Érdekességek és tévhitek a kecsketejről
A kecske az egyik legrégebb óta háziasított állatfaj, amely tartása igen egyszerű, mind testi adottságait, mind pedig igényeit tekintve. Mérete miatt kis helyen is tartható, és szinte bármilyen közegben megél, viszont mivel táplálék terén konkrétan bármit megeszik, így hatalmas pusztítást is tud okozni a tartási helyén. Mivel sok fajtáját kitenyésztették területenként ezért nem mondható, hogy egységes faj. Hasznosítását tekintve is több fajtája ismert, így elkülönítünk hús-, szőr- és tejhasznú kecskéket is, továbbá az is befolyásoló tényező, hogy milyen környezetben kívánjuk tenyészteni az állatot. Bizonyára sokan hallhattunk már arról, hogy milyen jótékony hatásokkal rendelkezik a kecsketej, és hogy fogyasztása nagyon egészséges az emberi szervezet számára. Ezzel kapcsolatban olvasható néhány lényeges információ a cikk további részében.
A kecsketej
Rendkívül fontos állat, a kecsketartó kultúrák esetében minden része hasznosításra került. 2018-ban az EU-ban 2,3 millió tonna kecsketejet állítanak elő, viszont ez a teljes tejtermelés mindössze 1,3 százaléka. A tejtermelés 92 százalékát 5 ország termeli: Románia, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Franciaország. A kecsketejet elsősorban sajtkészítésre használják fel, jellegzetes szaggal rendelkezik, amelyet a táplálkozás és az anyával tartott bak is befolyásolhat.
A tej tápanyagtartalmát több tényező is befolyásolja, így nem mondható el az, hogy ugyanazok az adatok jellemeznék. Befolyásoló tényező például a kecske fajtája, táplálkozása, így akár ugyanattól a kecskétől is származhat szezonálisan más tápanyagértékű tej. Az eltérés főleg a vitaminok és mikroelem terén kimutatható. Általában a tehéntejjel és az emberi anyatejjel hasonlítják össze az összetevőket és azok arányát.
Hirdetés
Fehérje
Fehérjeszint terén a kecske és a tehéntej közel egyforma értékeket mutat, ugyanis 100 grammban 3-3,5 gramm fehérje található mindkét esetben. Az anyatej mindezekkel ellentétben mindössze csak ezek egyharmadát tartalmazza. És a fehérjében található kazein mennyisége is hasonló eloszlású, így a tehén- és a kecsketej fehérjében megközelítőleg 83 százalék, addig az emberi anyatejnél a 40 százalékot sem éri el. Ez máris bizonyíja, hogy az anyatej nem helyettesíthető kecsketejjel.
A kazeinnel kapcsolatban felmerülhet még kérdés, hogy milyen típusa is található meg a tejben, ugyanis több változata is ismert: az αs1- és az αs2-kazein (ezek leginkább a szarvasmarha tejében fordulnak elő), a β-kazein (ez pedig a kecsketejre jellemző) vagy a κ-kazein. Bár ezeket a típusokat különböző betegségekkel próbálták kapcsolatba hozni, ennek igazolására a mai napig nem került sor.
Sokszor hallhatjuk, hogy akik allergiásak a tehéntej fehérjéire, azok számára tökéletes választás lehet a kecsketej. Ez viszont nem feltétlenül igaz, ugyanis nagyban függ attól ez az állítás, hogy ki melyik konkrét fehérje-típusra allergiás. Van, aki számára megoldást jelent és van, aki számára nem a kecsketejre való átállás, tehát hivatalosan nem helyettesíthető az allergiások számára a tehéntej a kecsketejjel.
Szénhidrát
Ha szénhidrátok tekintetében az anyatej a legédesebb, ez majdnem 7g szénhidrátot tartalmaz 100 gramm tejben. A kecske- és a tehéntej esetében ez jóval alacsonyabb, 4,5-4,8 gramm/ 100 gramm a cukortartalom. A domináns cukorféle mindhárom esetében a laktóz, ez pedig bizonyítja, hogy laktózérzékenyek számára nem helyettesítő termék a kecsketej.
