Elsősegély a hiánytünetek kezelésére

A magas termés eléréshez a termesztett haszonnövényeink számára biztosítanunk kell a megfelelő tápanyagot a szükséges mennyiségben. Ez azonban egyáltalán nem könnyű feladat, mert a főbb tápanyagok (nitrogén, foszfor, kálium, magnézium, kén és kalcium) mellett mikroelemekre (bórra, mangánra és cinkre) is szükségük van. A tápanyaghiányt a növény fiziológiai stresszként éli meg, aminek a következménye terméscsökkenés és minőségromlás lehet. Ezért kiegyensúlyozott trágyázás alkalmazásakor a lényeg a megelőzésen van. Ennek ellenére időről-időre felléphet tápanyaghiányos állapot. A siker azon múlik, hogy a hiánytüneteket felismerjük-e. Ezzel a céllal, a hiánytünetek alapjai címmel tartottak online kurzust a KALI Akadémia keretében március 25-én, Dr. Zsom Eszter és Dr. Heike Thiel, a K+S Minerals and Agriculture GmbH szaktanácsadói.

A webinárium során az előadók sorban bemutatták a makroelemek növényekre gyakorolt hatásait és hogy a hiányukra milyen tünetek jellemzők.

Megtudhattuk, hogy a nitrogén legfontosabb szerepe a vegetatív növekedésben van, mert több olyan anyagnak az építőeleme, amely a növény növekedésének szabályozásában fontos. Kulcsszerepet játszik továbbá a fotoszintézisben, és ezáltal a növény cukortermelésében, hiszen a klorofill molekulának a magnéziummal együtt a központi eleme. Említést érdemel még a nitrogén hatása a fehérje előállításában, és így a szemek, a szemtermés és magvak, valamint a fehérjék és gyökérenzimek képzésében is, melyek a víz- és tápanyag felvételét segítik elő.

A nitrogén hiánytünete először az idősebb leveleken mutatkozik meg. Kezdetben halványul a levél, majd később az egész elsárgul. Az állományunk a növekedésben teljesen visszamarad.

A foszfor a generatív (virágzás, termés és magképzés) növekedés mozgatórugója. Részt vesz a sejtek felépítésében, mivel a foszfor a nukleinsav (örökítőanyag) és a foszfolipidek része. Az energiaátalakítás kapcsán is meg kell említenünk, mivel a foszfor az ATP része, így nélkülözhetetlen valamennyi energiát igénylő folyamathoz (például a fotoszintézishez és a légzéshez). A virágzásban, valamint a termés- és magképzésben is részt vesz.

Mivel a foszfor mozog a növényben, először az idősebb levelek lesznek sötétzöldek és kékeszöldek, mert túl sok klorofill képződik, viszont később vöröses elszíneződés is előfordul, és az idősebb levelek gyakran idő előtt lehullanak. A virágzás és az érés zavart szenved.

A kálium felel a növény egészségéért a teljes vegetációs időszakban. Hatással van a fotoszintézis során a szénhidrátok képződésére és szállítására a levelekből a kalászokba, gumókba, csövekbe és a répatestbe vagy gyökérbe. Ha a szállítás zavart szenved, a szénhidrátok felhalmozódnak a levélben és a fotoszintézis lelassul. Szabályozza a gázcserenyílások működését a levél fonákján és ezáltal a fotoszintetikus teljesítményt. Ha a gázcserenyílások jól működnek a növény nem fog feleslegesen párologtatni. Eredményesebb vízhasznosítást tesz lehetővé és mérsékeli a szárazság okozta stresszt. A burgonyatermesztésben kiemelt a szerepe, mert hatással van a minőségre, például a magasabb fehérje- és vitamintartalomra, ráadásul ennél a kultúránál a feketefoltosságot is mérsékeli. Valamint a kloroplasztiszokon keresztül szabályozza a fotoszintézis teljesítményét. Erősíti továbbá a gombás betegségekkel, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni ellenálló-képességet (a sejtfalak vastagodása által), nagyobb fagytűrést és erősebb szárszilárdságot okoz.

Mivel a kálium könnyen mozog a növényben, így hiánya először az idősebb leveleken látszik, klorotikus elszíneződés formájában a levélszéleken. Később a levél széle elhal.

A magnézium jelenléte kulcsfontosságú az anyagcserében, a fotoszintézisben, és ezáltal a fényenergia terméssé történő alakításában, mivel a magnézium a klorofill központi eleme. Fontos szerepet játszik továbbá a szénhidrátok, fehérjék és zsírok előállításában és a levelekből a kalászokba, gumókba vagy csövekbe történő szállításában. Pozitív hatása van a gyökérnövekedésre, hiszen a Mg az erősebb gyökérzeten keresztül növeli a víz- és tápanyagfelvételt a talajból. Javítja a hőstressztűrést magas UV-sugárzás esetén. Szerepe van továbbá számos enzim működésében és ezáltal az anyagcsere-folyamatokban (pl. fotoszintézis). Elősegíti a DNS-képződést és ezáltal a genetikai információ átvitelét a fehérjékbe.

Mivel a magnézium könnyen mozog a növényben, így hiánya először az idősebb leveleken látszik. A levélerek közötti világosodás és sárgulás a jellemző rá. Később ezek a részek elhalnak.

A magnézium esetében akkor találkozunk ilyen hiánytünettel például, amikor a talaj pH-ja nem megfelelő, azaz túl savas. Az 5-ös és 6-os pH felett nincs probléma a magnéziumfelvétellel. A 7-es pH az optimális a növényeknek, egyébként hiányt szenvedhet.

