A MIRRORS (Modelling Crop Responses to Repeated Stresses) projekt a repce és a cirok működését tanulmányozza. Célja, hogy viselkedésük kiszámíthatóbbá váljon, előre láthatóak legyenek a különböző éghajlati tényezők rájuk gyakorolt hatásai, illetve, hogy racionalizálható legyen a gazdálkodás és mozgástereket biztosítson magának a gazda. Christine Granier, az INRAE ökofiziológiai kutatási igazgatója válaszolt a témával kapcsolatos kérdésekre.

A Sorghum-ID kérdezte meg a szakembert, ezt az anyagot szemléztük.

A MIRRORS (Modelling Crop Responses to Repeated Stresses) projekt a repce és a cirok működését tanulmányozza. Célja, hogy viselkedésük kiszámíthatóbbá váljon, előre láthatóak legyenek a különböző éghajlati tényezők rájuk gyakorolt hatásai, illetve, hogy racionalizálható legyen a gazdálkodás és mozgástereket biztosítson magának a gazda - Fotó: Sorghum-ID

Mi a MIRRORS projekt lényege?

Christine Granier - Az elmúlt években a termésmodellek nehezen tudták megjósolni a terméshozamot, hiszen fejlődési ciklusuk során a növények ismételt stresszhatásoknak vannak kitéve. Jelenleg olyan éghajlatváltozási környezetben élünk, amelyet nem csak a szélsőséges időjárási események jellemeznek, hanem azok gyakoriságának növekedése is.

Az INRAE, a CIRAD és az INRIA[1] tudósaiból álló 4 kutatási egység összefogásával a MIRRORS az ismételt éghajlati stresszforgatókönyvek javítása érdekében a hozamok előre történő megbecslésének a javítását helyezi a kutatás középpontjába - vélekedett a kutatóhölgy.

Mivel magyarázható a terméselőrejelzések és a tényleges terméseredmények közötti eltérés az ismételt stresszhatás alatt?

A munkahipotézis a következő: az egymást követő stresszhatások eredője nem egyenlő az egyes események egyedi hatásainak összegével, méghozzá két fő okból.

Ez a két lehetséges forgatókönyv függ a stressz intenzitásától, az időtartamától, a növény fejlődési stádiumától a stresszhatás idején, valamint a két stresszhatás között eltelt időtől. Bizonyos esetekben a munkahipotézis nem állja meg a helyét. Ekkor a stresszhatások egymás utáni sorozata egyenértékű az egyes események egyedi hatásainak összegével.

Melyek a projekt fő kutatási irányai?

Két egymást kiegészítő tudományos megközelítést alkalmazunk: egy adatvezérelt és egy folyamatvezérelt megközelítést. A reprodukciós ciklus során fellépő magas hőmérséklet okozta stressz áll a kutatásunk középpontjában.

A második megközelítés célja, hogy ellenőrzött környezetben (üvegházakban és szabályozott növekedési környezetben) célzott kísérleteket végezzenek, és így teszteljék az elszigetelt és ismétlődő hőstresszek hatását a szemtermésre a növény fejlődésének bizonyos szakaszaiban. Ily módon a terméshozam és a szemminőség összetevőit is vizsgáljuk. Így reprodukáljuk az adatbányászat által azonosított forgatókönyveket, amelyekhez hozzátesszük a ciklus során elszigetelt és ismétlődő hőterheléseket - mondta.

Sorghum-ID – Milyen tanulságokat lehet levonni a projekt ezen szakaszában?

Az első kísérletek a hőmérsékleti forgatókönyvtől és a fajtáktól függően erős eltérést mutattak ki a növények reakciói között annak függvényében, hogy izolált és ismétlődő stresszhatás érte-e a növényeket.

A projekt célja, hogy jobban megértsük a növények egyszeri (izolált), valamint ismétlődő stresszhatásokra adott válaszát, illetve, hogy olyan ökofiziológiai modelleket alkalmazzunk, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy figyelembe vegyük a magas hőstressz első epizódjának lehetséges folyományaként a növény kedvező akklimatizálódását és/vagy az esettől függően felerősített negatív válaszát egy második, ugyanolyan típusú stresszhatásra - fogalmazott.

Ez a projekt háttere

A MIRRORS egy ambiciózusabb, az ANR által finanszírozott multidiszciplináris projekt kiindulópontja, amelyben a jelenleg alkalmazott ökofiziológiai és modellezési ismereteket a molekuláris biológia, a biokémia és a képalkotás területén szerzett ismeretekkel erősítenék meg. Ezzel kapcsolatban a kutatóhölgy keresi a szakmai partnereket a közös munkához és kísérletekhez az alábbi címen: christine.granier@inrae.fr

[1] Partneregységek: EVA közös kutatóegység Caenben (a repce ökofiziológiájának kutatása), AGAP Intézet közös kutatóegység Montpellier-ben (cirokgenetika, ökofiziológia és modellezés), ISPA közös kutatóegység Bordeaux-ban (ökofiziológiai modellezés), LORIA közös kutatóegység Nancyban (statisztikai modellezés, adatbányászat).

További híreink

Több, mint 10 milliárd forintot fizettek ki a Napenergia plusz programban

2024.11.21.

Az Energiaügyi Minisztérium szerint mintegy 4000 pályázónak már több mint 10 milliárd forintot utaltak át a modern napelemes rendszerek telepítéséhez

Naponta méhek millióinak gyilkosa az autó

2024.11.21.

Egy friss kutatás meglepő eredményeket hozott a méhek közlekedési forgalom miatti pusztulásáról, amely jóval nagyobb léptékű, mint azt korábban feltételezték.

Kemény mínuszok és havazás lesz ma

2024.11.21.

Csütörtökön változóan felhős, napos idő várható, de estére délnyugatról vastag felhőzet érkezik, és nyugaton havas eső, havazás alakulhat ki, erős, néhol viharos széllel.

Van válasz a veszteséges tejtermelésre: Szilágyi Szabina mesélt a Bociország Sajtműhely munkájáról

2024.11.21.

A szarvasmarhatartás korántsem egyszerű feladat, amit Szilágyi Szabina gyakorló gazdálkodó alapos gazdasági számításokkal támasztott alá.

Kritikus állapotban az intenzív osztályon van a tinédzser, akit madárinfluenza fertőzött meg

2024.11.20.

Egy kanadai tinédzser kritikus állapotban, intenzív osztályon fekszik, miután H5N1 madárinfluenzával fertőződött meg november elején.

Hérics: mérgező szépség vagy értékes vadvirág?

2024.11.20.

A hérics, ez a különleges és szemet gyönyörködtető vadvirág, számos érdekességet rejt mind nevében, mind természetes élőhelyében.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 88 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás