A fenntarthatóság témája az elmúlt években az élelmiszerpiac állandó forró témájává vált. Egyre inkább követelmény, hogy az élelmiszergyártók fenntartható módon állítsák elő termékeiket, és minimalizálják a negatív környezeti hatásokat. Ez a követelmény magán az élelmiszeren kívül a felhasznált élelmiszerek csomagolására is vonatkozik.

Mennyire ismerik a csomagolás környezeti tulajdonságait, hogyan néz ki a csomagolás környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos információs magatartás, és hogyan érzékelik a fogyasztók a különböző csomagolással kapcsolatos környezetvédelmi állításokat (Fotó: Pixabay) 

A téma bővebb feltárására készült el a „Fenntartható csomagolás 2024” című tanulmány. 

A fogyasztói és vállalati felmérést azzal a céllal végezték, hogy betekintést nyerjenek az élelmiszerek környezetbarát csomagolási koncepcióinak jelentőségének és megvalósításának jelenlegi állapotába. A főbb eredményeket három kiadványban foglalták össze. A következtetések első csoportjáról ebben a cikkben írtunk.

A tanulmány második része arra a kérdésre kereste a választ, hogy a fogyasztók mennyire ismerik a csomagolás környezeti tulajdonságait, hogyan néz ki a csomagolás környezetvédelmi vonatkozásaival kapcsolatos információs magatartás, és hogyan érzékelik a fogyasztók a különböző csomagolással kapcsolatos környezetvédelmi állításokat. 

A vizsgálat eredményeit a következő hét fő megállapításban lehet összefoglalni:

Erősen korlátozott annak felismerése, hogy az élelmiszereket mikor csomagolják környezetbarát módon, és mikor nem

A felmérés eredményei arra utalnak, hogy a legtöbb fogyasztó szakértelme és képessége arra, hogy különbséget tegyen a kedvező és a kedvezőtlen környezeti tulajdonságokkal rendelkező csomagolások között, egyértelműen korlátozott. A megkérdezettek mindössze 38%-a gondolja úgy, hogy tudja, melyik élelmiszercsomagolás környezetbarátabb és melyik nem.

A leggyakrabban használt információforrás maga a csomagolás

Az élelmiszerek környezeti jellemzőiről a leggyakrabban használt információforrás maga a csomagolás. Az élelmiszerboltokban található információk (pl. információs táblák) továbbra is lényeges szerepet játszanak a környezeti jellemzőkkel kapcsolatos információs viselkedésben. A weboldalakat, a közösségi média forrásait vagy a személyes megkereséseket azonban sokkal ritkábban használják információforrásként.

A fogyasztók több információt szeretnének az élelmiszerek csomagolásának környezetvédelmi vonatkozásairól

Sok fogyasztó számára nem szabály, hogy élelmiszer-vásárláskor tájékozódjanak a csomagolás környezeti tulajdonságairól. Mindazonáltal a megkérdezett fogyasztók közül háromból kettő szeretne több információt látni az élelmiszerek csomagolásának környezetvédelmi vonatkozásairól – szabványos rendszer alkalmazásával.

A fogyasztók előnyben részesítik a csomagolás környezetvédelmi vonatkozásaira vonatkozó konkrét információkat

A csomagolás környezetvédelmi szempontjaira vonatkozó információk megtervezésekor a fogyasztók a jelek szerint azokat a tervezési változatokat részesítik előnyben, amelyek specifikusak, és számszerűsítik a becsült környezeti hatást.

Újrafelhasználhatóság/újrahasznosíthatóság: csomagolási állítások

A csomagolás környezetvédelmi tulajdonságaira vonatkozó állítások alkalmazásával összefüggésben látható, hogy a fogyasztók a környezetvédelemmel és a vásárlási magatartásukkal is kiemelten fontosnak tartják azokat az állításokat, amelyek az „újrafelhasználhatóság/újrahasznosíthatóság” témájával foglalkoznak. 

Ezzel szemben a „klímavédelem” témája viszonylag kevésbé releváns – annak ellenére, hogy az általános vitákban és a médiában nagy szerepet játszik. Általánosságban elmondható, hogy erős pozitív összefüggés van egyrészt az állítás érthetősége, másrészt a környezetvédelem érzékelt fontossága és a vásárlási hajlandóság között. Minél érthetőbb egy állítás, annál nagyobb a vásárlási relevancia.

Vásárlási és fizetési hajlandóság

A teszt kimutatta, hogy a csomagolás környezetbarátságára vonatkozó állítások egyértelműen pozitív hatással lehetnek a megítélésre. A teszt azonban nem mutatta ki, hogy ez a környezetérzékelésre gyakorolt ​​hatás automatikusan tükröződik-e a termék vásárlási és fizetési hajlandóságának statisztikailag szignifikáns növekedésében.

Számos címke/pecsét nem ismert széles körben

Számos olyan pecsét vagy címke van, amely a csomagolás környezetbarátságáról és/vagy környezetvédelmi tulajdonságairól mond valamit (pl. hogy újrahasznosítható-e vagy sem). A piacon meglévő pecsétek és címkék egyértelmű különbségeket mutatnak ismertségükben, sokuk ismertsége még mindig nagyon alacsony (<10%). A legismertebb pecsétek vagy címkék a zöld pont (76%-os ismertség), az újrafelhasználható címke (76%) és az újrahasznosítási háromszög (74%).

Kitekintés

Összességében a tanulmány eredményei azt mutatják, hogy sok fogyasztó csak korlátozott szakértelemmel rendelkezik a kedvező környezeti tulajdonságokkal rendelkező csomagolások és a kedvezőtlen környezeti tulajdonságokkal rendelkező csomagolások megkülönböztetésében.

A környezetbarát csomagolási koncepciók kidolgozásának és használatának részeként ezért valószínűleg számos élelmiszeripari vállalat számára kulcsfontosságú kihívást jelent a felhasznált csomagolás környezeti tulajdonságainak és előnyeinek célzott kommunikálása, és azok „kézzelfoghatóvá tétele” a fogyasztók számára.

Különösen ígéretesnek tűnnek azok a kommunikációs intézkedések, amelyek magán a csomagoláson láthatóvá és kézzelfoghatóvá teszik a környezeti jellemzőket. A felhasznált csomagolóanyagok megválasztása mellett itt különösen hasznos a csomagoláson található jelölésekkel vagy pecsétekkel/címkékkel való munka.

Láthatóvá és érthetővé tenni

A vállalatok által felhasználható állítások érthetőségét és a fogyasztók számára való relevanciáját tekintve nagyon eltérőek. Ennek eredményeként a konkrét állítások és használt pecsétek/címkék kiválasztása végső soron kulcsszerepet játszik majd annak meghatározásában, hogy a csomagolás környezeti előnyei milyen mértékben tehetők láthatóvá és érthetővé, és milyen mértékben válthatók át a termék elfogadottságában. 

Tekintettel a különböző állítások igen eltérő elfogadottságára és hatásaira, az élelmiszeripari vállalatoknak érdemes alaposan megvizsgálni, hogy az egyes esetekben mely jelzések és címkék/pecsétek használhatók a környezetbarát csomagolás használata piaci potenciáljának maximalizálása érdekében.

A tanulmány eredményei remélhetőleg kezdeti tájékozódási alapot adhatnak a megfelelő állítások és pecsétek/címkék kiválasztásához.

Összegzés

  1. A legtöbb vállalatnál fontos cél a csomagolóanyagok környezetbarát használatának növelése.
  2. A csomagolás környezetbarát jellegének vásárlási relevanciáját a fogyasztók és a kereskedők is a korlátozott kategóriába sorolják.
  3. A követett fejlesztési megközelítések változatosak, különösen gyakran az újrahasznosíthatóság és az újrahasznosított anyagok arányának növelésére helyezik a hangsúlyt.
  4. A csomagolás értékelésének szisztematikus módszerei még nem terjedtek el.
  5. Mindeddig csak néhány vállalat használt csomagolással kapcsolatos fenntarthatósági tanúsítványt vagy pecsétet.
  6. A környezetbarátabb csomagolási megoldások alkalmazásának fő akadályai a gazdasági megfontolások, az anyagok hozzáférhetőségével kapcsolatos problémák és a termékvédelmi konfliktusok.

Következtetés

A tanulmány arra a kérdésre fókuszált, hogy mennyire fontos az élelmiszeripari vállalatoknál használt csomagolások környezetbarát jellegének növelése, és hogyan valósul meg a környezetbarátság növelése a vállalatokban. A tanulmány eredményeit hat fő állításba lehet sűríteni:

A legtöbb vállalatnál fontos cél a környzetbarát csomagolóanyagok használatának növelése.

A használt csomagolás környezetbarát voltának javítása a legtöbb élelmiszergyártó számára aktuális és fontos téma. Csak minden második vállalatnak (49%) van már stratégiája a felhasznált csomagolás környezetbarátságának növelésére, míg a megkérdezett cégek további 24%-a jelenleg is dolgozik ilyen stratégián. A cégek számára a legfontosabb indok maga a környezetvédelem javítása (84%), de nagyon fontosak az értékesítéssel kapcsolatos okok is, mint az imázsjavulás és a versenyképesség növelése.

Háromból kettőben (67%) a menedzsment (együttesen) felelős a csomagolóanyag-használat környezetbarátabbá tételének folyamatáért; a téma sok cégnél „felsőbb vezetői figyelmet” kap.

Vásárlási relevancia

A csomagolás környezetbarát jellegének vásárlási relevanciáját a fogyasztók és a kereskedők is korlátozottnak minősítik.

Még akkor is, ha az értékesítéssel kapcsolatos okok, mint például az imázs javítása és a versenyképesség növekedése nagy szerepet játszanak a környezetbarát környezet javítására tett erőfeszítésekben a csomagolási ágazatban, a beszerzési relevanciát csak korlátozott mértékben befolyásolják. 

A megkérdezett cégek kevesebb mint fele ért egyet azzal az állítással, hogy termékeik végső fogyasztói nagyon odafigyelnek arra, hogy a csomagolás mennyire környezetbarát. És mindössze 15%-uk ért egyet azzal az állítással, hogy termékeik végső fogyasztói hajlandóak magasabb árat fizetni a különösen környezetbarát módon csomagolt termékekért. A kiskereskedelmi szektorban a megkérdezett cégek mindössze 8%-a ért egyet ezzel.

A növelésen a hangsúly

A fejlesztési megközelítések változatosak, különösen gyakran az újrahasznosíthatóság és az újrahasznosított anyagok arányának növelésére helyezik a hangsúlyt.

A vállalatok által ezen a téren a leggyakrabban kitűzött célok a csomagolás újrahasznosíthatóságának növelése (74%), ezt követi az anyagmennyiség (58%) és a csomagolási egységenként felhasznált energia mennyiségének csökkentése (53%). A célok elérése érdekében a leggyakoribb intézkedés az újrahasznosított alapanyagok arányának növelése (48%), ezt követi a fenntarthatósági tanúsítvánnyal rendelkező forrásból származó anyagok arányának növelése (42%).

A felhasznált csomagolás környezetbarátabbá tételére tett erőfeszítések a cégeknél is kifizetődőnek tűnnek: a megkérdezett cégek 70%-a az elmúlt két évben olyan új csomagolást vezetett be, amely inkább környezetbarát, mint a korábban használt.

A csomagolás értékelésének szisztematikus módszerei még nem terjedtek el

A csomagolás környezetbarát jellegének szisztematikus és szabványosított értékeléséhez a megkérdezett cégek 18%-a használ eredménymutatót vagy ellenőrző listát, és a cégek 12%-a dolgozik életciklus-értékeléssel (LCA). A csomagolás környezeti szempontú szisztematikus értékelése már bevett gyakorlat néhány vállalatnál, de még nem terjedt el sok élelmiszeripari vállalatnál.

