Fenntartható takarmánytermelés – hogyan illeszkednek ebbe a fitogének?
A takarmányozás jövőjéről volt szó a németországi székhelyű Dr. Eckel takarmányozási vállalat „Connecting the world” elnevezésű körútjának utolsó állomásán. A Thaiföldön, Indonéziában és Brazíliában tett állomások után a turné a németországi Braunschweigben zárult, az EuroTier 2022 előtt. A világ minden tájáról mintegy 40 takarmányozási szakértő gyűlt össze.
Dr. Carsten Malisch nyitotta meg a konferenciát. A dániai Aarhus Egyetem kutatója nagyon érdekes előadást tartott, amelyben számos bioaktív vegyületről beszélt, arról, hogy az emberek évszázadok óta használják őket, és – semmi sem egyértelmű – arról, hogy még a vegyülettípusokon belül is vannak különbségek.
Növényi másodlagos anyagcseretermékek
Bemutatta a „növényi másodlagos anyagcseretermékeket” (PSM), a növények olyan összetevőit, amelyek nem nélkülözhetetlenek a növekedéshez vagy a túléléshez, de mégis hasznosak lehetnek. Jól ismert példa erre a koffein és az ópium. Előadásában főként a tanninokról beszélt, és kitért a kérődzőkre gyakorolt hatásukra. A tanninok, mondta:
Hirdetés
- anthelmintikus hatásúak (fonálférgeket űző);
- gyulladáscsökkentő hatásúak (a monogasztrikusoknál kifejtett hatások);
- megakadályozzák a puffadást; és
- csökkentik a metántermelést.
Mindent egybevetve, legalábbis a szarvasmarhák esetében, az anyag több mint elégséges ahhoz, hogy jó alternatívája legyen az antibiotikumos növekedést elősegítő szereknek, mondta.
Zárásként felsorolta azokat a növényeket, amelyek ígéretes PSM-ekkel rendelkeznek, köztük a cikóriát, a jackfruitot és a quebracho fát. Érdekes módon, mondta, a quebracho fának valóban magas a tannintartalma, azonban ezeknek a tanninoknak a féregűző és gyulladáscsökkentő hatása korlátozott – ha egyáltalán van ilyen. Ezért van szükség folyamatos kutatásokra.
A jövő sikeres táplálása
A következő előadó Dr. Bernhard Eckel volt, aki a fitogének témáját bővítette, és azt, hogy hogyan segíthetik elő a jövő sikeres takarmányozását. A takarmányozási vállalat egyik tulajdonosa kissé borús képet festett az alig eső és az egyre növekvő népesség tendenciáiról. Meg lehet-e állítani a tendenciát?
Azt mondta, hogy mindehhez a menedzsment a kulcs – a takarmányozás menedzsmentje, a gazdaság menedzsmentje és az állatok menedzsmentje. Az ezekre az összetevőkre fordított őszinte figyelem mind az állatok jólétéhez, mind a hatékonysághoz vezet – érvelt.
Az ENSZ fenntarthatósági fejlesztési céljaira hivatkozott, és arra, hogy a vállalat termékcsaládja hogyan támogathatja ezeket a célokat:
- Nincs éhezés (a takarmány optimalizálásával akár 4%-kal több baromfihús termelhető).
- Egészség és jólét (a takarmány optimalizálásával az állatok ellenállóbbak lesznek, az antibiotikum-felhasználás alacsonyabb lesz, és így közvetve az emberi egészség is javul).
- Fenntartható termelés és fogyasztás (a takarmány optimalizálásával 12,3 millió tonna takarmányt lehet megtakarítani).
Az állatjólét javítása
A színpadon Anne Möddel, a Dr. Eckel műszaki értékesítési vezetője következett. Mivel a vállalat gyakran hangsúlyozza termékválasztékának állatjóléti szempontjait, az ő fő célja annak bemutatása volt, hogy az AntaPhyt termékcsalád (komló- és édesgyökér-alapú) állatjóléti hatásokhoz vezet. Megemlítette:
- Jobb levegőminőség a szárazabb alomminőség miatt, és ez kevesebb ammónia keletkezéséhez vezet;
- Tisztább állatok, mivel az ürülék stabilabb;
- Jobb higiénia ugyanebből az okból; és
- Kevesebb lábpárna-elváltozás.
A gazdasági szempontok hangsúlyozása érdekében megosztotta a brojlercsirkéken, nehéz tenyészcsirkéken és kereskedelmi tojótyúkokon végzett különböző kísérletek eredményeit. Az utolsó, 50 000 brojlercsirkét érintő példában elmondta, hogy a jobb egészség és jólét több mint 82 000 többlet tojást eredményezett.