Zsír
A tejben található zsír mennyisége közel egyforma mindhárom esetben, az anyatej 4,4 gramm, a kecsketej 4,1 gramm, míg a tehéntej 3,3 gramm/100 gramm mennyiséget tartalmaz. A kérődzők teje és az anyatej között az a különbség, hogy a kérődzők esetében a tej több rövid szénláncú zsírsavat tartalmaz, amelyek erős, jellegzetes szaggal rendelkeznek. Viszont a kecsketejben található zsírtartalom kisebb cseppekből áll, így könnyebben emészthető. Továbbá a kecsketej az állatok szabadtartásának és legeltetésének köszönhetően magasabb konjugált linosavtartalommal rendelkezik, amely hosszútávon egészséges az emberi szervezet számára.
Mikroelemek, vitaminok
Látható, hogy a tejfélék között a kérődzők teje között több a hasonlóság, mintha az anyatejjel hasonlítanánk össze. Néhány esetben az előbbi teje jobb, mint az anyatej, néhány elem aránya pedig az anyatejben magasabb, bár természetesen nem elhanyagolható, hogy ezek az arányok nagyban függnek a táplálkozástól.
Viszont vannak olyan állítások a kecsketejről, amit sok helyen olvashatunk, és valójában nem is biztos, hogy van valóságalapja – írja az Alimento. Mint például hogy a kecsketejből készült élelmiszerek könnyen emésztetőek, és kevés allergén anyag található bennük. Ahogy azt fentebb említésre került, a kecsketejben tényleg kisebbek a zsírcseppek, amely könnyebben emészthetővé teszi, viszont összetételét tekintve megközelítőleg a tehéntejjel egyformán jól emészthetőek. Az allergén anyagok tekintetében viszont kicsit más a helyzet, ugyanis ha valaki allergiás a tejfehérjére, annak megoldás lehet a kecsketejre történő csere. Viszont attól, hogy elmúltak az allergia tünetei, a kecsketejnek valójában nincs gyógyító hatása.
Elterjedt az az állítás is, hogy a kecsketejben megtalálhatók az állat által lelegelt növényi pollenek legyengített formában, így akár ellenszerként is fogyasztható. Ez nem igaz, ugyanis az állat miután lelegelte az adott növényt, a szervezete lebontja azt, így nem jellemző, hogy a tejbe kerülne bármilyen allergén anyag.
Olvashatunk arról is, hogy a kecsketej alternatívája a tehéntejnek a csecsemőtáplálásban. Viszont ami ennek nagy ellentéte, és hasonlóképp sok helyen olvasható, hogy állati eredetű nyers tejjel nem tanácsos etetni a csecsemőket, így a kecsketej éppen annyira nem adható a csecsemőknek, mint a tehéntej.
A kecsketej enzimei támogatják az emésztés folyamatát. Ez az állítás azért sem lehet igaz, mert a tej első hőkezelése során az enzimek elvesztik aktivitásukat, és a tej lebontásában nem játszanak amúgy sem szerepet. Hasonló a helyzet a telített zsírsavak területén is, ugyanis egyes állítások szerint a kecsketej több, mint 70 telítetlen zsírsavat tartalmaz, viszont valójában nincs annyi.
Továbbá terjednek a kecsketej védő és fertőtlenítő hatásáról is hiedelmek, illetve hogy erősíti az immunrendszert, ezek közül az állítások közül viszont egy sem bizonyult valósnak. Ahogy az sem, hogy antibiotikumként is használható, vagy hogy a tébécé gyógyítását segítette volna elő.
A tejben sok C és A-vitamin található, amely jótékony hatású a pajzsmirigy zavarban szenvedőknek, és a B13-vitamin tartalma miatt a rákbetegeknek is ajánlott a fogyasztása - olvasható sok forrásban. A tejben viszont elenyésző a C-vitamin szintje, így ez nem lehet igaz állítás. Az A-vitaminszint pedig nagyban függ attól, hogy milyen az állat táplálkozása, és ahhoz, hogy ez az állítás igaz legyen, sok tej elfogyasztására lenne szükség. A daganatos megbetegedések elleni védelem pedig nem igazolt hatása a tejnek, továbbá ha a védelmi funkciót is lát el, nem gyógyító hatású.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés