Fizetni fognak a gazdáknak, hogy földjük egy részét erdővé alakítsák

Dániában az állati takarmányként termesztett növények, például szénát termelő földekért a kormány hamarosan fizetni fog a gazdáknak, hogy földjük egy részét erdővé alakítsák. Más területeken a mezőgazdasági földek lápvidékké alakulnak vissza. Összességében az ország területének mintegy 10%-át adják vissza a természet számára.

Ez a terv egy része annak, hogy jelentősen csökkentsék a mezőgazdaság kibocsátását. Ezenkívül egy új, a tehenekre kiszabott adó bevezetése is arra ösztönzi a gazdákat, hogy kevesebb húst és tejet állítsanak elő. A mezőgazdasági támogatások egy részét pedig arra fordítják, hogy a gazdák kevesebb nitrogénműtrágyát használjanak - írta meg a fastcompany.com.

A terv messzebbre megy, mint bármely más ország eddig a világon, hogy kezelje az élelmiszerlánc kibocsátásait, amely a globális szén-dioxid-lábnyom körülbelül egynegyedéért felelős. „Ez tűnik az első komoly tervnek, amelyet valódi pénzzel és hatékony intézkedésekkel fogadtak el a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére” – mondja Tim Searchinger, a Princeton Egyetem kutatója és a World Resources Institute nonprofit szervezet mezőgazdasági, erdészeti és ökoszisztéma-technikai igazgatója.

Dánia célja, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 70%-kal csökkentse kibocsátását, és erős politikai akarat van e cél elérésére. „A dán politikában, ha egyszer politikai megállapodást kötnek, az általában kitart választásokon átívelően is” – mondja Torsten Hasforth, a koppenhágai Concito zöld gondolati központ vezető közgazdásza. „Képesek vagyunk hosszú távú tervezésre és következetességre. Egyes ágazatokat sorra véve vizsgáljuk, hogyan járulhatnak hozzá a 70%-os cél megvalósításához.” A mezőgazdaság különösen nagy kihívást jelent, részben azért, mert eddig kevesebb figyelem irányult rá, és a megoldások kevésbé fejlettek. Az energia területén például egyértelmű és megfizethető megoldások állnak rendelkezésre. Dánia már komolyan foglalkozik a szél- és napenergiával, valamint új technológiákkal, például a világ legnagyobb hőszivattyújával. Koppenhágában az emberek többsége biciklivel jár dolgozni; egy új adó a légi utazásokra pedig arra ösztönzi az embereket, hogy rövid utazásokhoz inkább vonatot használjanak, és támogassa a fenntarthatóbb repülőgép-üzemanyagot. Az ország annyit tett más klímaterületeken, hogy a mezőgazdaság mostanra a teljes szénlábnyom egyre nagyobb részéért felelős.

„Dániában a mezőgazdaság a kibocsátás 50-75%-át teszi ki” – mondja Searchinger.

„És mindössze a GDP körülbelül 1%-át jelenti. Dánia olyan, mint Iowa, plusz San Francisco, plusz egy óriási gyógyszergyár és egy hatalmas hajózási vállalat. Alapvetően minden más gazdasági tevékenység termeli a GDP-t.”

A mezőgazdasági ágazat környezetvédelmi csoportokkal és a kormánnyal együttműködve dolgozott ki egy olyan megállapodást, amely megfelel a klímacéloknak. A haszonállatokra kivetett adó, amely csak egy bizonyos kibocsátási szint felett alkalmazandó, arra ösztönzi a gazdákat, hogy hatékonyabban állítsanak elő húst és tejterméket, és csökkentsék a kibocsátást.

A tej és más termékek ára emelkedni fog. Bár elképzelhető, hogy több tej kerülhet importálásra, Hasforth szerint, mivel a dán fogyasztók a helyi tejet részesítik előnyben, valószínűleg kevesebbet fognak fogyasztani belőle, és más alternatívák felé fordulnak, például növényi alapú tejtermékekhez.

„Mivel az adó a szén-dioxid-intenzív élelmiszereket érinti inkább, a fogyasztók dönthetnek úgy, hogy kevésbé megadóztatott ételeket keresnek” – mondja.

Az importált tej olyan szomszédos országokból származik, mint Németország, amelyeknek szintén vannak klímacéljaik, és valószínűleg idővel szigorúbb törvények szabályozzák majd a mezőgazdasági kibocsátást.

A dán mezőgazdasági területek nagy részén állati takarmányt termesztenek, nem emberek számára. A földek egy részének visszaállítása természetes állapotába szintén arra ösztönöz, hogy csökkenjen az állattenyésztés, mivel a takarmány importja drágább. (Dániában 2,6 millió hektár mezőgazdasági földterület van, ennek körülbelül 15%-a kerül vissza a természethez.) A helyreállított lápok és erdők – amelyek nagy részét évszázadokkal vagy évezredekkel ezelőtt irtották ki – szén-dioxidot tudnak megkötni. Kevesebb műtrágya használata is várható, ami szintén jelentős kibocsátási forrás.

Még mindig fennáll a veszélye, hogy Dánia több élelmiszert importál, például Brazíliában termesztett szóját, ami máshol okozhat negatív hatásokat. Searchinger szerint az országnak további politikákat kellene bevezetnie ennek kezelésére. Ennek ellenére ez egy erős terv, amely elkerüli az olyan vitatott megoldásokat, mint például a regeneratív mezőgazdaság, amely nem biztos, hogy hosszú távon szénmegkötő.

„Ez arról szól, hogy több szén-dioxidot rögzítsünk a tájban valós és hatékony módon” – mondja.