Falánk fosztogatók járják a magyar kerteket. Meg lehet védeni tőlük a termést?

A kertek és házak körül előfordulnak olykor vadon élő állatok: betévednek az avar közé sünök, nyulak, és sajnos van olyan is, hogy rókák, vaddisznók okoznak károkat. Sok gazda orra alá törnek borsot azzal, hogy megdézsmálják a termést, vagy elcsennek néhány haszonállatot, de ez még nem azt jelenti, hogy barbár módon ki kellene irtanunk őket.

Létezik néhány barátságosabb módszer is, amellyel érdemes megpróbálkozni. És amellyel mivel meg tudjuk előzni az állatbetöréseket. Ezeknek járt most utána a HelloVidék.

Egyre gyakoribb, hogy már nemcsak az erdőkben, hanem mezőgazdasági és lakott területeken is megvetik a lábukat az erdei vadállatok. Az utóbbi években jelentősen emelkedett a Magyarországon található ragadozók száma, különösen a rókák és az aranysakálok szaporodtak el.

Mivel egyre inkább kiszorulnak a természetes lakóhelyükről, és egyre gyakrabban csatangolnak a falvak és városok utcáin, fontos sorra venni azokat az eszközöket, amelyekkel távol tarthatjuk ezeket a vadállatokat a portánktól.

Sok galibát okoznak a ravaszdi rókák

A róka életmódja és táplálkozása nagyon könnyen alkalmazkodik az emberi környezethez. A kutyáknak és macskáknak kitett eledelre, valamint a nem megfelelően tárolt háztartási hulladékra is rámennek. Mivel ezek könnyebb táplálékforrásnak bizonyulnak, mint amilyen a vadászat. Olykor pedig az is előfordul, hogy a ház környékén található haszonállatokra is szemet vetnek, és megritkítják a háznál tartott állatállományt.

Nem csoda, hiszen az állattenyésztésben található állatok egészségesebbek, mint a vadon élő társaik, ezért rendkívül vonzóak a ragadozók számára. Ha pedig egyszer elkezdik a kerti vadászatot, nehezen állnak le. Ezért a megelőző intézkedések bizonyulhatnak a legjobb megoldásnak.

Zajlik a járványügyi nyomozás

Idegrendszeri tüneteket mutató rókát figyeltek meg 2022. szeptember 21-én a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Botpalád község közigazgatási területén. Az állatot a helyi vadásztársaság szakemberei a közegészségügyi veszély elhárítása érdekében, valamint diagnosztikai célból kilőtték. A Nébih debreceni laboratóriumában elvégzett vizsgálatok a hét elején megerősítették a róka veszettséggel való fertőzöttségét.

Az állategészségügyi hatóság az érintett területen gócvakcinázással egészíti ki az október 1-8. között zajló őszi vakcinázási kampányt. A Nébih az esetről a Nemzeti Népegészségügyi Központ illetékes szervét, továbbá az Európai Uniót és az Állategészségügyi Világszervezetet is tájékoztatta.

Magyarországon 2017 óta nem azonosítottak veszett állatot, a betegség jelenlegi behurcolása feltehetően természetes úton, a vadállomány Ukrajna felőli mozgása révén következett be. Ezt támasztja alá, hogy az eset az ukrán határtól mintegy 5 kilométerre történt. Emellett a térségben a korábbinál magasabb a járványügyi kockázat, mivel Ukrajna állategészségügyi hatósága a háború miatt idén nem tudta végrehajtani a rókaállomány körében végzett immunizálási programját.

A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, amelyet a veszett állat – harapása útján – akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja. Ha valaki rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatot lát, azt haladéktalanul jelentse az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih Zöld Számán (06/80/263-244).

A témában további hasznos információk olvashatók a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapján, többek között a betegség tüneteiről, a terjedés módjáról és a megelőzéséről.

Előzzük meg a vadbetörést!

Mielőtt belemerülnénk a nagyobb átalakításokba, első lépésként érdemes kihasznáni azokat az alapvető gyakorlatokat, amelyek a modern mezőgazdasági termelő napi rutinjába tartoznak. Az intenzív rotációs legeltetés, a szabadon tartott állatok éjszakára való bezárása és a futtató létrehozása tartozik ide. Összességében elmondható, hogy minél intenzívebben foglalkozik valaki az állatainak körülményeivel, annál kevesebb esélye van a ragadozóknak beférkőznie hozzájuk.

Mit tehetünk a vadak ellen?

Az a legjobb, ha teljesen eltávolítjuk a szemetet a kertből, de a lezárt, összecsomózott kukás zsákba és zárt gyűjtőbe helyezett szemét is eredményes lehet. Fontos, hogy a kutya- és macskaeledelt semmiképp se hagyjuk kint éjszakára, ezen kívül pedig mindent távolítsunk el a kertből, ami odavonzhatja a vadállatokat. A komposzt is problémás lehet, ezért ajánlott egy zárható tetejű ládát beszerezni neki.

A villanypásztor is nagy segítség lehet. Bár a nagyobb legelők számára rendkívül költséges lehet egy villanypásztor, a kis termelőknek megéri beruházni egyre a szabadon tartott állatok védelme érdekében. Minél magasabb a kerítés, annál jobb, mert úgy esélyük sincs a vadaknak átugorniuk rajta.

Reflektorfény: egyszerű, de hatásos. Ha kisebb területet, mondjuk egy tyúkólat vagy nyúlketrecet szeretnénk biztosítani, akkor a mozgásérzékelő lámpa lehet a legegyszerűbb. A mozgásérzékelő felvillanása elrettentő hatású a vadállatok számára, és legalább ellenőrizni is tudjuk, hogy éppen ólálkodik-e valaki az állataink körül. A napelemes lámpák egész évben jól szolgálnak, de létezik külön „Foxlights” elnevezésű lámpa is, amely hosszabb ideig villódzik különféle színekkel és mintázatokkal, így hatékonyabban űzi el a betolakodót, például a rókákat.

Kerítés, ágyás, természetes riasztószerek

Hozzuk rendbe a kerítést! A kert vagy a kerítés megfelelő ragadozóbiztosítása először extra erőfeszítéseket igényelhet, és nagyobb befektetést, de biztosítja, hogy más állatok még véletlenül se keveredjenek a kertünkbe. Ha vakondot, sünt sem szeretnénk látni a kertben, akkor érdemes megfontolni a beton alapot a kerítésállítás előtt. Ezzel megelőzhető az, hogy a vadállatok alagutat ásva jussanak az udvarunkra, és ejtsék zsákmányul háziállatainkat, haszonállatainkat.

Emeljük meg az ágyást. Az egyik nagyszerű módszer, ha emelt ágyásokat használunk a kertben a zöldségek ültetéséhez, sőt, virágokat is bátran ültethetünk az ilyen ládákba. A megemelt ágyak segítenek távol tartani a rovarokat, például a csigákat. De megvédik a növényeket a hidegtől is. További előnyük, hogy megakadályozzák, hogy a betévedő nyulak megrágcsálják a zöldségek levelét, mivel nem szívesen nyújtóznak, emelkednek el a földtől.

Természetes riasztószerek. Jó, ha tudjuk, bizonyos virágok és gyógynövény is elriasztják a vadakat. Ha hagymát, metélőhagymát, fokhagymát, körömvirágot, rozmaringot, borsmentát és levendulát ültetünk, segíthet távol tartani az olyan fajokat, mint a szarvasok, nyulak, egerek és mókusok, miközben vonzza a jótékony rovarokat, például méheket és a pillangókat.