Eltűnőben a magyar tél a klímaváltozás miatt: a harmadával csökkent a fagyos napok száma az elmúlt 120 évben
Harmadával csökkent a fagyos napok száma a klímaváltozás miatt az elmúlt 120 évben Magyarországon – állapították meg meteorológiai szakértők. A 20. század elején még 120 nap körül alakult Magyarországon a fagyos napok száma, amikor a napi minimumhőmérséklet 0 Celsius-fok alá csökkent. Ez a globális felmelegedés hatására napjainkra 80 nap alá csökkent, leginkább az Északi-középhegységben. A pesszimista forgatókönyv szerint a trend erősödésére lehet számítani: évtizedenként további 5 nappal csökkenhet a fagyos napok éves átlagos száma.
A megfigyelt változásokért egyértelműen az emberiség által gerjesztett klímaváltozás a felelős, mert a természetes hatások nem igazolják az ilyen fokú felmelegedést - írta a Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldal. Szabó Péter, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója és Pongrácz Rita meteorológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem meteorológiai tanszékének munkatársa kiemelte: a téli hideg eltűnésének az energiafelhasználás szempontjából „csak első látásra örülhetünk”, ugyanis vele együtt a nyár is melegebb lesz. A hideg időszakok csökkenése pedig kiemelt kockázatot jelent a mezőgazdaságnak.
Komoly hátrányokat szenved el a magyar mezőgazdaság a klímaváltozás miatt
A meteorológusok prognózisa szerint további mintegy 10-15 nappal csökkenhet a fagyos napok évi átlagos száma és 2-3 fokkal nőhet az évi legalacsonyabb minimumhőmérsékletek értéke. A jelenlegi kilátások szerint a következő évtizedekben a fagyos napok elsősorban az ország középső területein ritkulnak majd. Az évi legalacsonyabb hőmérsékleti értékek pedig várhatóan inkább a déli és a keleti régiókban változnak jobban.Véleményük szerint azért sem érdemes „túlzottan örülni a kevesebb hidegnek”, mert például a nagy hidegben telelő kártevők sok gondot okoznak. Kiemelték azt is, hogy az energiafelhasználás szempontjából télen lehet spórolni. Az ezzel összefüggésben jelentkező nyári nagyobb mértékű forróság miatt viszont nőnek a hűtési igények, ami akár még nagyobb energiafelhasználással járhat. Ugyancsak fontos szempont az enyhébb telek és a csökkenő extrém hidegek mezőgazdaságra gyakorolt hatása. Ez végső soron csökkentheti a megtermelt élelmiszerek mennyiségét – jegyezték meg.
Hirdetés
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Toxinos kukorica és alacsony fehérjetartalmú búza – mit hoz a jövő?
Az idei év kihívásai a mezőgazdaságban nemcsak a mennyiségi termésadatokban, hanem a minőségben is megmutatkoztak. A búza fehérjetartalma és a kukorica toxinfertőzöttsége jelentős kérdéseket vet fel a következő szezonra nézve. Párkányi Gábor, a Mertcontrol ügyvezető igazgatója részletesen bemutatja az idei termés minőségét és a jövőbeni kilátásokat.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatTöbb mint 3.000 hirdetés 71 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés