Felgyő: tovább – és még mindig – növekszik a paradicsomhajtatás felülete

A felgyői Profi-Tom Kft. 2016-os megalapítása óta folyamatosan fejlődik. A kezdetben épített három hektár üvegházat tavaly ősszel ugyanennyivel bővítették, így már hat hektáron hajtatnak fürtös paradicsomot. A közeljövőben pedig újabb négy hektár üvegházat építenek, amit, ha a piac úgy kívánja, évenként két kultúra kígyóuborkával, és utána koktélparadicsommal hasznosítanak.

Dobos Ferenc úgy gondolta, hogy hosszú távon befektetéssel tudja segíteni öt gyermekének megélhetését, ezért hozta létre családjával 2016-ban a Profi-Tom Kft.-t, amelyben három felnőtt lánya is dolgozik, az ügyvezetője pedig egyik veje, Labádi Zsolt. Dobos Flóra a termesztéstechnológiát irányítja, a kertészmérnök Sára a növényházi termelés vezetője, Olga pedig férjének, Zsoltnak segít az adminisztrációban. Miután pedig a Grow Group Palánta Kft. ügyvezetői székéből 20 év után 2018-ban leköszönt Dobos Ferenc, és azt átadta fiának, Dánielnek, azt tervezte, hogy nyugdíjas korában csak a paradicsomtermesztéssel foglalkozik.

A palántagyár is a család tulajdonába kerül

A technológiai beruházásoknál már eleve számoltak a felület növelésével – írja a magyarmezogazdasag.hu, így a legutóbb üzembe helyezett árumozgató, csomagoló gépsor is alkalmas lesz a nagyobb termésmennyiség kezelésére.

Időközben azonban úgy alakult, hogy a palántanevelő vállalkozás holland társtulajdonosát kivásárolják, így a Profi-Tom Kft. mellett a felgyői palántagyár is a család tulajdonába kerül.

A paradicsom az egyik legkelendőbb zöldségféle, és ebből nem volt telített a piac, magyarázta Dobos Ferenc, miért paradicsomhajtatásba kezdtek öt éve. A paradicsomválaszték az utóbbi években fokozatosan bővült, egyre többféle típusú, színű, ízű fajta jelent meg a kiskereskedelemben, és ez tetszik az igényes fogyasztóknak. Így érthető, hogy még mindig növekszik a paradicsomhajtatás felülete.

Hangsúly az agrotechnikán

Egész évben nagy hangsúlyt fektetnek az agrotechnikai munkákra. Az állomány levelezése folyamatos, a leszedett leveleket pedig bent tartják, hogy ne dobják ki velük együtt a rajtuk megtelepedett hasznos rovarokat. A növényen egy időben mindig 11-12 levél van, ami épp elegendő az egyenletes fejlődéshez, terméséréshez, a levelezésnek köszönhető szellős állomány pedig növényegészségügyi szempontból is kedvező.

Az ápolási munka része a hajtásleengedés, hogy az érő bogyók kényelmes kézmagasságba essenek. A termesztett fajta 130-140 grammos bogyókat nevel, így a biztonság kedvéért a fényszegény kora tavaszi időszakban a virágzó fürtök kocsányára klipszet helyeznek, hogy az véletlenül se törjön meg. A kacsokat is rendszeresen kitörik, kivéve, ha a főhajtás valamiért megsérül, akkor ugyanis egy kacshajtásból nevelnek újabb főhajtást.

A munkaszervezésnél figyelnek arra, hogy a dolgozók az önjáró művelőkocsikon reggel végezzék az ápolást a magasban, hogy mire melegebb lesz az épületben, már a növények között, 3-4 °C-kal alacsonyabb hőmérsékleten dolgozhassanak. A sorok 115 méter hosszúak. A növényház tervezésekor abból indultak ki, hogy ne legyen túl sok a holtidő az egyik sorról a másikra való átállás és fertőtlenítés miatt, lélektani szempontból viszont fontos, hogy a dolgozók lássák a sorok végét.

