A Magyar Genom Program megvalósításának részleteiről írt alá együttműködési keretmegállapodást írt alá prof. dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, prof. dr. Friedler Ferenc rektor, prof. dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, prof. Dr. Miseta Attila János, a Pécsi Tudományegyetem rektora, Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója és dr. Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója. 

A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet dísztermében 2023. november 21-én aláírt megállapodás célja, hogy a résztvevők 2024. március 31-ig közösen kidolgozzák a Magyar Genom Program megvalósításának részleteit és javaslatot tegyenek annak elindítására. A Széchenyi István Egyetem cikkét szemléztük.

Az aláírási ünnepség résztvevői: Prof. Dr. Horváth Zoltán, a Széchenyi István Egyetem Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Karának dékánja, Dr. Gyenesei Attila, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpont Magyar Genomika és Bioinformatika Központ vezetője, Prof. Dr. Friedler Ferenc, a Széchenyi István Egyetem rektora, tudományos elnökhelyettese, Dr. Filep Bálint, a Széchenyi István Egyetem elnöke, Prof. Dr. Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Szűcs Gabriella programvezető, Dr. Vályi-Nagy István, a Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, Prof. Dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke, Prof. Dr. Miseta Attila János, a Pécsi Tudományegyetem rektora és Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója - Fotó: Adorján András - Széchenyi István Egyetem

Genomszekvenciák meghatározása

A program keretében 10.000 egészséges, illetve betegségben szenvedő magyar ember genomszekvenciájának meghatározása történhet meg öt év alatt. A fókuszban a betegségben nem szenvedő, a hazai lakosságra jellemző (reprezentatív) sokaság vizsgálata mellett, rosszindulatú daganatos, szív- és érrendszeri, anyagcsere- és egyes, magas genetikai kockázatot hordozó, például ritka kórképekben szenvedő betegek és családtagjaik egyéni, illetve népesség (populációs) genomikai adatfeldolgozása áll.

A kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) együttműködés eredményeként országos egészségmegőrző, prevenciós, molekuláris szűrési és egyénre szabott terápiás programok indíthatók. Lehetőség nyílhat új, az egyes betegségekre jellemző genetikai jellemzők kutatására, a már felfedezett betegségek követésére és rosszabbodásuk megelőzésére.

Jelentős külföldi és magyar kutatási eredmények alakították át az orvoslást

A molekuláris biológia és informatika fejlődésének köszönhetően az elmúlt években a hazai és nemzetközi orvos-biológiai kutatások jelentős eredményeket értek el, melyek a gyakorlati orvoslás átalakulásához vezettek. 

A kutatás, a diagnosztika és a célzott terápiás kezelések részben genomikai alapokra kerülnek az új generációs szekvenálási technológiák alkalmazásával. 

A genomikai vizsgálatok komoly infrastrukturális, intellektuális és gazdasági feltételekhez kötöttek, amelyek csak jelentős forrásokkal bíró, és ezeket koordináltan működtető országokban adottak. Jelenleg Magyarországon ezek a feltételek csak részlegesen, a legtöbb esetben egymástól elszórtan találhatóak meg. Az együttműködő felek célja ezért egy átfogó, összehangoltan működő, multidiszciplináris és nemzetgazdasági érdekeket is képviselő program kezdeményezése, ami nemcsak hazánkban, hanem a kelet-közép-európai régióban is egyedülálló.

A gyakorlati megvalósítás részletei

A részt vevő intézmények erőforrásai egyesítésének eredményeként a Magyar Genom Program alapvető elemei a gyakorlat szintjén is kiépültek, illetve rendelkezésre állnak. Nagyszámú beteg paramétereinek klinikai és adattudományi elemzése számára a hazai szabályozási és technológiai környezet egyre inkább megteremti a lehetőségét a népegészségügyi szempontból kiemelten fontos és a nemzetközileg is jelentős egészségipari versenyelőnyt biztosító K+F+I együttműködéseknek, valamint az egészségipari szolgáltatás- és termékfejlesztéseknek.

Az adatbázis tervezése

Az ünnepélyes aláíráson prof. dr. Palkovics László hangsúlyozta: a Széchenyi István Egyetem tervezi, valósítja meg és üzemelteti a Magyar Genom Program adatbázisát, az adatbázison nyugvó adatszolgáltatást az adatok elemzésével, modellezésével, beleértve a mesterséges intelligencia módszereivel történő elemzéseket, a Big Data elemzéseket és szolgáltatásokat is. Az intézmény biztosítja a szükséges informatikai eszközöket, így a kellő nagyságú tárhelyet és a nagy teljesítményű számítási kapacitást.

„Az egészségügyi szolgáltatóknál összegyűlt hatalmas mennyiségű adatból kinyerhető információk megfelelő technológiai háttérrel és elemzési képességgel megteremtik annak feltételrendszerét, hogy a Széchenyi István Egyetem a meglévő ipari jellegű – automatizálási, ipar 4.0, informatikai, távközlési, matematikai modellezési és szimulációs – kompetenciáit és készségeit az egészségügyben is hasznosítsa” – fogalmazott.

Pécsen lesz a genomika

„A Pécsi Tudományegyetem öt évvel ezelőtt stratégiai célként tűzte ki a genomika és bioinformatika területek fejlesztését. Ennek köszönhetően alakította ki az európai szinten is egyedülálló genomikai és IT infrastruktúrával és szakembergárdával rendelkező Magyar Genomika és Bioinformatika Központot, amely biztosítja, hogy a program során bevonandó minták feldolgozása, szekvenálása és bioinformatikai elemzése a nemzetközi standardok szerint történjen” – emelte ki prof. dr. Bódis József, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány elnöke.

„A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet az elmúlt öt év alatt létrehozta Transzlációs Medicina Kutatóközpontját, a Nemzeti Hematológiai és Infektológiai Betegségek Regisztereit, valamint a Nemzeti Infektológiai Népegészségügyi Programot. Intézményünk és partnereink kialakították azt az adatgenerálási, -gyűjtési, -tárolási és analitikai értékláncot, ami a kialakítandó Magyar Genom Program orvosszakmai és módszertani gerincévé válhat” – mondta dr. Vályi-Nagy István főigazgató.

Megosztás

Kapcsolódó cikkek

További híreink

Modern feudalizmust hozhat az agráradatok kezelése? 

2024.07.06.

A modernizálódó mezőgazdaságban új ágazatként jelentek meg a precíziós gazdálkodásra és az ennek kiszolgálására létrehozott eszköz- és programrendszerek.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról

2024.07.06.

Takács András Péter beszélt a növényvédelem aktuális témáiról és a keszthelyi Georgikon Campus tevékenységéről.

Válaszok kellenek arról, hol tart a magyar agrárdigitalizáció

2024.07.05.

Tanulmány készül annak érdekében, hogy az Európai Unió tagállamai pontosabban lássák, hol tart a mezőgazdaság digitalizációja

Sürgősen változtatni kell a magyar mezőgazdaság vízellátásán

2024.07.05.

A jóval a rendszerváltás előtt megépült keleti és nyugati főcsatornán kívül nem nagyon fejlődött az infrastruktúra, pedig az ország bővelkedik felszíni vizekben.

Új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben

2024.07.05.

Javul a termelők helyzete, mert új eszközök és büntetések segítenek a gazdáknak a termőföld felvásárlókkal szemben.

Nyáron is jönnek a támogatások és pályázatok hírei

2024.07.04.

Júniusban is több cikkünk szólt a támogatások és a pályázatok témáiról, ebben a hírösszefoglalóban pedig összegyűjtöttük a legfontosabb kapcsolódó anyagokat az elmúlt hónapból.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Kiemelt
Solis 50 RX kabinos 12fokozat
Bács-Kiskun, Kecskemét

Solis 50 RX kabinos 12fokozat

Hitelesített telefonszám
Keressenek az ár miatt!
Kiemelt
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
Bács-Kiskun, Kecskemét

Goldoni S 80 plus fülkés traktor

Hitelesített telefonszám

12 000 000 HUF

+ áfa
Hirdetésfeladás