Földeladásról, támogatásról és a KAP-ról beszélt az agrárminiszter

Hirdetés

Hiába nagy az agrárium kibocsátása, nem vagyunk elég hatékonyak - erről is beszélt az agrárminiszter. Szóba került még a földeladás eredménye, az afrikai sertéspestis, a vadászat, a Közös Agrárpolitika jelene és jövője, valamint a munkaerőhiány is. Nagy István agrárminiszterrel a hvg.hu készített nagyinterjút, ezt szemléztük.

Valós veszély az afrikai sertéspestis, az emiatt magyar termékekre beviteli tilalmat elrendelő országok köre bővülhet, ami áresést hozna. Mit tesznek az ügyben?

Nagy István: Jelenleg csak a vaddisznónál fordul elő. Mindent elkövetünk azért, hogy így is maradjon. A lokalizálás érdekében elrendeltük a vaddisznóállomány gyérítését, másrészt szigorúbb ellenőrzés alá vesszük telepeket, hogy teljesen zártak legyenek, semmilyen kontaktus ne jöhessen létre a vadon élő állatokkal. A beviteli tilalmak feloldásáról pedig előrehaladott tárgyalások folynak. Ha fegyelmezettek leszünk, sikerül elhárítani a veszélyt. Még a házi sertéseknél kell komoly erőfeszítéseket tenni, de már dolgozunk egy intézkedéscsomagon, hogy ezt az állományt is megóvjuk a vírustól.

Nagy István agrárminiszter növelné a hatékonyságot és megtartaná a támogatások jelenlegi szerkezetét

Az elmúlt 10 év legnagyobb privatizációjában eladták az állami földeket. Rengeteg kritikát kaptak, mi a véleménye a programról?

N.I.: A Földet a gazdáknak program véget ért. Óriási érzelmek, indulatok övezték, de a számok azt mutatják, hogy nagyon sikeres volt: 30 ezer ember jutott földterülethez, 60 százalékuk 10 hektáros területhez.

A kritikusok szerint ezzel pont azt segítették elő, hogy az agráróriások és sok felaprózott gazdaság országa legyünk.

N.I.: Egy csomó hamis hír van ezzel kapcsolatban, és nehéz az érzelmeket és a tényeket szembeállítani. Személyenként 300 hektár volt a maximum, de kamu számok, sőt egész tanulmányok jelentek meg, amik feltételezéseken alapultak, a média teret adott ezeknek és szárnyra kaptak. A programmal elértük, hogy biztonságban tudjuk a magyar földet. Csak így tudtuk felszámolni a zsebszerződéses rendszert, el tudtuk küldeni az osztrákok felé azt az üzenetet, hogy ez itt nem az ő paradicsomuk, hanem a magyar gazdáké. Mert nagyon nem voltak egy súlycsoportban: az osztrákok idejöttek, és könnyedén meg tudtak vásárolni 4-500 ezer forintért egy hektár területet, ami náluk már évekkel korábban is kétszer ennyibe került. Nekik ez nagy üzlet volt. A fél Dunántúlt megvették, ezért akartuk magyar gazdák kezében tudni a földet. Az EU még vizsgálja a földtörvényt, de a folyamatot így megakasztottuk és kifehérítettük. Ez az identitás szempontjából sem mindegy, szuverenitás kérdése, hogy a magyar föld kié. Ezért álltunk bele keményen, hogy ne a külföldi nagytőkések és a befektetők nyerészkedjenek a földön, mert a veszély ez volt, hogy nem is akarja művelni, csak megveszi, hogy drágábban eladja.

Ön képesített méhészgazda, és hivatásos vadász. Vadászott mostanában?

N.I.: Nem, és mióta politikai funkcióba kerültem, először mosonmagyaróvári polgármester, majd államtitkár lettem, egyáltalán nem vadászom. Minden évben befizetem a tagdíjamat, de úgy tartom, hogy ebben az időszakban ezt nem. Majd egyszer, ha civil emberként hazakerülök.

Hiába nőtt a magyar mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt években, az európai szinthez képest hatékonyságban még mindig sehol nem vagyunk.

N.I.: A termelési eredményeink növekedése az EU-ban dobogós volt az elmúlt tíz évben. És itt jön az önkritika, mert az egy hektárról begyűjthető jövedelemtermelő képességünkben valóban nagy elmaradásban vagyunk, ezt kell most már növelni. Ennek különböző elemei vannak: a mezőgazdaságot gúzsba kötő osztatlan közös tulajdon felszámolása, az öntözési területek növekedése, a vidékfejlesztési és GINOP-os pályázatok, amiken keresztül a feldolgozóüzemeket, beruházásokat támogatjuk. 2020-21-re teljesen más jövedelemtermelő képessége lesz az ágazatnak. Egészen más arányban tudunk majd hozzájárulni a GDP-hez. Csak búzát termeszteni nem a mezőgazdaság jövője. Ezért a kertészeti ágazatokat, a zöldség-, gyümölcsültetvényeket fogjuk támogatni, és az élelmiszeripari fejlesztéseket. Átcsoportosítunk 10 milliárd forintot, hogy az újabb fiatalgazda-pályázat keretében a beadott 3700 pályázóból 2000 fiatal gazdát el tudjunk indítani 40 ezer eurós támogatással.

Beszéljünk a Közös Agrárpolitikáról: 2021–2027-es időszakra vonatkozó uniós költségvetési javaslat alapján sokkal kevesebb mezőgazdasági támogatásra számíthatunk. De nem eddig kaptunk jóval többet, mint mondjuk egy lengyel, egy balti vagy akár egy román gazda?

N.I.: De a pozícióinkat nyilván meg akarjuk őrizni. És ellensúlyozni kell a magyar gazdáknak azt a hátrányát, hogy a rendszerváltás után kiszolgáltattuk ezt az ágazatot az európai konkurenciának. Ez nem fejlesztette az élelmiszeripart, a feldolgozóipart, hanem bezárt és gyakorlatilag piacot vett. Ez nekünk óriási versenyhátrány. Nem engedhetjük, hogy a kiváló termőföldi adottságainkat csak alapanyag-termelésre használják, és más országok feldolgozóipara fölözze le a hasznot. Ezért ragaszkodunk a támogatásokhoz.

2021-től az uniós támogatásoknál gazdaságonként 100 ezer eurós felső határt húznának, és a kis és közepes gazdaságok nagyobb hektáronkénti támogatást kaphatnak. Nálunk régóta a legkisebbek, az egyéni gazdák kapnak kiemelt figyelmet. Mit gondol arról, hogy szakmabeliek szerint a gazdák túlzásba vitt „tutujgatása” nemcsak igazságtalan, de nem is visz előre?

N.I.: Fogalmazzunk egyértelműen: nemcsak a magyar, hanem az egész világ mezőgazdasága is olyan fokú kihívásokkal néz szembe, hogy az ágazat minden egyes szereplőjére szükség van. A nagyüzemtől egészen a legkisebb termelőig. 2050-ig 9 milliárdan leszünk, 70 százalékkal több élelmiszerre lesz szükség, úgy, hogy közben 30 százalékkal kevesebb termőterület, 40 százalékkal kevesebb ivóvíz fog rendelkezésre állni. Tíz éven belül 40 százalékkal több húsra lesz szükség. Ma még nem is belátható, hogyan fogunk tudni ezzel megbirkózni.

Nincs, aki dolgozzon, az egész agrárium munkaerőhiánnyal küzd. A meghallgatásán azt mondta, hogy 50 ezer közmunkást irányítana át a mezőgazdaságba. De mégis hogyan?

N. I.: Nem úgy, ahogy sokan értették, hogy a közmunkás át lesz vezényelve. Itt jönnek be a KAP-tárgyalások: szeretnénk elérni azt, hogy a munkabérköltség leírható legyen a 100 ezer euró feletti támogatásokból, mert ezzel ösztönözni tudnánk a nagyokat, akik tudnak foglalkoztatni. Így érdemes lenne új munkaerőt felvennie, ezzel a legalizálást, a gazdálkodás kifehérítésért is segítenénk. Hiszen tisztességgel leadózva, bejelentve foglalkoztatna embereket. Ha ezt sikerülne bevezetni az új EU-s ciklusban, ez döntő változást idézne elő az egész szektorban. Megoldódna a jelenlegi versenyhátrány a kereskedelemmel, szolgáltatással szemben, mert meg tudnák fizetni a jól dolgozó embereket. Az agrárminiszterrel készített teljes interjút a hvg.hu oldalon olvashatja.

Témák a cikkben

agrárminiszter KAP

Kapcsolódó cikkek

További cikkek

Hirdetés

További híreink

20 beltéri és kültéri növény, amelyik télen is virágzik

2024.11.21.

Ha van olyan időszak, amikor egy kis színre van szükségünk az életünkben, akkor azok a borongós, szürke téli napok. Szerencsére, bár sok növény inkább tavaszig elrejti virágait, vannak olyanok, amelyeket nem riaszt el a hideg.

Nyuszt vagy menyét? Segítünk, hogy megkülönböztesse őket!

2024.11.21.

A nyusztok, ezek az apró, fürge és rejtőzködő ragadozók, gyakran felkeltik az emberek érdeklődését. Legyen szó arról, hogy hol élnek, mit esznek, vagy hogyan különböztethetők meg más menyétféléktől, sok izgalmas kérdés merül fel velük kapcsolatban. Az alábbi cikk a nyuszttal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre válaszol.

Dámbikák élet-halál harca videóval

2024.11.21.

Látványos mentőakciót hajtottak végre a Lábodi Vadászerdészet hivatásos vadászai, amikor szétválasztottak két, agancsuknál összeakadt dámbikát.

Hogyan hat az őszi szárazság és a novemberi hideg az őszi vetésekre?

2024.11.21.

A hét elején jelentős csapadék érkezett az ország nagy részére, ami enyhítette a talaj kiszáradását, különösen az őszi vetések számára létfontosságú felső rétegekben. Az előttünk álló napokban északon havazás, délen változékonyabb idő várható, majd hétvégétől szárazabb, naposabb idő jön, amely éjszakai fagyokkal és nappali enyheséggel jár.

Magyarországon is sok vállalkozást érint az új globális minimumadó

2024.11.21.

A nagy méretű multinacionális cégcsoportok életére és adózására jelentősen hat a globális minimumadó szabályainak a bevezetése

December 2-ig nyújthatók be a kárenyhítő támogatási kérelmek

2024.11.21.

A gazdálkodók 2024. december 2-ig nyújthatják be kárenyhítő támogatási kérelmüket. A határidő azért módosult, mert 2024. november 30. munkaszüneti napra esik.

További hírek