A közterületeken található gyümölcsfák egykor nagyon elterjedtek voltak, mára azonban megfogyatkoztak, szinte eltűntek. Napjainkban azonban kevésbé jellemző, hogy a közterületi beültetéseknél gyümölcsfákat ültessenek. Fő oka ennek a városi környezet speciális körülményeiben és kihívásaiban keresendő. Miért tűntek el, és van-e esély, hogy újra felível a „közgyümölcsösök” sorsa?

Egykor különösen az eperfák telepítése volt népszerű Magyarországon, akkor, amikor még selyemhernyó-tenyésztés folyt az országban. A leveleikkel a hernyókat etették, a gyümölcsük pedig a friss fogyasztás mellett szörp, lekvár és pálinka készítésére is alkalmas volt.

A gyümölcsfák közül különösen az eperfák telepítése volt népszerű Magyarországon, akkor, amikor még selyemhernyó-tenyésztés folyt az országban (Fotó: Pixabay)

Az utcai környezetben élő fáknak számos környezeti tényezővel, például a légszennyezéssel, a közlekedési zajjal (rezgéssel), és a korlátozott talajmennyiséggel, az aszfaltról, járdáról visszasugárzó hővel kell megbirkózniuk.

Egyszerűbb a díszfák alkalmazása

Olyan fajtákra van szükség, amelyek ellenállóak ezekkel szemben, tágtűrésűek és kevésbé érzékenyek a környezeti hatásokra.
Emellett a gyümölcsfák kezelése és karbantartása is sok munkával jár a közterületeken. A gyümölcsök (a lehullóké is) begyűjtése és a fa megfelelő metszése időigényes folyamat lehet, amely plusz erőforrásokat igényel az önkormányzatoktól. Egyszerűbb ezért a díszfák alkalmazása.

Ezenkívül fennáll annak a kockázata is, hogy a gyümölcsök a járdára hullanak, ami balesetveszélyt jelenthet a gyalogosok számára. Az utcai fásítások során inkább olyan fákra fókuszálnak, amelyek dekoratívak, és jól alkalmazkodnak a városi környezethez. Az ornamentalitás és az árnyékadás fontosabb szempontok lehetnek, mint a gyümölcstermelés.

Lehet, hogy újra divatba jönnek

Napjainkban több városban is elkezdtek olyan projekteket, melyek a közösségi kertészkedés és az urbánus mezőgazdaságra fókuszálnak. Ezek a projektek lehetőséget teremtenek arra, hogy újra felfedezzük a városi gyümölcsfák jelentőségét és élvezetét, és hogy a közterületeken is helyet kaphassanak a gyümölcsösök.
Budapesten egy új kezdeményezés indult a gyümölcsösök újraélesztésére, többek között azért is, mert egyre kevesebb gyümölcsfa található a kiskertekben és a városi területeken.

Bár mi magyarok európai viszonylatban is kevés gyümölcsöt fogyasztunk, a budapesti közparkokban idén már öt gyümölcsös kertrész lesz, ahol bárki szedhet magának gyümölcsöket.

A legfrissebb adatok szerint a magyar lakosság több mint 36 százaléka nem fogyaszt naponta gyümölcsöt vagy zöldséget. A gyümölcsfák ültetésének kezdeményezése nemcsak a gyümölcsfogyasztást növeli, hanem elősegíti a biodiverzitást is. Ezért is fontos az új kezdeményezés, amely újraéleszti a gyümölcsösöket a budapesti közparkokban.

Az első gyümölcsös a Tabánban található, ahol a Főkert tavaly ültetett öt gyümölcsfát.

Az alma- és birsfákon már termés is volt. Ezen kívül a Gazdagrét Kaptató sétányán is elültettek néhány cseresznyefát.

Pünkösdfürdőn 24 fajtából összesen 75 fát ültettek el a parkban

A gyümölcstelepítések tervezésekor a Főkert figyelembe vette a biodiverzitást is. A fák közé olyan növényeket ültettek, amelyek vonzzák a rovarokat, mivel a beporzás lényeges a terméshozamhoz. A városi gyümölcsös vonzza a madarakat is.

Az egyik ilyen fővárosi terület, a Pünkösdfürdő Park tavaly elnyerte az Európa Zöld Városa Nemzeti Díjat, a Tájépítészeti Nívódíjat és a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj különdíját is. E parkban 24 fajtából összesen 75 fát ültettek el. A körte, szilva, meggy, többféle alma, naspolya, cseresznye, mandula és birs mind őshonos, rezisztens fajták, amelyek gondozását főként a természetre bízzák a szakemberek.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás