Elviselhetetlenek a vaddisznók a Balaton környékén lévő településeken

Balesetveszélyes, szabályozási szürkezónába esik, teljesen hiábavaló, pénz- és munkaigényes, lassú, vagy ezek kombinációja a városba szokott vaddisznók elleni védekezés. Ezért nincs könnyű helyzetben az, aki mindenki számára megnyugtató és hatékony megoldást keres a problémára. Balatonfűzfőn különösen nagy gondot okoznak a vadak. Estétől hajnalig a vaddisznók uralják a települést és már nappal is mutatkoznak. Tönkreteszik a kerteket, felborogatják és széttúrják a kukákat, akár 20-an is vonulnak együtt, jelenlétük sok lakót megrémiszt, a helyzet megoldásának hiánya pedig sokakat felbosszant.

Az önkormányzat egy ideje keresi már a választ a városi vaddisznók okozta gondok megoldására. Legutóbb januárban egy közel 400 ezer forintba kerülő élvefogó vaddisznócsapda beszerzéséről született határozat, de az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. 2021. június 23-án a településüzemeltetési bizottság ülésén a rendőrkapitánnyal, valamint a két illetékes vadásztársaság vezetőivel együtt újra átbeszélték a vaddisznóügyet - számolt be róla a Telex.

Próbálkoztak, ám egyre rosszabb lett a városi vaddisznóhelyzet

„Rettentően elszaporodtak” – mondta az ülésen a bizottság elnöke, aki elmesélte, hogy személy szerint ő az önkormányzat melletti parkban is akadt már össze vaddisznóval, az állat mindössze 5 méterre volt tőle. Bár többéves problémáról van szó, az utóbbi 2 évben folyamatosan erősödik, szerinte most már 100-as nagyságrendben jelennek meg a fűzfői lakott területen az állatok. Az emberek próbálnak kitérni az útjukból. Az önkormányzatnál ugyan nem tudnak lakosságot ért támadásról, de a bizottság elnöke azt mondta: „már benne van a levegőben” az is, hogy bármikor történhet ilyen. Óriási a felelősség és óriási a nyomás a képviselő-testületen.

A polgármester, Szanyi Szilvia elsorolta, mivel próbálkoztak eddig:

• bevezették a kötelező kukát, hogy a nyaralósok ne tegyék ki nejlonzsákban a vaddisznókat vonzó szemetüket,
• elkezdték kitakaríttatni a rendezetlen, bozótos területeket,
• bejárásokat szerveztek a vadásztársaságokkal, a rendőrséggel,
• adatokat gyűjtöttek róla, hogy mások, máshol hogyan kezelik a dolgot, és
• kihelyezték az élve befogó csapdát, ám nem jártak sikerrel.

Amíg ők ezeket megtették, a helyzet tovább romlott - mondta a polgármester.

A rendőr kimegy, ha hívják, de nem tehet sokat

Nem nálunk van a megoldás kulcsa – mondta a bizottsági ülésen a rendőrkapitány, Borbély Zoltán. A rendőrséghez is rendszeresen érkeznek vaddisznókkal kapcsolatos bejelentések az egész térségből, de nekik nincsenek meg az eszközeik a helyzet kezelésére. Amikor bejelentést kapnak, kimennek, próbálják megnyugtatni azt, aki hívta őket. Egyébként szemlélők maradnak ebben a helyzetben, mást nem tudnak tenni. Értesíthetik a vadásztársaságot, de lelőni a vadász sem lőheti le az állatot, hacsak nem forog emberélet közvetlen veszélyben.

A rendőrségnek egyébként annyi szerepe van Magyarországon a vaddisznóprobléma kezelésében, hogy ők adhatnak engedélyt úgynevezett „belterületi vadelejtésre”, vagyis arra, hogy lakott részen lőjenek ki állatot, szigorúan szabályozott, előre meghatározott feltételek mellett. Ám Balatonfűzfőre nem adtak ki engedélyt. Az egyik vadásztársaság nem kapott engedélyt azokra a helyszínekre, ahol jónak látta volna próbálkozni, a másik társasággal pedig a helyszínbejárás után arra jutottak a kapitány szerint, hogy nem akad, aki vadászfegyvert használna az adott lakott területen.

