Hirdetés
Elhízást okoz az klórpirifosz növényvédő szer
Először igazolták, hogy egy vegyszer az anyagcserét megváltoztatva vezet túlsúlyhoz. A kanadai McMaster Egyetem munkatársai szerint egy széles körben használt rovarirtó szer lehet a világszerte terjedő túlsúlyosságot okozó egyik tényező. A probléma oka az Európai Unióban 2020 eleje óta tiltott növényvédő szer, a klórpirifosz. A kutatók 34 gyakran használt rovar- és gyomirtó szer hatását vizsgálták egerek barna zsírszövetére. A Nature Communication folyóiratban közölt vizsgálat kimutatta, hogy a klórpirifosz lelassította a kalóriák égetését a zsírszövetben.
A barna zsír a test kályhája, elégeti a kalóriákat, szemben a normális zsírszövettel, ami tárolja azokat. A barna zsír hőt termel, és megakadályozza, hogy normális fehér zsírként rakódjanak le a kalóriák. Már tudjuk, hogy a barna zsírszövet hidegben aktiválódik, vagy amikor eszünk – mondta Gregory Steinberg professzor, a kutatás szerzője. A diétával és testmozgással járó életmódváltás ritkán vezet tartós súlycsökkenéshez. Úgy gondoljuk, a probléma oka, hogy a klórpirifosz takarékra állítja ezt kályhát.
Az Index írta meg, hogy Steinberg szerint, ha a klórpirifosz csak napi 40 kalória elégetését gátolja a barna zsírszövetben, az már elindítja az elhízás kialakulását. Hozzátette, hogy korábbi kutatások több, környezetben előforduló toxint kötöttek az emberek és állatok elhízásához. Ám az ő kutatásuk az első, amely kimutatta, hogy ezt nem a táplálékbevitel, hanem az anyagcserére gyakorolt hatás okozza. A professzor rámutatott, hogy bár az anyag emberre gyakorolt hatásáról nem készült vizsgálat, az eredmény közegészségügyi jelentősége ettől még igen nagy, és a tiltott növényvédő szerek hatásai úgy kerülhetőek el, ha a vásárló importzöldség helyett helyi termékeket választ. Arról a Nébih írt korábban, hogy:
Hirdetés
Visszavonta az Európai Bizottság a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok engedélyét
Az Európai Bizottság a növényvédő szer hatóanyagok felülvizsgálati programja során a klórpirifosz és a klórpirifosz-metil hatóanyagok megújításának elutasításáról döntött. Ennek értelmében 2020. február 16-ig az Európai Unió minden tagállamában visszavonták a legnagyobb mennyiségben felhasznált rovarölő szer hatóanyag, a klórpirifosz, valamint a klórpirifosz-metil összes készítményét. A bizottság a forgalmazásra és felhasználásra adható türelmi idő lejáratát 2020. április 16. napjában állapította meg.
Állománypermetezés és talajfertőtlenítés
Magyarországon is a klórpirifosz a legszélesebb körben alkalmazott szerves foszforsav-észter, mely számos kultúrában alkalmazható állománypermetezésre, illetve talajfertőtlenítő szerként. Ezen túlmenően az őszi kalászos gabona (őszi búza, őszi árpa, tritikálé, rozs), őszi káposztarepce, mustár, olajretek, cukorrépa állománykezelésére, valamint takarmány-, csemege- és vetőmag-kukorica, cukorrépa, napraforgó, meggy, cseresznye, dohány kultúrákban talajkezelésre is felhasználható. Kontakt-, illetve gőzt fejlesztő hatóanyagként megbízható védelmet nyújt a talajlakó és a rejtett életmódú kártevők ellen.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés