Felfrissülő zöld mezőkön – a regeneratív legeltetésről Szarvasfarmon

Legelők állapotfelmérése címmel hirdettek műhelymunkát a bőszénfai Szarvasfarmon, hogy az érdeklődők mélyrehatóbban megismerjék a holisztikus menedzsmentre épülő regeneratív legeltetést és legelőhasználatot. Hogy a regeneratív szó jelentése – újraképződő; felfrissítő – valódi értelmet nyerjen.

Két évvel ezelőtt egy netes TED-előadást hallgatott Nagy János, a Szarvasfarm vezetője, amelyben Allan Savory zimbabwei biológus az erőforrásokkal való gazdálkodás rendszerszemléletű megközelítéséről, a természeti folyamatok összefüggéseiről és a legeltetéses állattartás ökológiai szerepéről beszélt.

Az ott kapott információk, valamint számos külföldi és néhány hazai témába vágó forrás hatására átalakította az 1360 hektáros bőszénfai gazdaság működtetésének gyakorlatát.

A lehető legkisebb környezeti kártétellel

– Mindig is szerettem volna, hogy műtrágyák, vegyszerek, antibiotikumok, féreghajtók felhasználása nélkül, a lehető legkisebb környezeti kártétellel gazdálkodjunk. Ma már lehetségesnek tartom ennek megvalósítását. Miután végighallgattam Allan Savory, Gabe Brown és a hozzájuk hasonló úttörők előadásait, ráeszméltem a talaj-növény-állat kapcsolat néhány összefüggésére, az évmilliók óta működő ökoszisztéma-folyamatok egészségének fontosságára.

A szarvastenyésztés kiváló iskola volt arra, hogy megtanuljam értékelni és figyelni a környezeti hatásokat. A gímszarvasok vadállatok, ezért sokkal érzékenyebben reagálnak a rossz döntésekre, legyenek azok takarmányozási vagy tartási hibák. Gyepterületeinken azt láttuk, hogy a növényállomány biodiverzitása lecsökkent, és a termés mennyisége is gyér.

Ezt korábban műtrágyával próbáltuk orvosolni, de ezzel csak azt értük el, hogy a talajban lévő szerves anyagok bomlása felgyorsult, amivel hirtelen megnőtt legelőnk hozama. Azonban így csak ideiglenes eredményt értünk el, és amikor a műtrágyát átmenetileg elhagytuk, az eredeti állapothoz képest még fajszegényebbek és gyérebbek lettek a legelőink.

A regeneratív szemlélet előtt

A regeneratív szemlélet megismerését követően visszanyúltunk az alapokhoz. A természetben ugyanis minden mindennel összefügg, ezeket az ökológiai folyamatokat pedig meg lehet ugyan bolygatni, de az hosszú távon nem kifizetődő. Természetesen nincs egységesen, minden gazdálkodásra alkalmazható receptúra, de vannak ökológiai alapelvek, amelyek betartásával jövedelmezően, környezetünk számára is előnyös hatásokat érhet el a gazdálkodó.

Ilyen például a biodiverzitás és a talajok szervesanyag-tartalmának növekedése, a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Bőszénfa sajátos helyzetben van, közel kétezer legelő állatnak ad otthont. Sok esetben a különböző fajok együtt legelnek (néha a vad- és a háziállatok is).

Komplex, összefüggő rendszert alkot a talaj, a gyep és a rajta legelő állat

Érdekes például megfigyelni, hogy másként táplálkoznak és más növényi részeket fogyasztanak a szarvasok, a lófélék és a bivalyok, de ezek a legelő állatok eltérő hatást gyakorolnak többek között a ganajtúrófajok megjelenésére és a talajban élő mikroorganizmusokra is; így válik komplex, összefüggő rendszerré a talaj, a gyep és a rajta legelő állat.

Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban ez a komplex szemléletmód már jó ideje ismert és bevett gyakorlat, ezt képviselik a Savory Institute külföldi és magyar oktatói is – magyarázta Nagy János.

A program egyik meghívott előadója, Lengyel Zoltán, a magyarországi Savory Központ vezetője, az Agroökológiai Hálózat elnökségi tagja a hazai holisztikus menedzsment akkreditált oktatójaként azt szeretné megismertetni a regeneratív szemléletmódra nyitott gazdálkodókkal, állattartókkal, hogy milyen módszerekkel lehet a legelőterületek gyepállományát felmérni, döntéseik hatását nyomon követni annak érdekében, hogy a biodiverzitást olyan irányba fordítsák, amely gazdálkodásuk szempontjából a legelőnyösebb.

Mennyire zöld a legelő?

– E megközelítés szerint azt vesszük figyelembe, hogy miként bomlanak le az elhalt részek, mennyire zöld a legelő, milyen rovarfajok találhatók meg rajta, milyen virágzatot hoznak az egyes fajok, ezek alapján tudunk következtetni a gyep egészségi állapotára. Ezeknek az információknak a birtokában a holisztikus menedzsmentre alapuló döntéseket hozhatunk például kaszáláskor vagy legeltetésben, aminek eredményeképpen javítani tudjuk területünk ökoszisztémáját.

Minél jobban bánunk a gyeppel, annál stabilabb lesz az ökoszisztémája, ezáltal alkalmazkodóbb lesz az időjárási körülményekhez, szélsőségekhez. Minél egészségesebb füvet esznek az állataink, annál egészségesebbek lesznek azok is, és így mi, fogyasztók is – foglalta össze a holisztikus menedzsment lényegét Lengyel Zoltán, aki azt is elmondta, korábban már tartottak a témában előadást Élő kerítések, szakaszolt legelők címmel, csak akkor nem Bőszénfán, hanem Zoltán gazdaságában a Tiszántúlon.

Bemutató a „bundában” hagyott legelőkről

Szeptemberben újabb bemutatót tartanak, ott elsősorban a téli legeltetésről, a „bundában” hagyott legelők legeltetésének komplexitásáról adnak iránymutatást.

Nagy János elmondta, hogy az idei, szeptember 27–29. között megrendezendő kaposvári KÁN egyetemi napokon nagy szerepet szánnak a regeneratív gazdálkodás bemutatásának, többek között a Savory központtal együttműködve. Önálló kiállítói sátorral megjelenve, a témában érdekelt gazdálkodók és más szereplők mutathatják majd be eddigi eredményeiket. Továbbá a rendezvény keretein belül szerveznének egy gazdafórumot is, ahol az állat- és természetbarát legeltetés gyakorlati tapasztalatait beszélhetnék ki a regeneratív szemlélettel gazdálkodók. Egy helyszíni, gyakorlati program keretében Bőszénfán olyan talajtakaró növénykeverékek megtekintésére kerülhet sor, amelyek elősegítik a legeltetési szezon hosszának növelését.

(Forrás: magyarmezogazdasag.hu)