A hőmérséklet ingadozása és a hirtelen jött, nagy mennyiségű csapadék miatt a burgonyavész, vagyis a fitoftóra komolyan veszélyezteti a burgonya- és a paradicsomnövényeiket. A kórokozó a számára kedvező időjárási körülmények esetén akár 80-100 százalékos termésveszteséget is okozhat. Ráadásul a betegséggel hazánkban minden évben számolni kell.
A fitoftóra elsődleges gazdanövényei a burgonya és a paradicsom, de a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó gyomnövényeket is (pl. fekete csucsor) fertőzi. Ezek pedig fertőzési forrást jelentenek. A betegségről a Magyar Mezőgazdaság írt bővebben, ezt az anyagot szemléztük. A tünetek a burgonya minden részén megtalálhatók. A levél csúcsától, vagy szélétől kiinduló sárgászöld, vizenyős, félköríves foltok láthatók, amelyek közepe gyorsan elhal, és sötétbarna színűvé válik. A levél fonákján finom fehér bevonat (sporangiumtartó gyep) képződik, majd idővel a levél elszárad vagy elrothad. Ennek következtében a tő úgy néz ki, mintha leforrázták volna. A gumó héján kissé besüppedő, szabálytalan alakú foltok keletkeznek, az ilyen burgonya pedig tárolásra alkalmatlan.
A burgonyavész, vagyis a fitoftóra a burgonya legveszedelmesebb gombás betegsége - képünk illusztráció
A paradicsom levelén a fitoftóra szürkészöld, vizenyős, majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltokat eredményez. A fonákon – főleg az egészséges és a beteg rész határán – itt is megjelenik a fehér sporangiumtartó gyep. Később a levelek szennyesszürkévé válnak, petyhüdten lógnak, aztán elszáradnak. A levélnyélen és a száron a foltok szabálytalan alakúak, vizenyősek, majd később sötétbarnává válnak. A paradicsom bogyóján nagyméretű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok jönnek létre, amelyeken szintén fehér sporangiumtartó gyep alakul ki. A bogyó belső szövetei szürkésbarnává válnak, könnyen rothadnak, másodlagosan szaprofita gombák jelennek meg rajtuk.
Ez kedvez a betegségnek, és így védekezhet ellene
A kórokozónak 12-15 Celsius fok léghőmérséklet és nedvesség szükséges a fertőzéshez. Elegendő lehet akár a levél csúcsán lévő harmatcsepp is. Fertőzési források lehetnek az elhalt növényrészek és a burgonyagumó, de a talajban is fennmarad, ezért szükséges lenne 5 éves vetésforgót tartani, ami viszont kiskertben szinte megoldhatatlan. Megoldás a növénymaradványok összegyűjtése és megsemmisítése, különösen a talajban maradó burgonyagumók eltávolítása, valamint a folyamatos gyomirtás.
???? ???? A kémiai védelmet a kórokozó számára kedvező években (amilyen az idei is) korán meg kell kezdeni, és folytatni kell augusztusban, valamint szeptemberben is, a szerek hatástartamától függően 7-10, vagy 10-14 naponkénti ismétlésben - írja a Magyar Mezőgazdaság.