Senki sem meri felvállalni, se lelkiismereti, se büntetőjogi oldalról, hogy ezen a belterületen elsüsse a puskáját, hangzott el az ülésen. Azzal kapcsolatban, hogy miért tartják ezt kockázatosnak, a rendőrkapitány felemlegette azt a megdöbbentő újfehértói vadászbalesetet, amikor egy lövés véletlenül egy 2 kilométerrel arrébb lévő férfi halálát okozta.

Okos állat, és szeretné jól érezni magát

A kapitány arról beszélt, hogy tudomása szerint Csopakon például egész jól rendeződött a helyzet azután, hogy az önkormányzat kitakaríttatta a rendezetlen kerteket, és le is zárták, amit le lehetett. A fűzfői bizottsági ülésen a vadásztársaságok vezetői is ebbe az irányba próbálták terelni a megoldáskeresést. Amennyiben a disznó nem érzi jól magát a kitakarított, nyílt területen, akkor visszamegy az erdőbe - mondták.

A vaddisznókat kerülgető lakosok egy része a vadgazdálkodásban látja a hibát, de az ülésen elhangzottak szerint már így is „hatalmas mennyiségű” vaddisznót lőttek ki tavaly is a környéken (a két vadásztársaság együtt 400-nál is többet).

Az egyik vadásztársaság vezetője ezt mondta:

Minél többet lövünk ki disznót, annál jobban zargatva van, és jön be a lakott területre. Okos állat. „A területen kint már alig találkozunk vaddisznóval” – jegyezte meg a másik vadásztársaság képviselője.

A kihajtással a vadászok szerint pedig az a probléma, hogy estére ugyanúgy visszamennek az állatok, lakott területen pedig a megoldás még balesetveszélyes is. A polgármester felvetette: mi lenne, ha altatólövedéket próbálnának használni a belterületen, de – azon túl, hogy ehhez külön engedélyeket kell beszerezni és állatorvosra van szükség – ebben az esetben is ott a balesetveszély a vadászok szerint. Ha nem hat a lövedék, kinek támad neki a felbőszült vaddisznó? Szóba kerültek még az ülésen különféle riasztók, de ezekről sem mondtak túl biztató dolgokat a vadászok. Az egyik fajtának olyan kellemetlen szaga van, hogy lakott területen nem használható, mert nem lehet tőle megmaradni, az ultrahangos vadriasztó meg a háziállatokat is zavarja.

Futni, kiabálni nem jó ötlet, ha jön a vaddisznó

Balatonfűzfő-Gyártelepen különösen rossz a helyzet, és ezt a területet le sem lehet keríteni. Mit csináljon tehát a gyártelepi lakos, ha szembe találja magát egy vaddisznóval? – kérdezték meg az ülésen. A válasz szerint a lényeg az, hogy semmi olyat, amitől az állat veszélyben érezné magát. Aki sétált, menjen tovább, ne fusson, ne kiabáljon. Amíg nem érzi magát veszélyben, még a vadkan is inkább szépen elsomfordál. A fűzfői ülést végül azzal zárták le, hogy a meglévő csapda eredménytelenségét megvizsgálják a hivatal illetékesei, és javaslatot tesznek azzal kapcsolatban. Az önkormányzat ezenkívül megkezdi a rendezetlen területek felmérését, felszólítja a tulajdonosokat a rendbetételre, és cserélni fogják a szemetesedényzetet.

Trófeás kan a négyemeleteseknél

Míg Balatonfűzfőn elvetették a belterületi kilövést, vannak olyan magyar városok, ahol próbálkoznak ezzel. Miskolcon például – ahogy a Minap tavaly szeptemberben megírta – március óta 80 vaddisznót lőttek ki a város belterületén a vadászok. „Ezek között trófeás kan is volt, 19 centiméter hosszú agyarral, amit az avasi négyemeletes bérházak lábánál, a Mendikás-dűlőben, emberek által sűrűn látogatott környéken ejtettek el” – írta a lap. Aztán ott van Pécs, ahol a Bama szerint idén március vége óta egészen december végéig engedély van az éjjeli órákban belterületi lesvadászatra két megadott ingatlanon. Nagykovácsiban pedig épp az előző pénteken zárult le az a 3 hónapos időszak, amikor a fegyvertartási engedéllyel rendelkező helyi közterület-felügyelő elejthetett vaddisznókat.

