Ezzel az anyaggal sikerrel léphet fel a halbetegségek ellen

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) halegészségügyi fórumokat rendezett a haltermelők és a horgászszervezetek részére. A rendezvényeken bemutatták a frissen elkészült Halegészségügy, halbetegségek című kiadványt. A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet írt a rendezvényről és a kiadvány megjelenéséről, ezt az anyagot szemléztük. A magyarországi halgazdálkodás a tógazdaságokban és az intenzív üzemekben történő haltermelést, valamint a horgászati célú vízterület-hasznosítást is magába foglalja. Az évről évre növekvő haltermelés és a horgászat iránt érdeklődők számának folyamatos emelkedése időről időre különböző halegészségügyi problémákat vet fel. A MA-HAL és a NAK elkötelezett a hazai halegészségügy javításában, ezért törekszik naprakész információkkal ellátni a haltermelőket és a horgászszervezeteket. Az Unió határain belüli állatszállítási egyszerűsítések a vizet a számtalan kórokozó éltető és terjesztő közegévé tették. Az idegen területekről behozott élő halak korábban nem látott új kórokozókat hozhatnak magukkal. Ennek következménye újabb és újabb megbetegedések megjelenését okozhatja. Ezért a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet egy nemzeti védekezési-megelőzési stratégia kialakítására törekszik. A kiadványt elsősorban a haltermelők és horgászvízkezelők számára írták, azonban hasznos segítséget adhat az állatorvosoknak, valamint hallal foglalkozó zoológusoknak is. A könyv használatával felismerhetőek egyes halakat érintő megbetegedések, továbbá fontos információkat tartalmaz a megelőzéssel, a védekezéssel és a gyógykezeléssel kapcsolatban. [embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=whEq0GRiJTw[/embedyt] Az itt letölthető kiadvány ismerteti a legújabb kutatási eredményeket, amit felhasznál a javasolt gyógykezeléseknél, a megelőzésen alapuló védekezést kiemelve.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke így fogalmaz a könyv bevezetőjében:

Magyarországon mintegy 24 ezer hektár a halastavak területe, ezen kívül a halászatilag hasznosított természetes vízterület nagysága nagyjából 140-145 ezer hektár. A hazai tógazdaságok és az intenzív üzemek évente közel 25 ezer tonna halat termelnek, amelyből mintegy 17 ezer tonna az étkezési célú. Ennek jelentős része exportra kerül, a magyar élőhal keresett a nemzetközi piacon. Hazánk a második legnagyobb pontytermelő Európában, illetve az afrikai harcsa termelésével is előkelő helyen szerepel. Kijelenthetjük, hogy a halágazat olyan ágazat, amely teljesítményével, a biológiai környezet megóvásával és gondozásával, vidéki munkahelyek megőrzésével jó befektetés az országnak. Az ágazat jövőjének, sikerének pedig az a kulcsa, hogy milyen mértékű fejlesztések valósulnak meg a következő években. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a MA-HAL között szoros az együttműködés, amit együttműködési megállapodás aláírásával is megerősítettünk. Eddigi közös munkánkat sikerek övezték, elég csak a VKJ-díjak mérséklésére vagy az áfacsökkentésre gondolnunk. Az ágazattal kapcsolatos kérdésekben – a kiváló szakmai kapcsolatra is építve – hatékonyabban, együtt dolgozhatjuk ki a válaszokat. Talán a legfontosabb az, hogy a termelést korszerű technológiák alkalmazása mellett, biztonságos, tervezhető keretek között, a hatályos állategészségügyi szabályok szigorú betartásával tudják a magyar termelők megvalósítani. Ehhez nyújt támogatást jelen halegészségügyi kiadvány is - írja Győrffy Balázs.