerződés bármilyen okból előálló megszűnése esetén a tulajdonosi közösség képviselője köteles a megszűnést követő hatvan napon belüli időpontra összehívni a tulajdonosi gyűlést és a tulajdonosi gyűlés dönt az új haszonbérleti szerződés feltételeiről és a haszonbérlő személyéről.

A vadászterület módosításának esetköreit a vadászati törvény az alábbiak szerint határozza meg:

• a szétválasztáson belül történhet kiválás, amikor az érintett vadászterület változatlanul fennmarad azzal, hogy a területe csökken a kivált vadászterület területével, a létrejött új területen a tulajdonosi közösség dönt a képviselő és a jogosult személyéről, a haszonbérlet feltételeiről, a működési szabályzatról;
• különválás esetén a szétválasztással érintett vadászterület megszűnik, és két vagy több új vadászterület jön létre, és minden új vadászterület esetében dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról;
• az egyesítésen belül beolvadás során a beolvadó vadászterület megszűnik, a befogadó vadászterület a beolvadó területtel növekszik, egyebekben, így különösen a képviselő és a vadászatra jogosult személyében a befogadó vadászterület esetében változás nem történik;
• összeolvadás esetén a korábbi vadászterületek megszűnnek, és új vadászterület jön létre, ahol dönteni kell a tulajdonosi képviselő és a haszonbérlő személyéről, a haszonbérleti szerződés tartalmáról és a működési szabályzatról.

2. A vadászatra vonatkozó szabályozás módosítása

A nem lőfegyverrel folytatott hagyományos vadászati módok (agarászat, solymászat) során kegyelemlövésre nincs minden esetben lehetőség. Egy hatályba lépő új rendelkezés ezekre az esetekre előírja, hogy a sebzett vagy az egyébként súlyosan beteg vadat a kímélete érdekében gyors és azonnali halált okozó lövéssel kell elejteni.

Pontosításra került, hogy a vadászati hatóság már nem csak a vadászterület egésze, hanem annak meghatározott része vonatkozásában is rendelkezhet akként a határozatában, hogy korlátozhatja vagy megtilthatja egy, vagy több vadfaj vadászatát.

Az egyes vadászható nagyvadfajokat a törvény végrehajtására kiadott rendelet határozza meg, ezért az egyes nagyvadfajok tételes felsorolása a vadászati törvényből törlésre került.

A törvény általános jelleggel tiltja a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz használatát. A tiltás alól a törvény egyes vadfajok (pl. aranysakál, róka) állományának hatékony szabályozása érdekében mostantól mentességet biztosít.

3. A vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatos hatósági eljárások és nyilvántartások szabályozásának, valamint ezekkel is összefüggésben a vadászkamarára vonatkozó szabályozás módosítása

A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról a továbbiakban az érintett tájegységi fővadásszal egyeztetve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel dönt. Alapvető elvárássá vált továbbá, hogy a jóváhagyott éves terv legyen összhangban a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakkal. A módosítással beépíteni kívánt új rendelkezések egyrészt kialakítják a már régóta fennálló gyakorlat jogszabályi hátterét, másrészt megteremti a vadászati hatóság részéről az Országos Vadgazdálkodási Adattárnak történő adatszolgáltatás jogalapját. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár a továbbiakban a vadgazdálkodási jelentések adatait is tartalmazni fogja.

Nyilvántartások, feladatok, meghatározások

A hivatásos vadászokról az Országos Magyar Vadászkamara is nyilvántartást vezet. Ehhez a vadászati hatóság a továbbiakban a hivatásos vadászok tekintetében mind a nyilvántartásba vételről, mind a nyilvántartásból való törlésről rendelkező döntését megküldi a vadászkamara részére is.

• A hivatásos vadászok szolgálati feladatainak teljesítésével összefüggésben a törvényben rögzítésre került, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok elejtése, elfogása után az abban meghatározott összegű lődíj jár, amely kifizetésének módját a hivatásos vadász munkaszerződésében kell meghatározni.
• A vadásztáraságok tekintetében a felelős személy fogalma egyértelműen meghatározásra került.
• Pontosításra kerültek a vadászjegy és a vadászati engedély kiadásának feltételei.
• Egyértelműen meghatározásra került, hogy a vadászjegyet a vadászkamara állítja ki, továbbá azt a továbbiakban nem naptári évenként, hanem vadászati évenként kell érvényesíteni.
• Pontosításra került a törvény vadászati felelősségbiztosításra, illetve annak megléte igazolására irányadó szabályozása.
• Pontosításra került, hogy a vadásznak a vadászat alkalmával milyen dokumentumokat kell minden esetben magánál tartania, és azokat a meghatározott ellenőrzésre jogosultak felhívására bemutatnia.
• Pontosításra kerültek a vadászjegynek, illetve a vadászati engedélynek a vadászati hatóság általi visszavonására vonatkozó rendelkezések, azzal, hogy a vadászati hatóság a visszavonásról rendelkező, véglegessé vált döntésről értesíti a vadászkamarát, amely intézkedik a vadászjegy érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről.
• Az egyes vadgazdálkodási eljárásokra vonatkozó szabályokról szóló 412/2017. (XII. 15.) Korm. rendelet egyes rendelkezései átkerültek törvényi szintre. Ennek keretében a Vtv.-ben kerül meghatározásra a vadászvizsga ellenőrzése, valamint a vadászvizsga eredményének esetleges érvénytelenítésével kapcsolatos rendelkezések.