A Nagykovácsira vonatkozó, nyilvánosan közzétett engedély jó példa arra, milyen aprólékosan szabályozzák a belterületi elejtést: utcaszinten felsorolják, konkrétan hol szabad lőni, előírják, hogy a helyszínre vonulás tényét bele kell írni az önkormányzati portán elhelyezett vadászati naplóba. Rögzítik, hogy az esetleges gurulatot is beleszámítva úgy kell lőni, hogy se személyi sérülés, se anyagi kár ne legyen, és kikötik, hogy a vadászat tényleges időpontjáról és helyéről három nappal előre írásban értesíteni kell az engedélyt kiadó rendőrkapitányságot és a vadászatra jogosult szervet.

Szürkezóna a vadgazdálkodásban

A belterületi elejtés valójában egyfajta szürkezóna a szabályozás sajátosságai miatt, mondta a Telexnek Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főmunkatársa. Több probléma is akad.

Egyrészt a vadászati törvény nincs összhangban a fegyverhasználatról szóló kormányrendelettel. Az erősebb jogerővel bíró törvény értelmében a belterület nem része a vadászterületnek. Ebből az következik, hogy a vadász ott nem használhatja a fegyverét, sőt, semmilyen vadászati tevékenységet nem folytathat, beleértve a csapdázást. Itt a törvényben nincs is szó arról, mi legyen a városban kóborló vadakkal. Ugyanakkor a kormányrendelet már foglalkozik a kérdéssel, itt írják le, hogy az illetékes rendőrség engedélyével lehet lelőni lakott területen kárt okozó vadászható állatot, és azt is felsorolják, hogy mi mindent kell tartalmaznia az erre vonatkozó kérelemnek. Az egyik tartalmi követelmény a rendelet szerint: az elejtés pontos helye és ideje.

Városban kezelés

Vagyis elvben meg kéne mondani előre, hogy mondjuk a Petőfi és a Kossuth utca sarkán, délután háromkor fogják elejteni a vaddisznót. Csak hát „a vaddisznót erről nem értesítik”, utalt a vadászati védegylet főmunkatársa a helyzet életszerűtlenségére. A gyakorlatban a rendőrkapitányságok időszakokra, idősávokra, napszakokra szokták kiadni az engedélyeket, és nem kötözködik senki. Ettől viszont még sokan zavarónak érzik a szabályozási helyzetet. A változtatás igényét a Védegylet, mint a vadászatra jogosult szervezetek érdekképviselete, már jelezte az Agrárminisztériumnak.

A Telex megkereste vaddisznóügyben az Agrárminisztériumot is. A válaszban egyrészt a meglévő, hatályos rendeletekre (a már említett kormányrendeletre és a vadászati törvény végrehajtási rendeletére) hivatkozva arról írtak, hogy „a belterületen megjelenő és esetlegesen kárt okozó vaddisznók eltávolítására, a helyzet ilyen módon való megoldására most is van lehetőség”. Az utóbbi rendelet külön engedéllyel megengedi a vad életét és testi épségét nem veszélyeztető kábító és bénító vegyszer, lőszer, illetve „a vad befogásához jogszerű csapdázási módszer” alkalmazását, ha lakott területről való eltávolítás a cél.

A belterületen megjelenő és ott megtelepedő, a lakosság mindennapi életét zavaró, vadászható vadfajok helyzetéről és annak megoldásáról folyamatos szakmai párbeszéd zajlik az érintettekkel – tették hozzá.

Külön szakszolgálat lehet a megoldás?

