Az elmúlt 70 év a kémia, a gépészet és a genetika sikereit hozta a mezőgazdaságban. A talajbiológia háttérbe került, a talajra csak, mint a növények tartó és a tápanyagot biztosító közegre tekintenek.

Mezőgazdász, a mezőgazdasági tudományok doktora (1953), Kossuth-díjas (1954).

  • 1913. debreceni Gazdasági Akadémián kitüntetéssel végzett, a növénytermesztési tanszéken maradt.
  • 1920. több uradalom (felsőiregi, szőregi, szentmargitai stb.) vezetése
  • 1945. bp.-i Agrártudományi Egyetem  alkalmazott üzemtani tanszéken egyetemi tanár
  • 1948. a keszthelyi Agrártudományi Egyetem gyakorlati tanszékének vezetője és a Délnyugat-Dunántúli Kísérleti Intézet igazgatója
  • 1954. a martonvásári Kutató Intézet igazgatója is
  • 1955. visszatér Keszthelyre, ahol két évtizeden át az MTA munkatársaként a talajművelés, a talajerőgazdálkodás kutatásának országos vezetője
Kemenesy Ernő (1891-1985)

A biológiai alapon álló, takarékos talajművelés fontosságát hirdette már 70 évvel ezelőtt azzal, hogy „a biológiailag jól beérett talajt tartotta a biztos- és nagy termések alapfeltételének.” (Stefanovics P., 1975)

Az elmúlt 50 évben a talajra sokan, mint a növények tápanyagellátását biztosító közegre tekintettek s agrokémiai és kémiai növényvédelmi termékeket juttattak ki a megfelelő talajművelés, agrotechnika, gépészet alkalmazása mentén.

Sajnos, az egyetemeken nincs önálló talajmikrobiológiai oktatás az alapképzések során s ez alapján joggal merülnek fel a kérdések:

  • Mennyire értenek a gyakorló gazdászaink a talajmikrobiológiához?
  • Elvárható-e, hogy a gyakorló gazdászok ismeretek hiányában okszerűen használják a legkorszerűbb talajmikrobiológiai készítményeket?

Azért örvendetes, hogy már az első kis lépések megtörténtek a SZIE-n, ahol elindult a biológiai szemléletű talajerőgazdálkodási szakmérnök képzés!

Nagy kérdés, hogy mondjunk le
a műtrágyázásról, a növényvédelemről és a mechanikai talajművelésről?

NEM!

DE! Amennyi kémiai és mechanikai, legalább annyi biológiai behatás is legyen, hogy így kompenzálhassuk a káros hatásokat s megfelelő egyensúlyt hozzunk létre napról napra!

Mára a talaj korlátozó tényezője lett a genetikai potenciálok kihasználásának. A precíziós gazdálkodás, a genetika és a kémia a csúcson, a talajélet minimumon! Okszerű talajoltással a talaj tulajdonságait jelentősen lehet befolyásolni, ami folyamatos költségmegtakarítást eredményez. A csökkenő talajellenállás csökkenő vonóerőt igényel, ami a gázolaj felhasználás csökkenését eredményezi, ezzel a hektáronként nyereséget, profitot évről évre növelve.

Következtetések:

  1. A talaj kötöttsége 3 év alatt 85%-ot csökkent 30 cm (művelési) mélységben
  2. A talaj kötöttsége 3 év alatt 60%-ot csökkent az 50 cm (lazítási) mélységben
  3. A vonóerőigény jelentősen csökken a kezelt területen.

Következtetések:

  1. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 55%-ot növekedett 30 cm (művelési) mélységben.
  2. A talaj nedvességtartalma 3 év alatt 82%-ot növekedett az 50 cm (lazítási) mélységben.

Következtetések:

  1. A BactoFil Technológia 2 év alatt 38%-al csökkentette szántáskor a gázolaj fogyasztást.
  2. (br) 7.170.-Ft/ha KTG-megtakarítást, azaz PROFIT-növekedést értünk el a 2. évi szántáskor.

A termőtalaj értékét a termőképessége határozza meg, amire a humusztartalom jelentős hatással van.

HUMUSZ: a szervesanyagok baktériumok és gombák általi lebontásának a végterméke.

Következtetés: 0-40 cm-s mélységben átlagosan 41%-al nőtt a humusztartalom 4 év alatt.

Összefoglalva, a BactoFil technológia alkalmazásával

Csökkentheti

  •  a talajkötöttséget
    (3 év átlagában 20-40%-kal)
  • a talajellenállást
    (3 év átlagában 10-30%-kal)
  • a talajmunkák üzemanyag felhasználását
    (3 év átlagában 12-20%-kal)
  • csökkenti a növényi maradványok mennyiségét
    (3 év átlagában 75-85%-kal)

Növelheti

  • a talaj humusztartalmát
    (3 év átlagában 12-30%-kal)
  • a talaj nedvességtartó képességét
    (3 év átlagában 30-70%-kal)

Küldetésünk:
Adjuk vissza az életét a termőföldnek,
hogy az emberiség tiszta környezetben
és egészségesen élhessen a Földön!

(x)

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás