Közel félmilliárddal erősödik a Nemzeti fehérjetakarmány program

Hirdetés

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további 7 milliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány. Több milliárd forintot költ a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között közel 7,54 milliárd forintból valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány-program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, 2019-ben pedig 1,26 milliárd forint jut a programra. 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra - írta az Agro Napló.

Nagy célt tűzött ki a Nemzeti fehérjetakarmány program - magyar szójával etetnék a hazai állatállományt

A támogatást a központi költségvetés terhére különítik el, ezen kívül az agrármarketing célokra 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható kifejezetten a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A programot a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter felel. Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák fel az importszóját. A magyar állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, az ágazat egy év alatt csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki.

Az elmúlt években a hazai szójatermesztés terén jelentős előrelépést sikerült elérni

Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően az országban közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdálkodók. Ugyanakkor nem a szója az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására. Számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A napraforgó és a kukorica feldolgozásakor keletkező melléktermékek például kiválóan hasznosíthatók erre a célra. Ezen kívül egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kaphatnak a takarmányozásban. A Nemzeti fehérjeprogram ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyekkel biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, a lóbab, illetve a lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, valamint az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, hogy a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem lehetetlen, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye. A várakozások szerint a program megvalósításával hozzávetőleg 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul az alternatív takarmánytermelés elterjedése új munkahelyek tucatjait hozhatja magával.

Témák a cikkben

GMO takarmány

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

Vége az aszálynak, itt vannak a belvizek

2024.09.16.

A kiadós, országos csapadék hatására véget ért a hosszú aszály, a talaj alaposan megázott. Az őszi káposztarepce kezdeti fejlődéséhez így optimálissá váltak a körülmények. Holnap már csak elszórtan várható csapadék, szerdától pedig szárazra fordul az idő.

Elérte Magyarországot az árhullám, mutatjuk a legveszélyeztetettebb területeket

2024.09.16.

Elérte a Szigetközt az árhullám. A Lajtán Mosonmagyaróvárnál ma hajnalban a legmagasabb, III. fokú árvízvédelmi készültséget kellett elrendelni az állami védvonalakon. A vízügy Országos Műszaki Irányító Törzse folytatja a védelmi előkészületek koordinálást, szoros egyeztetésben a társszervezetekkel.

Három helyen is kiválogatták a legjobb fiatal szürkemarha bikákat

2024.09.16.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kollégái a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete tagjaival elvégezték a fiatal szürke szarvasmarha bikák válogatását a bugacpusztaházi, az izsáki, valamint a kunszentmiklósi állattartó telepeken.

Partner

Vadkerítések évtizedekre kivitelezve - szakértelemmel és megfelelő gépparkkal

2024.09.16.

Két év teljeskörű garancia, profi kivitelezés, minőségi alapanyagok, előzetes konzultáció, gyors, megbízható munka. Többek között ezekről számolnak be a Cont-Eco Kft. megrendelői, partnerei, akik sok esetben már évtizedek óta üzleti kapcsolatot ápolnak a vadkerítéseiről és villanypásztor-rendszereiről ismert szombathelyi vállalattal.

Ötvenkét őszi búza fajtát és 15 repcehibridet vizsgáltak a GOSZ-VSZT-NAK országos tesztjein

2024.09.16.

Összesen 52 őszi búza fajtát és 15 repcehibridet vizsgáltak a GOSZ-VSZT-NAK országos tesztjein.

Szél- és csapadékrekordot is hozott a hétvége

2024.09.16.

A hétvégén új országos széllökés és csapadék napi rekordok születtek: Kab-hegyen 118,8 km/h szélsebességet, Bakonybélben pedig 87,4 mm csapadékot mértek.

További hírek