Hirdetés
Eredményes magyar kutatás: megvan, hogyan és mitől lehet versenyképesebb a sertéstenyésztés
A hazai sertéstenyésztés versenyképességének javításához szükséges a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása. Erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusa, valamint a Debreceni Egyetem által létrehozott konzorcium a Széchenyi 2020 program keretében.
Az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással megvalósuló “Agroökológiai alapon integrált hazai, minősített gabona- és fehérjeforrásokra alapozott termelési rendszer a magas biológiai értékű sertéshús előállítása érdekében” című 4 éves projekt lezárult. A GINOP-2.2.1-15-2016-00021 azonosítószámú program a takarmánynövény-termesztés és a minőségi sertéshús-előállítás hatékonyságának javítását célozta meg.
![](/public/agronews/an_article_inner/5853/8e0afd73fa3b0d66a7b49dca6ee4ad5e_1.png)
Kiemelten fontos a takarmány
A Bonafarm csoport weboldala számolt be róla, hogy a kiváló minőségű sertéshús versenyképes módon történő előállításához elengedhetetlen a megfelelő minőségű takarmány. Magyarországon a sertésállomány összes takarmányigénye 1,3 millió tonna körül van. Mivel az élősertés előállítási költségeinek mintegy 70 százalékát a takarmányozási költségek adják, így a takarmány hasznosulásának mértéke meghatározó tényezőnek számít a hatékony termelés szempontjából.
Hirdetés
Emiatt fontos, hogy olyan földrajzi és éghajlati adottságoknak megfelelő, genotípusra fókuszált termesztéstechnológia alkalmazása valósuljon meg, melynek segítségével a megtermelt takarmány-alapanyag mentes lesz a patogén gombák okozta toxinterheléstől.
Egyúttal magas emészthető táplálóanyag-tartalommal is bírjon. A versenyképesség javításához tehát a helyi adottságokhoz igazodó takarmánynövény-fajták megválasztása és a körülmények változására hatékonyan reagálni képes precíziós termesztéstechnológia alkalmazása szükséges - írták. A konzorcium erre a problémára megoldást keresve indított 2016-ban egy 26 önálló kutatási feladatból álló, 6 szakmai blokkra tagolt kutatás-fejlesztési programot.
Helyspecifikus termesztés
A kutatásban komplex kisparcellás kísérletek segítségével olyan fajtára és hibridre vonatkozó termőhelyspecifikus termesztéstechnológiai megoldásokat dolgoztak ki, melyek megteremtik a lehetőséget a toxinmentes és a magas emészthető fehérjetartalommal bíró takarmány-alapanyagok előállítására. A kutatási program eredményeként egy monitoring rendszert is kialakítottak, amely azáltal, hogy alkalmas az agroökológiai és a termesztéstechnológiai paraméterek térbeli-időbeli elemzésére – támogatva ezzel a technológiai beavatkozások mértékének és idejének döntéstámogatását, a növényvédelmi előrejelzéseket –, a precíziós növénytermesztést is segíti.
Szójanemesítési siker
A cég beszámolója szerint a termesztéstechnológiai kísérletekkel párhuzamosan sikeresen zárult egy több mint 40 éves múlttal rendelkező, hazánkban egyedülálló, a szójanemesítéshez kapcsolódó fejlesztés is. A közelmúltban 2 új fajta került be a Nemzeti fajtajegyzékbe, illetve 7 fajtajelöltet vizsgálnak állami teljesítménykísérletekben, melyek közül a projekthez kapcsolódóan a konzorcium 3 fajtajelölt szabadalmi oltalmát kérte.
A konzorcium kutatásának végeredményeként kidolgozták a legfontosabb takarmánynövényekre alapozott precíziós technológiai eljárásokat, valamint takarmányozási-prototípusokat, amelyekkel a legnagyobb emészthető táplálóanyag-hozam realizálható és a toxinterhelés kártétele is minimalizálható. A kialakított takarmányozási technológiákat intenzív körülmények között tartott, nagy teljesítményre predesztinált növendék- és hízósertéseknél vizsgálták. Meghatározták azt is, hogy milyen takarmányozási technológiák mellett várhatóak a legkedvezőbb vágási teljesítmények, illetve mely technológiák alkalmazása szolgálja leginkább a legkiválóbb minőségű sertéshús előállítását.
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatMultiva DiscMaster 400H+ tárcsa, félig függesztett, acéllemez hengerrel
10 675 000 HUF
Multiva DiscMaster 400+ tárcsa, függesztett, csőpálcás hengerrel
7 400 000 HUF
Hirdetés
Hirdetés