Közel félmilliárddal erősödik a Nemzeti fehérjetakarmány program

Hirdetés

Mintegy 470 millió forintból indulhat el idén az alternatív takarmánynövények felkutatását segítő Nemzeti fehérjetakarmány program. A következő években további 7 milliárd forintot költene a génmódosított szója kiváltását célzó intézkedésekre a kormány. Több milliárd forintot költ a kormány a következő években a génmódosítás-mentes, biztonságos fehérjetakarmány-termelés támogatására. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint 2018–2022 között közel 7,54 milliárd forintból valósulhatnak meg a Nemzeti fehérjetakarmány-program intézkedései. Az összegről a nemzetgazdasági miniszternek a földművelésügyi tárca vezetőjével közösen kell gondoskodnia. Az éves bontás szerint idén 470 millió forint, 2019-ben pedig 1,26 milliárd forint jut a programra. 2020-ban 1,52 milliárd, 2021-ben 2,05 milliárd, 2022-ben pedig 2,24 milliárd fordítható erre a célra - írta az Agro Napló.

Nagy célt tűzött ki a Nemzeti fehérjetakarmány program - magyar szójával etetnék a hazai állatállományt

A támogatást a központi költségvetés terhére különítik el, ezen kívül az agrármarketing célokra 360 millió forint biztosítandó. Ez utóbbi keretből az idén 30 millió forint költhető el, jövőre 70 millió forint, 2020-ban és 2021-ben egyaránt 80 millió forint, 2022-ben pedig 100 millió forint fordítható kifejezetten a GMO-mentes termékek népszerűsítésére. A programot a jövőben szakmai munkacsoport koordinálja majd, amelynek felállításáért a földművelésügyi miniszter felel. Hazánk 2013-ban indította útjára a nemzeti fehérjeprogramot, amelynek az a célja, hogy az állattenyésztők minél nagyobb arányban tiszta, genetikai módosítástól mentes magyar takarmány-alapanyaggal váltsák fel az importszóját. A magyar állattenyésztés fehérjeigénye jelentős, az ágazat egy év alatt csaknem 840 ezer tonna szójababnak megfelelő fehérjeforrást használ, amit ma jórészt import szójadarával elégítenek ki.

Az elmúlt években a hazai szójatermesztés terén jelentős előrelépést sikerült elérni

Részben a nemzeti programnak, részben pedig az európai uniós többlettámogatásnak köszönhetően az országban közel 70 százalékkal bővült a szója termőterülete. Így tavaly már több mint 70 ezer hektáron vetettek szójababot a gazdálkodók. Ugyanakkor nem a szója az egyetlen megoldás a fehérjetakarmány biztosítására. Számos alternatív lehetőség áll az állattenyésztők rendelkezésére. A napraforgó és a kukorica feldolgozásakor keletkező melléktermékek például kiválóan hasznosíthatók erre a célra. Ezen kívül egyéb pillangós növényeknek is nagyobb szerepet kaphatnak a takarmányozásban. A Nemzeti fehérjeprogram ezért elsősorban a kutatásra helyezi a hangsúlyt. A cél, hogy megtalálják azokat az alternatív fehérjeforrásokat, amelyekkel biztosítható az állatok GMO-mentes takarmányozása. A program a borsó, a lóbab, illetve a lucerna termesztésének ösztönzésével és a terület növelésének a lehetőségével is foglalkozik, valamint az innovatív takarmány-előállítási technológiák meghonosítását is megvizsgálják a szakemberek. Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója korábban elmondta, hogy a belföldi előállítású fehérjetakarmány-alapanyaggal mintegy 500-550 ezer tonna génmódosított szója importját kellene kiváltani. A cél nem lehetetlen, ha minden lehetőséget kihasználnak a szakemberek. Elképzelhető, hogy teljes egészében hazai termeléssel biztosítható lesz az állattenyésztés fehérjetakarmány-igénye. A várakozások szerint a program megvalósításával hozzávetőleg 80-100 milliárd forinttal nőhet a magyar mezőgazdaság kibocsátása a következő években, ráadásul az alternatív takarmánytermelés elterjedése új munkahelyek tucatjait hozhatja magával.

Témák a cikkben

GMO takarmány

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek