Hirdetés
Fontos olajnövényeink múltja és jelene
Hirdetés
Legfontosabb olajnövényeink a napraforgó és a repce. Cikkünkből sok érdekesség kiderül, többek között az említett növények származása és magyarországi termesztésük helyzete is.
A napraforgó termesztés múltja Magyarországon
Észak-Amerikában már évezredek óta termesztik a napraforgót, mint haszonnövényt, Európába viszont csak a 16. század közepén kezdte meg térhódítását. Hazánk területére még ennél is később került be a növény. Kezdetben csak a termőföldek szélén, úgynevezett szegélynövényként termesztették, majd később, amikor észrevették, hogy milyen jól hasznosítja a tápanyagokat és mennyire jól viseli a szárazságot (és még biztos piaca is volt) kezdték nagyobb területen termeszteni. Magyarország első olajütő üzeme Ercsiben jött létre 1812-ben, ezt követte fokozatosan a többi üzem megalapítása. Sokáig csak a vad fajtát termesztették, a nemesítés csak az 1930-as éveket követően kezdett kibontakozni. Komoly fajtahasználatbeli változást a II. világháború hozott, ezt követően kezdték termeszteni a kártevőkre és betegségekre rezisztens fajtákat, majd később a hibrideket is.
![](/public/agronews/an_article_inner/14987/67507848ed1b8b11aa55f1d3ed2eb096_1.jpeg)
A repce múltja és jelentősége
A repce ősi alakja nem ismert, kutatók csak az elvadult alakjaival találkoztak, ezek kerültek nemesítésre. Valószínűleg Dél-Nyugat-Európából, vagy Ázsiából származik ez a növény. Az európai kontinensen a 13. századtól van jelen, főleg a hűvösebb éghajlattal rendelkező területeken. A repce, hasonlóan a napraforgóhoz a 18. századtól kezdődően található meg a termesztett szántóföldi növényeink között. Több felhasználási módja is volt a kezdetekben, olaját előszeretettel használták világításra és étolajként is. Étkezésben a napraforgóhoz képest kevésbé lehet felhasználni magas erukasav tartalma miatt. Modern kori elterjedésének legfőbb oka a biodízel-előállítás, ugyanis ennek a repceolaj a fő alapanyaga. Magyarországi termőterületének nagysága igen változó, 1920 és 1990 között 2-60 ezer hektár között ingadozott. Másfajta időjárást igényel, mint a napraforgó: alacsonyabb a hőigénye, így inkább azokban a nyugati, hűvösebb éghajlatú országokat kedveli, ahol az ennek megfelelő éghajlat uralkodik.
![](/public/agronews/an_article_inner/14987/7c9c1afce701df125fee87576f53df42_1.jpeg)
Termésmennyiségek, pontos adatok
Napraforgó termésmennyiségek, termőhely méretek (2000-2013)
A napraforgó hazai termőterülete az elmúlt 13 évben folyamatosan változott. A legkisebb termőterület a 2000-es évben volt, amikor is mindössze 298.795 hektáron termesztették a növényt. Ezzel szemben a összterület nagysága 2012-ben 615.097 hektár volt, az eddigi csúcs. Azt is gondolhatnánk, hogy a termőterület méretével egyenletesen növekszik a termésmennyiség is, azonban ez nem így van. A fent említett időszakban a legkisebb termésmennyiséget ugyan az az év produkálta, amikor a termőterület is a legkisebb volt (2000-ben, 483.649 tonna), ellenben a legnagyobb termést a 2013-mas esztendő hozta, ekkor 1.484.368 tonna terményt sikerült betakarítaniuk a gazdáknak. 13 év alatt durván háromszorosára nőtt a termésmennyiség, viszont a termőterület „csak” duplájára emelkedett. A nagyobb termésmennyiséget megfelelő termesztéstechnológiával sikerül elérniük a gazdáknak és ezek a módszerek évről-évre jobbak lesznek.
Repcetermesztés (2000-2013)
A napraforgóhoz képest lényegesen kisebb területen termesztik a repcét Magyarországon. Termőterületet nézve a mélypont a 2003-mas esztendő volt, ekkor csak 70.951 hektáron termett repce hazánkban. Legnagyobb termőterületet a 2009.-es év hozta, 260.608 hektárral. Termésmennyiséget tekintve a 2000-es év volt a legsikertelenebb, ekkor 179.319 tonna repcét sikerült a tárolókba juttatni, majd 2008-ban jött a csúcspont, 654.706 tonnás terméssel. A többi évet tekintve a termésmennyiség egyszer sem haladta meg a 600.000 tonnát, így még értékesebb volt a 2008-as termés. A repcénél kevésbé látszik az a tendencia, ami a napraforgónál megfigyelhető, hogy az új technológiák bevezetésével növekedne a termésmennyiség. A repcénél inkább a talajminőség és az időjárás a fő befolyásoló tényező.
Forrás: AKI+Magro.hu
Témák a cikkben
Kapcsolódó cikkek
Hirdetés
További híreink
Legújabb hirdetések
Hirdetés
Hirdetés
Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják
2024.07.01.Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.
Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma
2024.07.01.A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.
Hirdetés
Hirdessen a Magro.hu oldalon!
Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!
MédiaajánlatSolis 50 RX kabinos 12fokozat
Goldoni S 80 plus fülkés traktor
12 000 000 HUF
+ áfaHirdetés
Hirdetés