Enyhült a nitrátrendelet szigora: egy hónappal többet lehet trágyázni

A nitrátrendelet módosításának eredményeképpen egy hónappal rövidült a trágyázási tilalmi időszak. A kedvezőbb szabályozás elősegíti a nitrátérzékeny területen gazdálkodók termésmennyiségének és -minőségének javítását. Ezáltal kedvezően befolyásolja a versenyképességüket, valamint a hazai növénytermesztés eredményességét. A rendeletmódosítást az indokolta, hogy az éghajlatváltozás hatására az elmúlt években az őszi kultúrák vetése sok esetben eltolódott, a korábbi szabályozás viszont nem tette lehetővé a későbbi trágyázást, ami pedig feltétlenül szükséges a növények optimális fejlődéséhez. 

A Nébih foglalta össze, hogy a nitrátrendelet az alábbi pontokon módosult:

1.    2.§ (7) „Téli legeltetés minden év november 30. és február 15. közötti legeltetés”

2.    4.§ (2) „Tilos trágyát kijuttatni: őszi kalászosok esetében november 30-tól január 31-ig,  egyéb esetben november 30-tól február-15-ig.

3.    4.§ (6) „A 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára kijuttatott műtrágyát a kijuttatást követő 4 órán belül a talajba kell dolgozni, kivéve fejtrágyázás műveletét.”

4.    6.§  (10) „Tilos könnyen oldódó nitrogéntrágyát kijuttatni, a betakarítás után, ha ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.”

5.    6.§ (4) „A kijuttatott istállótrágyát kijuttatást követő 4 órán belül, egyenletesen a talajba kell dolgozni.”

6.    9.§ (1) b) „Elszivárgás elleni védelem nélküli ideiglenes trágyakazal nem létesíthető és nem tartható fenn: november 30 és február 15. között mezőgazdasági művelés alatt álló táblán, valamint fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajon”

A hivatkozott jogszabály, a nitrátrendelet

A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól, valamint az adatszolgáltatás és nyilvántartás rendjéről szóló 59/2008. (IV. 29.) FVM rendelet.

Nitrátérzékeny területek kijelölése

A nitrátszennyezés szempontjából érzékeny területeket (nitrátérzékeny terület) elsődlegesen a vizek nitrátszennyezéssel szembeni érzékenysége alapján kell kijelölni, amelyet legalább 4 évente felül kell vizsgálni.

A nitrátérzékeny területek kijelölésénél figyelembe kell venni

• a) a vizek és a talaj jellemzőit és környezeti adottságait;
• b) a nitrogénvegyületek viselkedését a környezetben;
• c) a cselekvési program hatásait;
• d) azon mezőgazdasági tevékenységeket, amelyek folytatása során a vizekre hatással lehetnek;
• e) a felszíni vizek eutrofizációs állapotát.