Szigorú higiéniai szabályok

A higiéniai szabályok szigorúan mindenkire vonatkoznak. A munkatársak fertőtlenítés után léphetnek az üvegházba. Emellett minden sornak megvan a „gazdája”, így kiküszöbölhető, hogy ha valaki hibázik valamilyen ápolási munkában, azt másnak kelljen korrigálnia.

Amíg a szedőkocsit a dolgozók tolják, a művelőkocsi önjáró, előre beállított sebességgel halad a sorok között, miközben a rajta álló végzi a feladatát. Egy ember két hajót, azaz tíz sort gondoz.

A dolgozói állomány viszonylag állandó, a környék falvaiban ugyanis kevés a munkalehetőség. A többségnek más a szakmai végzettsége, vagy nincs is, azonban aki hosszabb távon gondolkodik, az hamar beletanul a munkafolyamatokba, és az évek során egyre rutinosabbá, gyorsabbá válik, mondta Dobos Ferenc.

Egyetlen fajta

Az induláskori két fürtösparadicsom-fajtából a Siranzo (Rijk Zwaan) hibrid maradt termesztésben. Az oltott, majd két ágra nevelt kőgyapotos palántákat a felgyői palántagyárban nevelik. A négyzetméterenkénti 2,8 tőről 60-70 kilogramm termést szednek a 11 hónap alatt. Bár tovább is állományban tarthatók lennének a növények, 11 hónap után csökken a termelékenység, ezért nem éri meg.

Így ha véletlenül megcsúsznak a munkálatokkal, a szár klipszezése egy ideig halasztható, mert megtartja magát a hajtásvég. Bogyói mutatós fényes pirosak, kissé savanykás ízüknek köszönhetően különösen saláták készítéséhez kiválóak.

A Profi-Tom Kft. üvegházában a fogyasztói elváráshoz igazodva kizárólag fürtösen szedik a paradicsomot. Gyakran már aznap a boltok polcaira kerül a reggel betakarított termés. A paradicsomfürtök látványa, intenzív illata a frissességet sugallja, de fürtben a bogyók pulton tarthatósága is hosszabb, a szedés pedig egyszerűbb, gyorsabb.

Készül a második kút

Az üvegházat termálvízzel fűtik. A 1900 méter mély kútból 82 °C-os vizet nyernek, és a nagy hőtárolós puffertartály révén akkor is megoldott a fűtés, ha nagyobb vízmennyiségre van szükség, mint a kút kapacitása.

Már készülnek a következő termálkút fúrására, a kettő együtt a teljes üzemi területet ellátja majd.

A víz szinte ivóvíz minőségű, ezért a megfelelő hőmérsékletre lehűtve a csatornában elvezethető a Tiszáig.

Az üvegház fűtőrendszere három részből áll. Először a művelőkocsik sínrendszerében cirkuláltatják a meleg vizet, illetve vegetációs fűtésre is felkészültek, hogy szükség esetén emeljék a hőmérsékletet a bogyók környezetében. A víz végül a talajfűtés csöveiben hűl le a kívánt hőmérsékletre.

Szinte egész évben fűtenek, még nyári éjszakákon is, hogy a hőmérséklet minél inkább kiegyenlített legyen az épületben. A hőingadozás hatására ugyanis kicsapódik a pára, a nedves lomb pedig melegágya a kórokozóknak. A téli éjszakai hőveszte­séget energiaernyők is csökkentik.

Negyedannyi munkaerő

A legutóbbi, több mint százmillió forintos beruházásuk a Brinkman Hungary Kft.-től beszerzett Viscon árumozgató és tömegre egalizáló rendszer.

Nem kell emelgetni a ládákat, a szedéstől a csomagolásig automatikusan végigmegy a gépsoron a paradicsom, és a megfelelően dobozolt és raklapolt áru a végén szállításra készen várja a teherautót.

A leszedett paradicsom megérkezik a csomagolóterembe, ahol a gépsor automatikusan pakolja a ládákat a futószalagra, és a tömeg egalizálását végző munkaállásokhoz továbbítja. Korábban 12 ember kellett ahhoz, hogy a digitális mérlegekre helyezzék a ládákat, és azokban a töltősúlyt egységesítsék.

Az új gépsoron három ember is el tudja látni ezt a feladatot, mérlegelik, egységesítik a legföljebb 28 szedő által behozott árut. A szedők száma napközben is változhat a megrendeléstől függően. Ha mindig csak nap végén lenne a szállítás, az 20 szedővel is elvégezhető lenne, mondta Labádi Zsolt.

Ez a felállás napi 30 tonna termésig működőképes, de a gép további három munkaállással bővíthető majd. Az egalizálók a szedés kezdetekor összeállítanak maguknak egy „indulókészletet”, hogy legyen előttük 2, 3 és 4 bogyóra vágott fürt, illetve különálló bogyók is, a mérlegre érkező ládánál pedig a kijelző mutatja, hogy hány paradicsomnyi tömegbeli eltérés van a kívánthoz képest.

A dolgozók tehát nem a tömeget látják, a gép azt mutatja, hogy hány bogyót tegyenek be vagy vegyenek ki a ládából.

A pontos csomagoláshoz ezért is lényeges, hogy a paradicsomok egységes méretűek és tömegűek legyenek. Ha megfelelő a láda tömege, akkor felvillan a kijelzőn egy mosoly jel, és már viszi is tovább a szállítószalag a ládát a rakatolókhoz.

A Siranzo F1 bogyótömege 130-140 gramm, azaz egy egész fürt tömege körülbelül 800 gramm. Az új gépsor nagy segítség, hiszen 15-20 tonna paradicsom kerül ki a kertészetből átlagosan naponta.

A termelésre fókuszálnak

Az árut a Délalföldi Kertészek Szövetkezetén keresztül adják el. Dobos Ferenc 25 évig palántaneveléssel foglalkozott, így nem volt már meg a kapcsolata a felvásárlókkal. Az első három hektárról évente lekerülő 1800 tonna paradicsom eladásánál nem lehetett azt a kockázatot vállalni, hogy majd kiépítik az értékesítési csatornáikat, így inkább csatlakoztak a tészhez.

Nagy segítség, hogy az értékesítéssel nem kell foglalkozniuk, több energia marad a termelésre.

Logó nem lehet a csomagoláson, csak kódszám

A DélKerTÉSZ a paradicsomot a Lidl, Aldi, Tesco, Spar, Penny láncoknak adja el, illetve külföldre is szállít.

Az áruházak igénye változó, a folyamatosan jó minőségű árualap azonban ma már feltétele a hosszú távú biztos piacnak. A kertészetben természetesen annak örülnének a legjobban, ha a saját logójuk megjelenne a rekeszeken, az áruházláncok azonban előírják a csomagolást, és azon csak egy kódszám szerepel. Az igazán tudatos fogyasztó persze ez alapján is keresheti az általa szeretett árut.

A paradicsom ára általában akkor csökken, amikor mediterrán országokból érkezik hazánkba olcsóbb áru. Ezek a versenytársak azért adják alacsonyabb áron a paradicsomot, mert a környezeti feltételeik miatt ott nem kell a miénkhez hasonló növényházra beruházniuk.

Az olcsóság persze viszonylagos, mert a fogyasztó lehet, hogy kevesebbet fizet az áruházban egy kiló messziről érkezett termékért, de ha annak egy része gyorsabban megromlik, mert az utazás alatt veszített a minőségéből, vagy íztelen, ezért nem eszi meg a család, és így kidobják, végül nem jön ki olcsóbbra, mint a drágállott versenytársa. A magyar paradicsom előnye, hogy éretten szedik le, és már akár aznap a boltba kerül. A Siranzo F1 akár két hétig is eltartható, de szerencsére sosem áll ennyit a polcokon, mondta Dobos Ferenc.