Érezhető árkülönbségek a húspiacon, emelkedtek a termelői árak

Máris látszik a sertéshús áfacsökkentés hatása, ugyanis a változást már a vásárlók is érzékelik. A sertéshús mellett a marhahúsra is büszkék lehetünk, már Kínába is exportálunk kiváló minőségű termékünkből. A KSH legfrissebb adatai is napvilágot láttak, amely szerint tavaly novemberben 5,5 százalékkal emelkedtek a mezőgazdasági termelői árak. A részletekért olvassa el Agrárhír-összefoglaló cikkünket!

Ahogyan arról már beszámoltunk, 2016. január elsejétől jelentősen csökkent a sertéshús áfájának mértéke. Ezzel a cél az volt, hogy a vásárlók olcsóbban juthassanak hozzá a sertéshúshoz és az abból készült termékekhez. Idáig úgy tűnik, az intézkedés eléri célját. A sertéspiacon működő szakmai szervezetek szerint a sertésstratégia első eredményei már jelentkeznek: erősödik a sertéstenyésztés Magyarországon. Az ágazatban megvalósított áfacsökkentések hatását pedig már a fogyasztók is érzik. Túl az árcsökkenésen, a sertéságazatban az általános forgalmi adó (áfa) csökkentése – a várakozások szerint - fehérítheti a gazdasági tevékenységet és ösztönözheti a fogyasztást, ami stabilizálhatja az ágazatot. Ez akár növelheti a sertések számát és a belföldi legálisan gazdálkodó termelők versenyképességét. A tőkehús alacsonyabb áfakulcsának január 1-jei bevezetése óta eltelt rövid időszak miatt még kevés a konkrét tapasztalat, de annyi már most is érzékelhető, hogy az adócsökkentés hatását a fogyasztók közvetlenül is érzik, mert a tőkehús ára mérséklődött a kiskereskedelemben.

Vajon év közben többször kerül az asztalra sertéshús az áfacsökkentésnek köszönhetően?

A sertésfrontról érkező jó híreket követően a szarvasmarhát tenyésztő gazdák is örömhírt kaptak. Megérkezett ugyanis Kínába az első európai uniós marhahússzállítmány Magyarországról. A konténert csütörtökön ünnepélyes keretek között fogadták a sanghaji kikötőben. A professzionálisan csomagolt árut ott a helyszínen felnyitották és a fagyott húsból mintát is vettek a szakértők. Mindent rendben találtak. Egyelőre három magyar vállalat kapott jogot a kínai hatóságoktól marhahús exportjára, a mostani szállítmányt a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vásárolta fel és értékesítette.

Miközben az állattenyésztésben komoly sikerekről olvashattunk, információt kaphattunk az agrártámogatások kifizetésének állásáról. Rekordösszeget, mintegy 800 milliárd forintot fizettek ki az előző uniós fejlesztési ciklus lezárásának évében, 2015-ben a magyar gazdálkodóknak. A kistermelők normatív támogatásának kifizetése tavaly december elején kezdődött, amire 50 ezer gazdálkodó jelentkezett. Mintegy 36 ezer vállalkozónak már kifizették a támogatást. A napokban 80 ezer gazdálkodónak indították el az alaptámogatás következő részének, több tízmillió forint előlegnek az átutalását. A zöldítési támogatás kifizetéséhez szükséges ellenőrzések februárban folytatódnak, 45 ezer gazdálkodónak már kifizették az előleget.

Az árcsökkenések után következzen egy kis áremelkedés. Tavaly novemberben a mezőgazdasági termelői árak 5,5 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest. A növekedés a növényi termékek árának 13,7 százalékos emelkedésével függ össze, miközben az élő állatok és állati termékek ára továbbra is csökkent, 6,4 százalékkal. Minden kiemelt növényi termékcsoport ára emelkedett. A legkisebb mértékben, 7,2 százalékkal, a zöldségféléké, a legnagyobb mértékben, 26 százalékkal, a gyümölcsöké. A gabonafélék ára 11 százalékkal emelkedett, ami elsősorban a kukorica árának 21 százalékos növekedésével magyarázható, miközben a búzáé 1,4 százalékkal csökkent. Az élő állatok termelői árszintje 2,5, az állati termékeké 14 százalékkal lett alacsonyabb tavaly novemberben az előző évhez képest. A vágósertés felvásárlási ára 2011. augusztus óta nem volt ilyen alacsony, 329 forint kilogrammonként, ami az előző havinál 8,4 százalékkal alacsonyabb.

Az élő állatok termelői ára 2,5%-kal csökkent novemberben.

Végül egy hír a NÉBIH-től: a hivatal szakemberei 13 100 liter hamis, illetve közfogyasztásra alkalmatlan terméket zároltak a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal közös akció során egy Bács-Kiskun megyei borászati üzemben. Az előállítóra 30 millió forint bírságot szabtak ki. A laborvizsgálatok során több mint 8500 liter bor bizonyult hamisítványnak, mivel azok alkoholtartalma - 47 százalék és 71 százalék közötti arányban - nem szőlő eredetű cukorból származott. További több mint 4500 liter bor hibásnak, közfogyasztásra alkalmatlannak minősült. A hatóság munkatársai a pincészet teljes készletét zárolták, így azok már kereskedelmi forgalomba nem kerülhettek. A hatóság haladéktalanul elrendelte az üzem ideiglenes bezárását többek között hamisított bor előállítása, súlyos élelmiszer-higiéniai hiányosságok, valamint a borászati termék előállításához nem engedélyezett anyag tárolása miatt.

[embedyt] http://www.youtube.com/embed?listType=playlist&list=UUZ-nP4erDOAgLxT5SBSa2sw[/embedyt]

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült el!