Farmlátogatóban: az olasz szalmától a brit kiskereskedőkig

Néhány évvel ezelőtt az észak-olaszországi Bassino család gazdasága gyökeres változáson ment keresztül. Kiment 500 húsmarha, átadva a helyet a sertéseknek és sok-sok szalmának. A farm jelenleg a Fumagalli-koncepció szerint működik, magas jóléti zsírsertéseket termelve mind az olasz, mind az európai piacok számára, beleértve az Egyesült Királyság piacait is.

A szalmán tartás önkiszolgálás kérdése, ezt a Bassino család is tudja. Csak be kell dobni néhány, egyenként 300 kg-os henger alakú bálát a sertésólba, és az állatok nagyjából maguk végzik el a kicsomagolást. A disznóól hátsó részében egy csoport úgy döntött, hogy közösen elfoglalják az egyik kupacot. A szalmát megtámadják, játszanak vele, kidobják, megeszik. A halom gyorsan összeomlik, ahogy a malacok szalmakupacokkal a szájukban vagy a fejükön szaladgálnak.

A szalmán történő sertéstartás persze jár némi munkával, hiszen gyakori takarítást, cserét is igényel. Az Azienda Agricola Vanessa Bassino két sertésházában a szalma 7-10 naponta megújul. A szalma eltávolítása traktorokkal történik. Nicholas Bassino egyszerűen ideiglenesen kikergeti a sertéseket az egyik zónából, azt lezárja, majd eltávolítja a szalmát, és újra beengedi a sertéseket. Körülbelül 2 órát vesz igénybe az összes szalma és ürülék eltávolítása az egész sertésólból – magyarázza. A „régi” szalmát végül a helyszíni biogáz előállítására használják fel.

Sertések két nagy házban

A szalmaalomról és a sertésekről azonban néhány évvel ezelőtt még nem lehetett hallani ebben a San Giusto Canavese melletti farmon, mintegy 40 kilométerre északra Torinótól. A farmot eredetileg 1984-ben építették, összesen mintegy 500 húsmarha befogadására. 2020 októberében azonban az utolsó szarvasmarha is elhagyta a gazdaságot. A marhahúsüzletág nem biztosított biztos jövőt, így Dario Bassino és felesége, Marzia Boggio úgy érezte, itt az ideje a váltásnak.

Ahhoz, hogy Vanessa és Nicholas gyerekekkel együtt fenntarthatóan dolgozhassanak a mezőgazdaságban, a magas jóléti sertések mellett döntöttek. Ezért 2023 óta ugyanazon a farmon körülbelül 1800, egyidős sertés él. Két, természetes szellőzésű, karám nélküli istállóban tartják őket; mindkét istálló együtt 2200 m² padlófelülettel rendelkezik .

A két nagy házban elhelyezett összes sertés egyforma korú és súlyú, amikor nagyjából 100 napos korban kerül a telepre (40-45 kg). A sertések körülbelül 6 hónapig maradnak a gazdaságban, amíg el nem érik a 180 kg-ot. A látogatás időpontjában az első tételt éppen vágásra küldték, átlagos napi nyeresége 0,944, a takarmánykonverziós aránya (FCR) pedig 3,8 volt, ami jó a zsírsertéstartáshoz. A mortalitás ebben az első tételben 1% volt. A farm mentes a PRRS-től. Az antibiotikumok véletlenszerű alkalmazása csak szükség esetén alkalmazható, például. a Streptococcus suis kezelésére . A gazdaság várhatóan évente legalább 3500 sertést tud majd piacra dobni.

Pármai sonka és magas jólét

Az átalakítás annak a következménye volt, hogy a család 2022-ben összeállt a Fumagallival – egy integrátorral, amely ötvözi a csúcskategóriás pármai sonkatermelést a jóléttel, és saját, jellegzetes cukrásztermékeit forgalmazza Olaszországban és külföldön egyaránt. Dario Bassino azt mondja: „2020-ban találkoztunk először a Fumagallival. Felajánlották, hogy segítenek a farm teljes megújulásában és átalakításában.”

A Fumagalli beruházott a farm újjáépítésébe, ami mindenekelőtt rengeteg felszerelést követelt meg. A jelenlegi elrendezésben a gazdaság korábbi rendeltetése szerinti megemelt folyosót – amely korábban a termelő átjárója volt – hosszú etetőzónává alakították át, számos etetővel és vízvályúval mindkét oldalon. A disznók választhatnak, hogy a központi sikátortól balra és jobbra a tág tereken szaladgálnak, és ha úgy érzik, megpihenhetnek a szalmában. Az istállókban különféle típusú figyelemelterelő anyagok állnak rendelkezésre, például nagy sárga golyók vagy piros játékok a láncon.

A disznók bárhová bemehetnek a házakba; a Fumagalli-szabványok szerint minden állat 1,3 m² lakóterületre jogosult . A szerződés értelmében a Bassino család gondoskodik a sertésekről és a napi gazdálkodásról, míg a takarmányköltségeket, valamint az állatorvosi támogatást a Fumagalli állja.

Farmmenedzsment

Minden sertés egyidős, mivel mindegyik hasonló életutat követ. Valamennyiüket Nerviano közelében (Milánóhoz közeli) szabad fialtató farmon tenyésztették ki, 28 napos korukban elválasztották őket, majd nagyjából 9-10 hetet töltöttek 2 termelő gazdaságban, mielőtt a bassinói befejező létesítménybe szállították őket.

A bekerülő malacok életkoruktól függően 4 különböző típusú szárazeledelt kapnak. Az ételek mindig kukoricából, árpából és szójából állnak. Ezeket a Cargill Animal Nutrition takarmánykoncentrátumai egészítik ki, és a Cargill- forgalmazó Platto Animal Nutrition szállítja. Különböző összetételű takarmányt biztosítanak a 30–50 kg; 50-80 kg; 80-110 kg és 110-180 kg súlyú sertések számára.

A magas jóléti koncepció részeként a farok nincs dokkolva. Úgy tűnik, hogy ez nem vezet farokharapási problémákhoz, mivel a látogatás során minden farok sértetlennek tűnt. Hasonlóképpen a fogcsikorgatás sem megengedett. Csak kasztrálás történik (anesztetikumokkal és fájdalomcsillapítókkal), ahogy az olasz nehézsertés-tenyésztésnél szokásos. Köztudott, hogy a herék jelenléte akadályozza a megfelelő sonkatermelést.

Szalma és biológiai biztonság

Gyors visszatekintés a szalmára. Mivel az afrikai sertéspestis (ASP) meglehetősen elharapózott Észak-Olaszországban, nem fél-e a család attól, hogy egy napon esetleg a szalmán keresztül eléri a farmjukat? Dario Bassino megrázza a fejét. Kritikusan értékeli új szalmabáláinak eredetét. Jelenleg egy szomszédos gazda látja el őket. Ha azonban az ASF elterjedtebbé válik a régióban, akkor távolabbról is beszerezhetők szalmabálák, például a dél-olaszországi Puglia tartományból. Nem fél a vírustól, és hangsúlyozza, hogy a dupla kerítés, valamint a bejáratkor kötelező autófertőtlenítés minimalizálja a kórokozók bejutásának kockázatát.

Az ASF legnagyobb veszélyét talán a közvetett veszteségek jelentik. Ha ASP-t találnak a közvetlen közelben, akkor mindenféle sürgősségi protokollt alkalmazni lehet. Ami ahhoz vezethet, hogy a sertéseket a helyi vágóhídra kell szállítani rögzített alacsonyabb áron – még akkor is, ha az állatok teljesen egészségesek.

