Meglepő eredményhez vezetett egy kutatás. A vizsgálat alapján született svéd tanulmány szerint a biogazdálkodás nem is annyira környezetbarát, mint eddig gondoltuk. Arra a következtetésre jutottak ugyanis, hogy az így előállított termékek és megtermelt növények ökológiai lábnyoma nagyobb, mint a hagyományos módon termelteké. A kutatás eredményét vitatják a hazai ökogazdálkodók és előre megrendelt tanulmányról beszélnek. Mindenesetre, egy magyar akadémikus hasonló eredményekről számolt be a biotermesztés földhasználati igényéről.

A Nature című folyóiratban jelent meg a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatócsoportjának az a tanulmánya, amelyben azt állítják, az ökológiai gazdálkodással előállított élelmiszerek környezeti hatása nagyobb, mint a hagyományos mezőgazdaságé. Azért is érdemes odafigyelni a publikációra, mert az Európai Unió számos országához hasonlóan Svédországban is szorgalmazza az állami az ökológiai gazdálkodás arányának növelését - írja az Agrárszektor.

Nem minde arany, ami fénylik a biogazdálkodásban sem (Fotó: Pixabay, Olichel)

A szerzők szerint az ökológiai gazdálkodásnál sokkal alacsonyabb a hektáronkénti hozam a műtrágyák mellőzése miatt, mint a hagyományos nagyüzemi mezőgazdaságban, ami végső soron azt jelenti, hogy:

azonos mennyiségű bioélelmiszer előállításához lényegesen nagyobb területre van szükség. Emiatt az ökológiai termelés sokkal nagyobb éghajlati hatást fejt ki.

A cikket Timothy Searchinger (Princeton Egyetem), Stefan Wirsenius (Chalmers Műszaki Egyetem), Tim Beringer (Humboldt Egyetem, Berlin) és Patrice Dumas (Nemzetközi Környezetvédelmi és Fejlesztési Kutatóközpont, Montpelier) írta. A kutatók egy új módszert dolgoztak ki a földhasználat éghajlati hatásának értékelésére. Az eredmények szerint az ökológiai élelmiszerek sokkal nagyobb ökológiai lábnyomot hagynak.

Nagyobb a bioborsó éghajlati hatása, mint a hagyományosé

„A tanulmányunk azt mutatja, hogy a Svédországban termesztett bioborsónak mintegy 50 százalékkal nagyobb az éghajlati hatása, mint a hagyományosan termesztett borsónak. Más termények esetében még nagyobb a különbség, például a svéd biobúza esetében megközelíti a 70 százalékot" - nyilatkozta Stefan Wirsenius, a Chalmers egyetemi docense, a tanulmány egyik szerzője.

A „Carbon Opportunity Cost”-nak elnevezett számítási módszer lényege, hogy figyelembe veszi a nagyobb földhasználat hatását, az erdőirtásból származó magasabb szén-dioxid-kibocsátást. „Azt a tényt, hogy a nagyobb mértékű földhasználat nagyobb klímaváltozást eredményez, gyakran nem vették figyelembe az ökológiai és hagyományos élelmiszerek korábbi összehasonlításainál. Pedig ez a hatás sokszor nagyobb, mint amit az üvegházhatású gázok okoznak" - mondta Stefan Wirsenius. A svédek azt is állítják, hogy éghajlati szempontból a biogazdaságokban előállított hús- és tejtermékek is terhelőbbek, mint a hagyományosak. Ezt azzal magyarázzák, hogy az ökogazdaságok nem abrakolnak, csak szálastakarmányokat használnak, így több földet is igényelnek, mint a hagyományos gazdaságok.

Érkezett válasz a hazai bioszakma részéről

A svéd publikációt Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke véleményezte. Szerinte léteznek olyan nemzetközi tanulmányok is, amelyek szerint az ökológiai gazdálkodás a jelenlegi technológiai szinten is több, mint 10 milliárd embert tudna eltartani a Földön. Szerinte nevetséges a cikk azon az állítása, hogy ha nem használunk műtrágyát, akkor ugyanannyi termék előállításához jóval nagyobb termőterületre van szükség.

A szerves trágya, a komposzt és a zöldtrágya beltartalmi értékeiből adódóan sokkal összetettebb tápanyagok a növény számára, mint a műtrágya, nem is beszélve a talajéletre gyakorolt kedvező hatásukról - mondta. Az elnök úgy véli, a tanulmány megrendelésre született, ami az iparszerű mezőgazdaság és az ebben felhasznált műtrágyák, vegyszerek, GMO-s vetőmagok minél szélesebb körű elterjedését hivatott szolgálni.

Kapcsolódó cikkek

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

Partnerhírek
Partner

Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben

2024.11.19.

Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.

Partner

Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez

2024.11.07.

Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat

Magro.hu Piactér

Több mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!

Megnézem a hirdetéseket
Hirdetésfeladás