Képesítés és szaktudás mentesít a tanfolyam elvégzése alól

Tekintettel arra, hogy a törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati képzettséggel, képesítéssel rendelkező személyek a szakirányú képzés során a vadgazdálkodás területének ismeretanyagát magasabb szinten sajátítják el, mint a vadászvizsgát megelőző tanfolyamon résztvevők, indokolt annak kimondása, hogy e személyek a megszerzett szaktudásra figyelemmel mentesülnek a vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző tanfolyam elvégzésének kötelezettsége alól.

A vadászható nagyvadfajok trófeabemutatási kötelezettségének egységesítése érdekében került rögzítésre, hogy a vadászatra jogosultnak az elejtett vad trófeáját az elejtéstől – elhullott trófeás vad esetén a birtokbavételtől – számított 30 napon belül kell trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutatnia.

• A módosítás egyben biztosítja annak lehetőségét is, hogy a vadászatra jogosult a róka, az aranysakál és a borz koponyáját az elejtéstől számított harminc napon belül trófeabírálat céljából a vadászati hatóságnál bemutathatja.
• Kiegészítése, pontosítása és racionalizálása került az Országos Trófeabíráló Testület tevékenységére, működésére, a testület összetételére vonatkozó szabályozás.
• A továbbiakban vadvédelmi bírságot köteles fizetni az, aki a vadászjegy vagy a vadászati engedély visszavonásáról szóló döntésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy vadtenyésztési tevékenységet engedély nélkül folytat, vadat engedély nélkül tart, vadat engedély nélkül szállít vagy vadat vadászterületre engedély nélkül helyez ki.

Elvégzendő feladatok:

A tulajdonosi képviselő és a vadászatra jogosult személyének nyilvántartásba vétele iránti ügyekben is szükséges - az esetlegesen a vadászterület határának megállapításával, a tulajdonosi gyűlések határozatainak megtámadásával, a haszonbérleti szerződés felmondásával kapcsolatos nem ritkán több évig húzódó peres eljárások jogerős befejezését követően - a hatósági döntés módosítása vagy visszavonása.

A tájegységi fővadász szakirányítási feladatköre bővítésre került azzal, hogy a tájegységi fővadász közreműködhet a trófeabírálati tevékenységben.

Pontosításra kerültek a vadászkamarai tagok (sport- és hivatásos vadászok) nyilvántartásával kapcsolatos feladatok, a kötelező vadászkamarai tagsággal összefüggő eljárások, valamint az új típusú vadászjegy kiadásával kapcsolatos hatósági eljárás szabályai. Régi szakmai igény teljesült azzal, hogy a hivatásos vadászokat a továbbiakban nem lakóhelyük, hanem szolgálati helyük (munkahelyük) alapján tartsa nyilván az érdekképviselet, hiszen a hivatásos vadászok továbbképzésének alapja a nyilvántartás helye.

Költségeket lehet áthárítani

A vadászkamara gazdasági tevékenységet közvetlenül nem végezhet. A törvény módosításával azonban lehetővé vált, hogy bizonyos költségeket (így különösen a postázással együtt járó költségek) a vadászkamara a tagok részére áthárítson.

Végezetül a miniszter felhatalmazást kapott a törvényben a vadászjegy és a vadászati engedély érvénytelenítésére irányadó szabályozás megalkotására, valamint a vadgazdálkodási üzemtervi időszak lejártát követően az elévülési időn túl fel nem vett haszonbérleti díj összegének a vad élőhelyének fejlesztésére és a vadállomány védelmére történő fordításának szabályozására.

Az első felhatalmazó rendelkezéshez kapcsolódó rendelkezések az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 50/2021. (XII. 29.) AM rendeletben már meg is jelent.