A vágósertések elküldése

És akkor még hat hónapos tartózkodás után is eljön a búcsú pillanata a legalább 180 kg-os vágósertéseknél (körülbelül kilenc hónapos korban). Az első, 1800 sertésből álló tétel berakása néhány óra kérdése volt – emlékszik vissza Dario Bassino. Egy comói Fumagalli-vágóhídra vitték őket, körülbelül kétórás autóútra. A Bassino családnak csak a megfelelő takarítás maradt hátra – ez körülbelül öt-hét napig tartott, mire a farm készen állt a következő, 1800 sertésből álló tétel fogadására.

Dario Bassino és családja örül a Fumagallira való váltásnak. A szalma viszonylag frissen tartja a levegőt, ami eltér a hagyományos sertéstartástól. Emellett elmondása szerint a család szívesen tartja őket magas jóléti körülmények között. Azt mondja: „A jólét nem teher, hanem a teljesítmény fokozója. A boldog disznók boldog dolgozókhoz is vezetnek.”

Fumagalli Industria Alimentari

Az észak-olaszországi Tavernerióban székelő Fumagalli egy magántulajdonban lévő integrált olasz sertéshústermelő vállalat, amely a teljes ellátási láncot irányítja. A vállalat nagy értéket tulajdonít az általa „etikus gazdálkodásnak”, különös tekintettel a jólétre és a fenntarthatóságra. 133 alkalmazottjával több mint 100 éves tapasztalatra tekinthet vissza, hiszen először 1920-ban indult Milánóban.

Az évek során a Fumagalli úgy fejlődött, hogy egyedülállóan ötvözi az olasz zsírsertéstermelést, a magas jólétet és a minimális antibiotikum-felhasználást. A cég kiváló minőségű olasz sertéstermékeket állít elő, mint például a szárazon pácolt pármai és San Daniele sonkák (védett eredetmegjelöléssel, DOP ), hagyományos prosciutto (sonkák), mortadella, szalámi és egyéb speciális termékek. Ezeket Fumagalli márkanéven (Olaszországban) vagy saját márkanéven (külföldön) értékesítik – fenntartható csomagolásban.

A Fumagalli összesen 38 farmmal dolgozik Észak-Olaszországban. Ezek lehetnek tenyésztő, termesztő vagy befejező gazdaságok – magyarázza Pietro Pizzagalli, a Fumagalli vezérigazgatója, akit 2020-ban Olaszországban az év sertéstenyésztőjének választottak. A Fumagalli öt farm tulajdonosa; a többi 33 telephely szerződéses gazdálkodó. A Fumagalli csoport az elmúlt években növekedett, csak az elmúlt két évben tíz új gazdasággal bővült,.

A Fumagalli kétféle sertést termel: a teljes termelés mintegy 13%-a bio, a többit pedig magas jóléti sertésként tartják, ami azt jelenti, hogy be kell tartani a Kiwa tanúsító iroda által meghatározott olasz állatjóléti irányelveket. 2023-ban a teljes bevétel 58%-a exportból, 42%-a pedig az olasz piacon történő értékesítésből származott. Az Egyesült Királyság fontos exportpiac, csakúgy, mint Svédország, Franciaország és Németország. A brit piac számára a Fumagalli saját márkanéven gyárt a Waitrose brit kiskereskedő számára.

A tanúsított pármai sonkák értékesítéséhez a sertéseknek Olaszországban kell születniük, ott kell tenyészteni és ott kell levágni őket. Ezért a Fumagallinak saját tenyésztési piramisa van – a sertések származása olasz, a nőstény vonalban az F1 kocák Fomeva (Landrace x Large White; TN70); az apavonal a Large White-é. A Fumagallinak saját vágóhídja (Como tartomány) és csomagolóüzeme (Párma tartomány) is van. Mivel a termelési szabványok magasak, a csoport együttműködik a Compassion in World Farming (CIWF) szervezettel.

(Forrás: pigprogress.net)