Földvári Attila szerint egyébként nem a belterületi vadelejtésnél kell keresni a vaddisznóhelyzet megoldását: az tüneti kezelés, és nem is túl hatékony. A disznó nem mindig bukkan fel akkor, amikor vár rá az engedély birtokában a vadász, rengeteg időt elvesz a dolog, kötelezni rá senkit sem lehet. Az sem tűnik járható útnak, hogy a vaddisznókat befogják és elszállítsák az erdőbe. Egy lengyelországi kísérletben, ahol gps-jeladót tettek az állatra, több 10 kilométerről is másfél nap alatt visszament a vaddisznó oda, ahonnan elvitték.

Most nincs is igazi felelőse a területnek. Ami ötletként felvetődött, hogy amerikai mintára létre lehetne hozni egy olyan szakszolgálatot, amelynek kötelékében képzett szakemberek foglalkoznának ezzel a problémával. Kimennének a helyszínre, befognák, elejtenék vagy altatólövedékkel elkábítanák az állatot - mondta Földvári. A szakszolgálat finanszírozása elképzelhető lenne állami vagy akár önkormányzati szinten. Ám ha a vad magánterületen jelent gondot, akár a lakosok is állhatnák a költségeket, hiszen a telek megfelelő védelme eleve az ő feladatuk volna.

A szakemberképzésnek egyébként már megvan a háttere. A városi vadgazdálkodást évek óta önálló tárgyként tanítják Gödöllőn, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszékén (illetve korábban a jogelőd Szent István Egyetem Vadvilágmegőrzési Intézetében).

És hogy miért kell külön foglalkozni a városi vadakkal?

Ezek a disznók egy kicsit mások. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézetének igazgatója, Heltai Miklós nemrégiben vezetett egy kutatást a Pilisi Parkerdő Zrt. megbízásából, az Agrárminisztérium támogatásával. A budai belterületeken felbukkanó vaddisznók vizsgálata arra jutott, hogy már nem alkalmanként besétáló egyedekről van szó. Vannak egyedek, amelyek már egyértelműen bentiek, bent születtek, bent szocializálódtak.

A kutatás kimutatta, hogy genetikai eltérés van a városi és az erdei vaddisznók között. A különbség a 18-as kromoszómában van, ami a stressztűrésért, az alvási szokásokért és a rendellenes viselkedésért felel.

Ahogy Heltai Miklós a Telexnek elmondta: általános jelenség, hogy az alkalmazkodni képes fajok megjelennek a belterületen, és ebben nagyon hasonló okok játszanak szerepet, legyen szó cinkéről vagy vaddisznóról. A fő ok, hogy az adott faj széles körű alkalmazkodóképességgel rendelkezik, és egyszerűen alkalmas élőhelyet talál magának ott. Van megfelelő búvóhely, táplálék, kisebb fajoknál annak is szerepe van, hogy kedvező nekik a városi mikroklíma.

Még a zöldhulladékkal is érdemes vigyázni a vaddisznók esetében

Úgy tűnik, hogy az utóbbi időben egyszerűen jobb élőhellyé váltak a vaddisznók számára bizonyos belterületek, mint régebben voltak. Heltai szerint korábban jellemzően a városszéli telkek, a hétvégi kiskertek voltak, amelyeket a tulajdonosaik karbantartottak, kezeltek, védtek, rendszeresen kint voltak. Ezek közül sok kert mostanra elhanyagolódott, Budán elég sok ilyen telket találni. Aztán ott vannak a házak közé ékelődött erdőfoltok, ahol szintén remekül tudnak bujkálni a vaddisznók. A rendezetlen területekkel a búvóhely tehát adott, ehhez jön hozzá esetleg az erjedés illata, az elszórt szemét, de akár csak a zöldhulladék is, ami alatt felszaporodnak a rovarok, pajorok, csigák. Ezek mind kiváló táplálékot adnak a vaddisznó számára. Heltai szerint, ha nem szeretnénk vaddisznókat találni a kertünkben, nagyon fontos, hogy semmiféle táplálékot nem szabad neki kint hagyni, de vigyázni kell még a zöldhulladék kirakásával is.