Az IFF bemutatása
A következő 2 előadó bemutatta a rendezvénynek helyt adó Braunschweigben található Takarmánytechnológiai Kutatóintézetet (IFF). Werner Sitzmann professzor, az intézet megbízott igazgatója rövid hozzászólásában elmagyarázta, hogy az 1961-ben alapított intézet számos ismert takarmányipari vállalatot képvisel Németországból és azon túlról, és jelenleg 1,4 millió eurós költségvetéssel rendelkezik a gépek takarmánytermelésre gyakorolt hatásának kutatására. Beszélt a tartózkodási idő, a szemcseszerkezet és a gőz hozzáadása által a feldolgozás során a takarmány minőségére gyakorolt hatásokról. „Ez az, amiben mi látjuk a mi USP-nket. Minden a feldolgozástól függ”.
Fenntartható takarmányozási megoldások
Ezt követően az IFF munkatársa, Patrick Sudwischer vette át a szót, hogy elmagyarázza, szerinte mi az, aminek értelme van, ha fenntartható módon akarjuk táplálni a világot. Öt üzenete volt a jelenlévők számára.
- A helyi fehérjeforrások aktívan hozzájárulhatnak az üvegházhatású gázok csökkentéséhez. Kitért például a vágási melléktermékekre, a helyben termesztett szójababra (Donau Soja) és a növényi alapú fehérjeforrásokra, lehetőleg olyanokra, amelyek ellenállnak a szárazságnak.
- Körforgásos gazdaságokat kell létrehozni.
- A mikroorganizmusok csökkentésének legjobb módja a jól megválasztott gazdálkodási körülmény.
- A rovaranyagok, például a fekete katonalégy lárvái csak frissen vagy feldolgozva etethetők – magyarázta. Megosztotta azokat a kutatásokat, amelyek szerint a nedves feldolgozás valóban alacsonyabb Enterobacteriaceae-szennyezettségi szintet eredményez, mint a száraz feldolgozás. Más szóval, a feldolgozás módja határozza meg a takarmány higiéniai állapotát.
- A feldolgozási eljárásokkal kapcsolatos kutatási innovációnak nagyobb figyelmet kell kapnia.
A jövő fitogénjei
A rendezvényt – az Eckel család következő generációját képviselő – Dr. Viktor Eckel zárta. Három tendenciát foglalt össze, amelyeket a jövő tartogat a takarmányozás világában. Az első az állatjólét, a következő a fenntarthatóság, a harmadik pedig az innováció. A jövő takarmánya, mondta, többtényezős megközelítést igényel.
Kitért az innováció fázisaira, az impulzusfázistól az értékelésig és végül a technológiatranszferig. Az impulzusfázis bármilyen fejlemény lehet, például a nyersanyagellátásra nehezedő nyomás vagy az állati fehérje iránti megnövekedett kereslet. Az értékelés tekintetében arról beszélt, hogy a komlót hogyan használják élelmiszeripari, valamint gyógyszeripari és technológiai alkalmazásokban. A maradékok, a (polifenolokkal teli) bogyók is hasznosak, amint azt cége bemutatja. A technológiai transzfer - mondta - a vállalat Ecknowlogy programjában válik láthatóvá, a tudás és a technológia megosztásában.
(Forrás: poultryworld.net)
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Baromfi Mintatelep és Látogatóközpont: az Agrofeed új mérföldköve a fenntartható állattenyésztésben
Az Agrofeed Kft. nagy hangsúlyt fektet olyan mintatelepek létrehozására, amelyeken az elvégzett etetési tesztek tapasztalatai alapján hatékonyabb takarmányt tud a partnerei számára ajánlani.
Útmutató a talajmintavételhez, mésztrágyázáshoz és a meszezéshez
Most, a tavaszi vetések betakarítása és az őszi vetések befejezése után ráérősen foglalkozhatunk két, a növénytermesztés hatékonyságát megalapozó, mégis méltatlanul elhanyagolt kérdéssel, illetve azok gyakorlati megvalósíthatóságával. Az egyik a talajmintavétel, a másik a mésztrágyázás és meszezés kérdésköre.
Hirdetés
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatAMG Pro-tech mikrogranulált talajkondicionáló készítmény (10kg)
12 940 HUF / zacskó
+ áfaTöbb mint 3.100 hirdetés 91 kategóriában!
Megnézem a hirdetéseketHirdetés
Hirdetés
Hirdetés