Fontos különbségek vannak az elemi károk és a vis maior esetek között

Tájékoztatót adott ki az elemi károk bejelentéséről és vis maior bejelentésekről a NAK. Ebben felhívják a gazdálkodók figyelmét az agrárkár-enyhítési rendszerben tett kárbejelentések és az egyes támogatási jogcímekhez kapcsolódó vis maior bejelentések közötti különbségekre. Anyagunkban a legfontosabb tudnivalókat foglaltuk össze a károkról, a bejelentésekről, a feltételekről és a határidőkről.

Elemi károk: Az agrárkár-enyhítési rendszerben a kárbejelentéseket elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján elérhető Komplex Mezőgazdasági Kockázatkezelési Rendszer (MKR) felületen keresztül kell bejelenteni. Ebben a falugazdászok segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak - írta a NAK. A kárbejelentések célja a növények hozamcsökkenéséből fakadó károk kompenzálása kárenyhítő juttatás formájában. A kárbejelentést a károsodás észlelésétől számított 15 napon belül kell megtenni. Azok a termelők, akik nem rendelkeznek kötelező tagsággal, az EK felületen van lehetőségük 3 évre az önkéntes csatlakozásra.

Felhőszakadás, jégeső, tavaszi fagy, őszi fagy vagy vihar esetén jól beazonosítható a káresemény. Egy adott naphoz kötődik, ezért a kár bekövetkezésének azt a napot tekintik, amikor az időjárási jelenség és természeti esemény a károsodással érintett területen bekövetkezik. A kárbejelentést ettől a naptól számított 15 napon belül kell megtenni.

Aszály, belvíz, téli fagy vagy mezőgazdasági árvíz esetén a károsító hatás csak később észlelhető. Emiatt azt az időpontot kell tekinteni a mezőgazdasági káresemény bekövetkezésének, amikor a károsodással érintett területen termesztett növénykultúrán a károsodás első alkalommal észlelhetővé válik. Ezekben az esetekben a káresemény bejelentését az ettől a naptól számított 15 napon belül kell megtenni. Aszálykár bejelentés legkésőbb szeptember 30-ig tehető. A 15 napos bejelentési határidőt a betakarítás és a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés ténye/terve módosíthatja. Ebben az esetben a kárbejelentést legkésőbb a tervezett betakarítás vagy a károsodással érintett terület más növénykultúrával való hasznosítását megelőző talaj előkészítés előtt 10 nappal kell megtenni.

Vis maior esetek bejelentése

A támogatásokhoz kapcsolódóan előfordulhatnak olyan váratlan események, amelyek a vállaltak teljesítését ellehetetlenítik. Ezen vis maior események bejelentését a gazdálkodó elektronikus úton, a Magyar Államkincstár honlapján, ügyfélkapun keresztül kezdeményezheti annak érdekében, hogy mentesüljön bizonyos támogatási feltétel teljesítése alól. Vis maior eseményként ismerhető el olyan esemény, amely előre nem látható, és amelynek következményeit az adott helyzetben általában elvárható gondosság tanúsítása esetén sem, vagy csak aránytalan mértékű beavatkozással lehetett volna elhárítani. Például aszály esetén a termeléshez kötött szemes fehérjetakarmány-növény termesztés támogatási jogcímre kérelmet benyújtó termelő elfogadott vis maior esemény esetén mentesíthető a minimális hozamra vonatkozó követelmény teljesítése alól. Míg a kárbejelentésnél kizárólag a kedvezőtlen időjárási jelenségek miatti elemi károkat lehet bejelenteni, a vis maior bejelentést meg lehet tenni ezeken felül egyéb okok miatt is.

Ilyenek például a

• növény- vagy állatállományt érintő fertőző megbetegedések,
• munkaképtelenség,
• földterület közcélra vagy közérdekből történő igénybevétele.

Amennyiben a gazdálkodó kárbejelentést tesz, de vis maior-bejelentést nem, akkor a minimális hozamra vonatkozó követelmények teljesítése alól nem lehet felmenteni. Ennek érdekében mindenképpen meg kell tennie az önálló vis maior bejelentést is. Fontos, hogy az elfogadott kárbejelentés nem helyettesíti a vis maior-bejelentést.

Időben kell bejelenteni az eseményt

A bejelentés a vis maior esemény bekövetkezésétől számított 21 napon belül, azonban ha a bejelentés termesztett növénykultúrát érint, a betakarítást megelőző 15. napig, de legkésőbb az esemény bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül tehető meg. Ezen bejelentési határidők jogvesztők, így a határidőn túli bejelentést és a már betakarított kultúrák esetében bejelentett eseményt nem lehet vis maior eseménynek tekinteni. Természeti csapás, szélsőséges időjárási körülmény esetén a bejelentéshez nem kell igazolást mellékelni.

Amennyiben a termelő a bejelentését elmulasztotta és a támogatási feltételek nem teljesítése áll fenn, úgy a lehetséges szankció elkerülése érdekében van rá mód, hogy a kérelmét teljes egészében vagy részlegesen visszavonja. Azonban csak akkor, ha még nem kapott ellenőrzésről, esetleges meg nem felelésről szóló tájékoztatást vagy határozatot.

Ekkor nem szabad vis maiort bejelenteni

Abban az esetben, ha a gazdálkodónak „csak” terméskiesése generálódott, de ahhoz nem kapcsolódik támogatási elvárás, úgy ne jelentsen vis maiort, csak az MKR-ben jelentse be a kárt - írta a NAK. Amennyiben a gazdálkodó a gyommentesítést nem tudja megvalósítani például belvíz miatt, úgy a MINK (minimumkövetelményekre) jelentsen vis maiort, ne a kölcsönös megfeleltetésre! Ártérre ne jelentsen jelenleg vis maiort a gazdálkodó, a minimumkövetelmények be nem tarthatósága miatt se, mert a vis maior kérelme elutasításra kerül, s azon területre adott évben egyetlen területalapon nyújtandó támogatást sem kap, mert a jelenlegi álláspont szerint ártéren az árvíz előre látható, azaz nem vis maior. Fontos, hogy a gazdálkodó valóban csak az adott kárra releváns bejelentést tegyen, mert el nem fogadott vis maior esetén a meg nem felelés kerül megállapításra. Azaz például aszály miatt nem megalapozott a minimumkövetelmények betartásának elmaradását jelenteni, mert ez biztos a támogatások elvesztését jelenti adott évre adott területre.