Ezek a legnépszerűbb öntözési típusok a magyar gazdáknál

Hirdetés

Az időjárási változások, illetve a növények vízigényének kielégítése érdekében a természetes vízellátáson kívül az öntözéses gazdálkodás a megoldás. Az öntözés igényének felismerését követően el kell dönteni, hogy milyen öntözési módot választ magának a gazda. Egyre fontosabb a vizek védelme és az olyan vízellátási megoldások alkalmazása, amelyek kisebb környezeti hatással járnak. De milyen öntözési típusok terjedtek el Magyarországon? A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara gyűjtötte össze a hazánkban leginkább elterjedt öntözési formákat, illetve azok jellemzőit, ezt az anyagot szemléztük. Az egyik legősibb vízpótlási lehetőségünk a felületi öntözés, ezen belül legfőképpen a hazánkban elterjedt árasztó öntözés. Ennél a módszernél a talaj hosszabb-rövidebb időre összefüggő vízréteg alá kerül, ahol a víz a gravitáció hatására szivárog be a talajba. Fontos azonban, hogy a felületi öntözés kizárólag a kis vízáteresztő képességű talajokon javasolt. Egyéb talajoknál az erózió, illetve nagy vízveszteség veszélye áll fenn.

A különböző növénykultúráknak és talajoknak eltérő öntözési típusok felelnek meg

Hazánkban a legelterjedtebb öntözési mód az esőszerű öntözés. Ez legfőképpen a szántóföldi kultúrákban terjedt el. Az esőszerű öntözés zárt csővezetékben, nyomás alatt vezetett vizet, szórófejekkel porlaszt szét. A víz a természetes esőhöz hasonlóan a levegőből, cseppek formájában jut a növényre illetve a talajra. Előnyei, hogy alacsony a munkaerőigénye; változatos domborzatú és méretű tábla öntözésére is alkalmas; könnyen üzemeltethető és jól automatizálható (a kijuttatott víz mennyisége jól szabályozható és mérhető). A zárt csővezeték meggátolja a víz kémiai és fizikai szennyeződését; lehetőséget ad a tápanyagok és kemikáliák kijuttatására, illetve a mikroklíma szabályozására, a környezet hűtésére, és a fagy elleni védelemre is.

Két típusa ismert: a lineár, illetve a csévélődobos öntözőberendezések. A fő különbség az öntözendő tábla alakjában jelenik meg, mivel a lineár (egyenes vonalú) öntözőberendezés főként négyszögletes területek öntözésére alkalmas, míg a csévélődobos a szabálytalan alakú táblán is jól alkalmazható.

A mikroöntözés a leginkább víztakarékos módszer

Ez leginkább a szántóföldi zöldségtermesztésben elterjedt öntözési forma. Egy olyan gyűjtőfogalom, ahol az öntözési megoldások közös jellemzője, hogy a vízadagoló elemek kis nyomáson, adott időegység alatt kevés öntözővizet pontszerűen juttatnak ki az öntözendő területre. A hazánkban elterjedt cseppenkénti (csöpögtető) öntözés jellemzője, hogy az öntözővíz cseppenként jut el a talajfelszínre. Az egyszeri vízigény kiadagolása folyamatosan történik, azaz olyan folyamatos öntözést jelent, amelynél az alacsony nyomással szállított víz a különböző vízadagoló elemeken keresztül kis adagokban kerül a talajra. A felszín alatti öntözés – altalajöntözés – esetében öntözővíz a talaj felszíne alatt, a művelés által nem érintett talajrétegben, az ott elhelyezett csövekben mozog és oszlik szét. Ezáltal a termőréteget alulról áztatja. Előnye, hogy nem akadályozza a felszíni művelést és párolgási vesztesége minimális. Ugyanakkor a beépítési költsége magas és a víz útja nehezen követhető - írja a NAK.

Témák a cikkben

öntözés öntözőrendszer

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Rohamosan terjed a járvány: szigorú intézkedések 2 új vármegyében

2024.11.08.

A Bács-Kiskun vármegyében intenzíven terjedő, magas patogenitású madárinfluenza járvány következtében a járványügyi hatóság kiterjesztette a védő- és megfigyelési körzeteket Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben.

Pazarol a magyar: évente és fejenként 11,79 kilogramm készétel megy a szemétbe

2024.11.08.

Az átlagosnál több étel kerül a kukába a hétköznapi rendtől eltérő időszakokban, például, amikor a szokottnál többször étkezünk otthon.

Paradicsomtermesztés a levegőben

2024.11.08.

Gyökeresen eltérő paradicsomtermesztési módszereket alkalmaznak a gazdák Európában, amelyek alapvetően az éghajlati különbségekből adódnak, de számos egyéb érv is szól egyik vagy másik mellett. A termőföld nélküli, holland rendszerben a paradicsomok nem csak gyorsabban növekednek, de a hozamok is kiemelkedően magasak, ráadásul nagyban csökkenthetők a kártevők okozta kockázatok.