A kén a fehérje- és az olajképződés motorja, a fehérje-anyagcserét szabályozza. Enzimeket aktivál az energia és zsírsav anyagcseréhez. Kiemelt jelentősége, hogy javítja a nitrogén hasznosulásának hatékonyságát. Jelenléte serkenti a hagyma és mustár illóolajának és a kéntartalmú aminosavak képződését és kihatással van az egész fehérjeszintézisre. Érdemes kiemelni továbbá, hogy a gombás betegségekkel szemben ellenállóbbá teszi a növényt és a búza esetében javítja a fehérje minőségét (sikértartalmát) és sütési paramétereit (térfogat-kihozatal).

Miután a kén nem mozog a növényben, hiánya először a fiatalabb leveleken látszik: klorotikus sárgulás látható rajta vagy halvány zöld lesz, a virág (például a repcénél) fehéres sárga árnyalatot vesz fel. Gyenge bokrosodás lesz az eredménye, a kalászkezdemények rosszul fejlődnek. Kétszikű növényeknél a levelek kanalasodása is megfigyelhető

Elemi kén kijuttatásakor szükség van arra, hogy ezt a baktériumok szulfáttá alakítsák, mert csak ebben a formában vehető fel a növények számára, viszont ez egy időigényes folyamat. Az átalakulás akkor megy végbe megfelelően, ha a baktériumok számára megfelelő hőmérséklet áll rendelkezésre. Ha hűvös a tavasz, lassú a folyamat.

A webinárium záró részében a részvevők kérdéseket is feltehettek az előadóknak.

A válaszokból megtudhattuk, hogy:

• a szulfátforma a legelőnyösebb a levéltrágyázásra, mert az elemi kén ugyanúgy nem tud azonnal hatni levélen keresztül, ahogy a talajban sem.
• magnéziumhiány esetén levéltrágyaként a magnézium-szulfát és a magnézium-nitrát is hatékony lehet, de a magnézium-nitrát csak akkor javasolt, amikor az intenzív növekedés a fontos. Amikor a növény az érés, a termésképződés állapotában van, már nincs akkora szüksége nitrogénre, mert az elnyújtja az érést. Olcsóbb megoldás és a teljes vegetációs időszakban alkalmazható viszont a magnézium-szulfát.
• levélanalízist akkor érdemes kukoricában végeztetni, ha nem egyértelmű, hogy az állománynak milyen hiánytünete lehet.
• a keserűsó nem változtatja meg a permetlé pH-ját.
• őszi vetésű növény (például őszi búza vagy őszi árpa) esetén, ősszel egy kisebb (1/3) mennyiségű magnéziumot javasolt kijuttatni alaptrágyaként és tavasszal mehet a nagyobb (2/3) mennyiség.
• tavaszi vetésű növény esetén a magnézium kijuttatása tavasszal ajánlott, ha van rá lehetőség, itt is megosztottan: vetés előtt (1/3) és fejtrágyaként (2/3) a nitrogénadaggal együtt.
• a keserűsó nem csökkenti a gyomirtó szerek hatékonyságát.
• mivel a magnézium-oxid nem felvehető a növény számára, ezért inkább a magnézium-nitrát vagy a magnézium-szulfát alkalmazása ajánlott a magnéziumpótlásra.
• magnéziumhiányos állapotban a pétisóban jelen lévő magnéziumtartalom  kedvező hatású, az hogy elegendő-e, az attól is függ, hogy mennyi pétisót juttatunk ki és attól is, hogy a benne lévő magnézium miből származik. A növény a leghamarabb a vízoldható magnéziumszulfátot tudja azonnal hasznosítani. Ha a pétisóban ebben a formában van a magnézium, akkor a magnéziumhiányos állapoton sokat segít. Ha azonban a magnézium tartalma dolomitból származik, akkor csak akkor elérhető, ha nagyon alacsony a talaj pH-ja (5,5 alatti) és a dolomit nagyon finomra van őrölve benne.
• a rejtett hiánybetegség csak akkor jelent veszélyt, ha befolyásolja a termésünket, a mikroelemekre ez nem jellemző.
• háromszor 8 kg keserűsó javasolt a gabonában, bokrosodáskor javasolt kijuttatni az első kört, kalászképződéskor a másodikat és a növényvédő szer kijuttatáshoz kell igazítani a harmadikat.

A következő online előadásra április 14-én 10-11-ig kerül sor, amelyre már most lehet jelentkezni erre a linkre kattintva:

Illetve a vállalat követhető még a Facebookon ide kattintva.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A K+S Minerals and Agriculture GmbH magas minőségű termékeket kínál, melyek káliumot (K), magnéziumot (Mg), ként, (S), bórt (B), mangánt (Mn) és cinket (Zn) tartalmaznak a növények által azonnal felvehető formában és a növény számára kedvező összetételben. A 60er Kali (kálisó) a legkeresettebb termékük. Ez az univerzális monoműtrágya főként a főbb szántóföldi növények trágyázására használatos, legtöbbször kalászosokban és kukoricában alkalmazzák. Ásványi trágya különlegességeik az előbb említett növényeken túlmenően azoknál a növényeknél használatosak, amelyeknek magasabb a kálium-, magnézium- vagy kénigényük, pl. napraforgó, repce, burgonya. A KALISOP, Patentkali, ESTA Kieserit és EPSO Top elsősorban a kloridérzékeny növényeknél használatosak, pl. burgonya, szőlő és zöldségkultúrák.

Az EPSO Top, SOLUMOP, soluSOP és HORTISUL tápoldatozásra is használhatóak, melynek egyre nő a jelentősége.

Mivel a növények tápelem igénye eltér, a K+S Minerals and Agriculture szaktanácsadói felkészült szakemberek, hogy segítsék a gazdálkodókat nélkülözhetetlen információkkal ellátni növényei optimális tápanyaggal történő ellátása érdekében.

(x)