Mindeddig csak néhány vállalat használt csomagolással kapcsolatos fenntarthatósági tanúsítványt vagy pecsétet

A vállalatok fenntarthatósági pecséteket használhatnak a csomagolás környezeti tulajdonságainak megjelenítésére és kommunikálására. Bár magát a csomagolást tekintik a fogyasztókkal való kommunikáció legfontosabb információs médiumának, a megkérdezett cégek mindössze 51%-a használ fenntarthatósági tanúsítványt vagy pecsétet a csomagolás környezetbarát jellegére.

Leggyakrabban az FSC címkét használják

Azok a cégek, amelyeknek már van fenntarthatósági címkéjük  a csomagolásukon, leggyakrabban az FSC címkét használják. A mai napig a legtöbb vállalat az FSC pecséten kívül alig vagy egyáltalán nem használt más olyan jelzést, amely a csomagolás környezetvédelmi tulajdonságairól árulkodik.

A környezetbarátabb csomagolási megoldások alkalmazásának fő akadályai a gazdasági megfontolások, az anyagok hozzáférhetőségével kapcsolatos problémák és a termékvédelmi konfliktusok.

A csomagolóanyag-felhasználás környezetbarátságának további növelése terén a cégeknél tapasztalható szűk keresztmetszetek kapcsán a megkérdezett cégek 72%-a látja komoly problémaként a vásárlók hajlandóságát a környezetbarátabb csomagolásért való fizetésre. A vállalatoknak komoly problémákkal kell szembenézniük az alternatív vagy újrahasznosított csomagolóanyagok használatakor felmerülő magas többletköltségekkel (71%), valamint a rendszerkorlátokkal és a magas beruházási igényekkel (56%).

Anyagok korlátozott elérhetősége

A megkérdezett cégek 52%-a az alternatív vagy újrahasznosított anyagok korlátozott elérhetőségét is komoly problémának látja az általa használt csomagolás környezetbarátságának javításában. A termékvédelemmel kapcsolatos szempontokat is gyakran problématerületnek tekintik. A megkérdezett cégek 49%-a a gyengébb termékvédelmet és/vagy a termékek gyengébb tárolását és szállíthatóságát látja akadálynak a környezetbarátabb csomagolás használatában, míg a megkérdezettek 36%-a a higiéniára vonatkozó jogszabályi előírásokba ütközik.

A környezetbarátabb csomagolási megoldások fejlesztése és bevezetése ezért még mindig komoly kihívások elé állít számos vállalatot.

Kitekintés

Összességében a vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy az élelmiszeripari cégek többsége számára fontos kérdés az élelmiszeripari termékek csomagolásának környezetbarátabbá tétele, amelyen már most is aktívan és némi sikerrel dolgoznak.

Nehéz azonban megbecsülni, hogy a közeljövőben milyen gyorsan növekszik azoknak az élelmiszeripari cégeknek az aránya, amelyek jelentősen növelhetik a felhasznált csomagolás környezetbarátságát. Egyrészt a cégek számtalan optimalizálási intézkedésen dolgoznak, másrészt viszont úgy tűnik, hogy sok cég számára kihívást jelent a környezetbarátabb élelmiszer-csomagolások gazdaságilag életképes alkalmazása a meglévő termelési létesítményekkel és folyamatokkal. 

A megvalósítás további akadályai közé tartozik az alternatív vagy újrahasznosított anyagok korlátozott elérhetősége, valamint a magas termékvédelmi és higiéniai követelményeknek való megfelelés képessége módosított csomagolással.

Ezen a területen, ahol az optimalizálási törekvések és a piachoz kapcsolódó értékesítési és pozicionálási lehetőségek, másrészt a gazdaságos, termék-megfelelő megvalósíthatóság ütközik, elvárható, hogy a környezeti hatások növelésének lehetőségeivel, lehetőségeivel és kockázataival foglalkozzanak. A saját cégnél használt csomagolások barátságossága olyan téma, amely valószínűleg sok élelmiszeripari céget fog intenzíven foglalkoztatni a következő években.

E kiadvány célja, hogy néhány adatot és betekintést nyújtson ehhez a vitához.

(Forrás: dlg.org)

Megosztás

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás