Folyamatosan változik a magyar agrárhelyzet

Hogy kezelendő a mezei pocok ügy; mik a madárinfluenza nemzetközi következményei; mennyibe kerülhetnek idén a tavaszi kalászos vetőmagok; mi segíti a szőlő- és borágazat versenyképességét; hogy alakul a mezőgazdasági kibocsátás; hogy ért véget a gmo-ügy; hogyan módosulnak egyes agrártörvények; van-e még keresnivalónk az orosz piacon; mi az a vetőmag világbank? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a héten.

2014-ben az utóbbi évek egyik legjelentősebb mezei pocok túlszaporodása károsította az ország déli részén élő gazdákat. A NÉBIH már most figyelmeztet, és kéri a gazdálkodókat, hogy mérjék fel a pocok-fertőzöttséget, kövessék nyomon a számuk alakulását. A megelőzés érdekében hajtsák végre a védekezést, amihez érdemes növényorvos, növényvédelmi szakember segítségét kérni. Fontos, hogy továbbra is követni kell az integrált növényvédelem elvét, mivel megfelelő talajműveléssel megsemmisíthetőek a fészkek. Jelenleg az Arvalin LR, a Plytanol és a Delu nevű készítményt lehet behelyezni a járatok nyílásába védekezés gyanánt.

A hét elején leölték a madárinfluenzával fertőzött füzesgyarmati kacsaállományt. Mindezek ellenére Oroszország a hét közepén ideiglenesen már be is tiltotta a 70 foknál alacsonyabb hőmérsékleten kezelt baromfihús és –termékek importját hazánkból. A korlátozás nem vonatkozik viszont a növényi eredetű takarmányokra és takarmány-kiegészítőkre. Az FM azonban emlékeztet, hogy tavaly augusztus óta érvényes importtilalom már kiterjedt a baromfihús és húskészítmények többségére is.

A füzesgyarmati kacsaállomány nem fertőz tovább. Fotó: Rosta Tibor (MTI)

Olcsóbb lesz idén a tavaszi kalászosok vetőmagja, legalábbis a Vetőmag Szövetség prognózisa szerint. Előzetesen tonnánként 94.000 Ft + áfával lehet számolni, amelyet több forrásból gyűjtött adatok alapján állapítottak meg. A piaci folyamatok alapján megállapított ár csupán előrejelzés, nem kötött, és nem is ajánlott ár.

Az EU-n belül hazánkban bővült a leggyorsabban a mezőgazdaság kibocsátása 2014-ben. 2013-hoz képest tavaly 4,2%-kal volt nagyobb az értéke, míg az EU-ban átlagosan 2,4%-kal csökkent a kibocsátás. Jól teljesített tavaly az állattenyésztés, ami 1 év alatt 5,7%-kal, míg a növénytermesztés ugyanezen időszak alatt 3,4%-kal nőtt.

Külön jogcímen szerepel az új Vidékfejlesztési Programban (VP) a szőlő- és borágazat versenyképességének javítása. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem kell „megküzdeni” a forrásokért más élelmiszeripari ágazattal, azonban egymással igen. 2020-ig mintegy 20 milliárd Ft áll rendelkezésre az ágazat számára, plusz további 145 millió euró az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból. Jelentős összegek jutnak az ültetvények szerkezetátalakítási programjára (123 millió euró). A pályázatok elbírálásánál előnyt élveznek majd a közös beruházások.

2020-ig 20 milliárd Ft áll rendelkezésre a szőlő-bor ágazat számára

Pont került a GMO-ügy végére március 2-án! Hivatalosan is elfogadta az EU Tanácsa az új szabályokat, amik minden tagállam számára lehetővé teszik az egyéni döntést a gmo-k termesztését illetően. Az új engedélyezési szabályok tavaly tavasszal kerültek újra górcső alá. Mostantól tehát minden EU-tag maga dönthet arról, hogy betiltja-e a saját területén a génmódosított növények termesztését. Indoklásában több mindenre is hivatkozhat (pl: környezetvédelmi szempontok, társadalmi és gazdasági hatások). Be lehet tiltani bizonyos tulajdonságot hordozó növényeket, de konkrét növényfajtákat is. A jogszabály-tervezet 20 nappal azután lép hatályba, miután közzéteszik azt az EU hivatalos közlönyében.

Várhatóan a következő agrártörvények módosulnak majd:

• Bevezetik a befogadó nyilatkozat intézményét. Ezt azon támogatások esetében, ahol előzetes részkifizetés van, és az időszak végén számolnak el az ügyféllel.
• A jövőben levonhatóvá válhat a támogatást kérő köztartozása mind az uniós, mind a nemzeti támogatásból. Ez azért fontos, mert eddig a köztartozással rendelkezők nem igényelhettek támogatást.
• Módosulni fognak a nemteljesítési bírság szabályai is.
• Elszámolható lesz a területalapú módosítások zöld komponensének alkalmazásával kapcsolatos, határos tájelem.
• A kárenyhítési törvény is változni fog. Hamarosan az őszi fagy is káreseménynek minősül majd, illetve az üzemi szintű hozamérték-csökkenés 30%-ról 15%-ra változik.

Továbbra is támogatási alapfelvétel, hogy a károsodás mértékének éves szinten el kell érnie a 30%-ot. Illetve, ha a termelőnek nincs mezőgazdasági biztosítása, a kárenyhítésnek maximum 50%-a fizethető csak ki támogatásként.

Az őszi fagy is káreseménynek minősül majd.

A magyar-orosz gazdasági kapcsolatokban érintett magyar cégek többsége szerint idén is nehéz lesz az orosz piacon eredményesen jelen lenni. Fontos feladat idén is, hogy új orosz lehetőségeket térképezzünk fel. A magyar mezőgazdasági termékek exportja tavaly 105 millió dollár körüli kiesést mutat, és hazai oldalon árufelesleg jelentkezett. A hírek szerint az orosz elnök magyarországi látogatása nyomán egyre több orosz gazdasági szereplő jelzi a magyar termékek iránti igényét.

Megérkezett az erdei fafajoktól származó első magszállítmány is a 7 évvel ezelőtt létrehozott, norvég kormány tulajdonában lévő, sarkköri vetőmag világbankba. A világbank azért jött létre, hogy megőrizze a Földön használt összes vetőmag mintáját egy esetleges nukleáris háború, vagy világméretű természeti katasztrófa esetére. De arra is hivatott, hogy nyomon kövesse a növények genetikai fejlődését, változását is. Első körben finn és norvég természetes erdőkből gyűjtötték be az erdeifenyő és a közönséges lucfenyő magjait. Azért ezen fajokat, mert gazdasági és ökológiai és társadalmi szempontból is fontos szerepet töltenek be. A vetőmagszéf friss repertoárjába tartozik a szójabab-, árpa-, rizs-, lencse-, cirok-, búza- és 14 vadparadicsom minta is.

Agrárhír-összefoglalónk az MTI hírei alapján készült.