Felülírhatják a magyar haszonbérleti szerződéseket a kiemelt beruházások

Lejártuk előtt megszüntethetők a haszonbérleti szerződések a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások miatt a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény napokban hatályba lépett módosítása nyomán. Az érintett bérlőkkel az állam – a későbbiekben rendeletbe foglalt szabályok szerinti – kompenzációs megállapodást köthet. Fontos tudni, mit is takar a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás" kitétel.

Az Adózóna számolt be róla, hogy 2022. március 18-án jelent meg az 53. számú Magyar Közlönyben az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló 2022. évi I. törvény. Ezen jogszabály keretein belül egészült ki egy 8a) ponttal a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (NFA tv.) 18. paragrafusa, mely szerint "ha az állam tulajdonában álló és haszonbérbe adással hasznosított ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, vagy nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett terület cserével történő megszerzéséhez szükséges, az NFK a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet. A kompenzáció összegét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani".

A fentiek értelmezéséhez fontos tudni, mit is takar a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás" kitétel. Ezt a fogalmat a a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. paragrafusának (1) bekezdése magyarázza meg, amely szerint

Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak minősülnek az alábbiak:

• a) részben vagy egészben európai uniós támogatásból megvalósítandó,
• b) részben vagy egészben központi költségvetési támogatásból megvalósítandó,
• c) a koncessziós, illetve az egyes kizárólagos állami tevékenységek gyakorlása jogának átengedése érdekében lefolytatott árverési és pályázati eljárások keretében létrejött szerződések alapján megvalósítandó és ahhoz szorosan kapcsolódó, összesen legalább öt milliárd forint teljes költségigényű,
• d) részben vagy egészben egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatásból megvalósítandó,
• e) legalább 90 millió forint teljes költségigényű és legalább 15 új munkahely megteremtését biztosító,
• f) környezetvédelmi, kutatás-fejlesztési, oktatási, valamint egészségügyi és szociális célok megvalósítását elősegítő
• g) kiemelt nemzeti emlékhely fenntartásához, bemutatásához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, vagy
• h) nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő műemlékek és műemlékegyüttesek, továbbá a világörökségi területen lévő műemlékek és műemlékegyüttesek fenntartásához, felújításához, fejlesztéséhez szorosan kapcsolódó, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti rozsdaövezeti akcióterületen megvalósítandó, valamint a rozsdaövezeti akcióterület fejlesztésének előkészítését szolgáló vagy azt elősegítő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások.

Haszonbérleti helyzet

Előfordulhat, hogy a fentieknek megfelelő beruházás tervezett helyszínét haszonbérlő foglalja el – például gazdálkodóként mezőgazdasági célra használja –, és a szerződése még nem járt le. Ilyen esetekben a projekt fontosságára tekintettel az államnak nem kell megvárnia, míg a bérlet szerződés szerinti időtartama lezárul, a hivatkozott törvénymódosítás alapján a haszonbérleti szerződés lejárati idő előtti megszüntetése érdekében a haszonbérlővel kompenzációs megállapodást köthet.

Az elszámolás részletes szabályait a kormány – ugyancsak az NFA tv. módosításában kapott felhatalmazás alapján – a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben állapítja majd meg. Ez azt jelenti, hogy a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010. kormányrendelet rögzíti majd a kompenzációt érintő rendelkezéseket.

Már megvolt a rendeletmódosítás

A szóban forgó kormányrendeletet amúgy idén egyszer már módosította a jogalkotó, ráadásul éppen a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások kapcsán. Az egyes gazdaságfejlesztési célú és munkahelyteremtő beruházásokkal összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 73/2022. kormányrendelet iktatta be a 262/2010. kormányrendelet 29. paragrafusának (9) bekezdését, amely szerint "a visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez az NFK abban az esetben is hozzájárulhat, ha az ingatlan nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházással érintett területen helyezkedik el, és a visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom fennmaradása a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósítását akadályozza".

A fenti változást a Magyar Közlöny 39. számában hirdették ki, 2022. március 2-án, és az ezt követő napon hatályba is lépett.

A cikk szerint az NFA törvény legutóbbi módosítása újabb láncszem abban a jogalkotói folyamatban, amelynek hátterében – a módosító javaslat indoklása szerint – az áll, hogy „a hatályos szabályozás nem tudja kezelni azt az esetet, ha egy – a Földet a Gazdáknak Program keretében – értékesített földrészletet később nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás érint. Ezért szükséges annak lehetővé tétele, hogy ebben az esetben a Nemzeti Földügyi Központ hozzájárulhasson az ingatlanra a Magyar Állam javára bejegyzett visszavásárlási jog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom törléséhez.