Életképességi labor, átmeneti tároló, több magszárító kamra, és két hűtőtároló is megépült Tápiószelén

A genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre fontos élelmiszerbiztonsági és nemzetstratégiai kérdés. A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) július 10-én átadott új épületében két olyan mélyhűtőkamra telepítése valósult meg, mely megfelelő előkészítést követően 100 évig is képes eltárolni az ott őrzött magmintákat.

Hazánk legnagyobb növényi génbankja, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ részeként több mint 65 éve működik Tápiószelén, s mára a génmegőrzési központok közül a világon az első húsz közé rangsorolják. Itt található az összes hazai növényi genetikai erőforrás 50 százaléka, és országban egyedüliként teljeskörű génbanki tevékenységet végez, elsődleges alapfeladata a „génmegőrzés és a fajtavédelem”. A csaknem egymilliárd forintból megépült új épület a legmodernebb technológiák alkalmazásával látja el a jövőben feladatait - írta az Agrárminisztérium.

Az épületben helyet kapott 1 darab átmeneti tároló, 3 darab magszárító kamra, és két hűtőtároló is, amelyek mínusz 20 Celsius fokon biztosítják a magok hosszú távú megőrzését. A kamrákban összesen 2440 darab láda elhelyezésére nyílik lehetőség, mely az elkövetkező mintegy 20 év tárolási feladataira jelent megoldást, valamint segítséget nyújthat a meglévő, felújításra váró kamrákban megőrzött minták logisztikai problémáira. Ezeken kívül az épületben helyet kapott az életképességi laboratórium, továbbá a génbanki adminisztrációt ellátó kollégák irodái és a szakmai munkát segítő helyiségek.

Az NBGK nem csak saját maggyűjteményét tárolja, hanem országos koordinációt lát el növényi génmegőrzés területén. Működteti az Országos Bázis Tárolót, amely más hazai génbankok magbanki gyűjteményeit őrzi meg biztonsági duplikátumként. 

Fontos alapot ad a génbank

Az új génbank biztosítja a jövő nemzedékei számára a hazai GMO-mentes mezőgazdaság alapjául szolgáló, az elmúlt több ezer évben a Kárpát-medencében kialakult növényi genetikai erőforrásokat, ezzel segítve a hazai élelmezésbiztonság megalapozását. A növényi genetikai erőforrások sokféleségének fenntartása, különös tekintettel a mezőgazdasági és élelmezési célú növényekre, világméretű problémává vált az utóbbi időben. Magyarország Alaptörvénye külön rendelkezik a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek védelméről, melyek a nemzet közös örökségét képezik. Fenntartásuk és a jövő nemzedékek számára való megőrzésük nemcsak az állam, mindenki kötelessége - írták. 

A magyar nemzet érdeke a biodiverzitás

Biodiverzitás nélkül nincs fenntarthatóság, de nincs számunkra haza sem - mondta a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Pest vármegyei Tápiószelén a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ (NBGK) új épületének átadásán az Agrárminisztérium közleménye szerint.

Nagy János arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a magyarok otthon akarják érezni magukat hazájukban, "együtt kell megvédeniük az itt található csodálatos változatosságot". A tápiószelei intézmény tevékenységét és jelentőségét méltatva a gyűjteményt a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékához hasonlította. Azt mondta, az itt található genetikai kincs nemzeti kézben tartása nem csak nemzetstratégiai ügy, hanem nemzetbiztonsági érdek is.

A mintegy 950 millió forintból megvalósult fejlesztés megteremti az itteni munka folytatásának lehetőségét. A klímaváltozás hatásaira időben fel kell készülni - jegyezte meg. 

Czerván György, a térség országgyűlési képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy a világ 20 legnagyobb génbankjának egyike a tápiószelei, és a biológiai sokszínűség megőrzése, átadása az utódoknak alaptörvényben rögzített kötelezettség. 

Az intézmény igazgatója is beszélt az átadón 

Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója ismertette, hogy a tápiószelei génbank 65 éve működik, 1959 óta fejleszti gyűjteményeit és őrzi mindazt, amit megörökölt, a tudást és a növényi genetikai erőforrásokat. Több mint 57 ezer génbanki tétel, 130 ezret is meghaladó mintaszámú génbanki anyagát őrzik. A tápiószelei génbank teljes körű génbanki tevékenységet végez, ami megőrzés, gyűjtés, felszaporítás, dokumentálás és közreadás - fogalmazott a főigazgató.

Baktay Borbála kiemelte azt is, hogy a génmegőrzés, egy független központi állami génbank működtetése nemzetstratégiai ügy, nemzeti érdek. Az elmúlt bő évtized fejlődését felidézve elmondta, hogy jelentősen fejlődtek a gyűjteményeik, és az újakkal már lefedik a teljes növényi spektrumot, valamennyi növénycsoport génbanki megőrzését végzik. A főigazgató kitért arra is, hogy a génmegőrzésen felül számos olyan vizsgálatot és kutatást tudnak megvalósítani, melyek túlmutatnak a klasszikus génbanki tevékenységen. 

Ahhoz, hogy ezeket a szakmai tevékenységeket el tudják látni, megfelelő infrastrukturális háttérrel kell rendelkezni, ennek érdekében számos beruházás valósult meg az elmúlt több mint egy évtizedben. A vezető kiemelte: az új génbanki épület mindezek megkoronázása, az elmúlt 12 év csúcspontja. 

"Ez az épület a génbank szíve, itt zajlanak azok a munkafolyamatok, amelyek a tényleges génbanki megőrzéshez szükségesek. Az épület irodákat, irattárat, az életképességi laboratóriumot, a magok tárolására történő előkészítéséhez szükséges helyiséget, szociális helyiségeket, két szárítókamrát és két új -20 Celsius-fokos hűtőtárolót foglal magában" - mondta.