Fórián Zoltán írta meg, mit üzen a dél-európai gabonatermesztés a magyaroknak

A gazdálkodási körülmények megváltozása versenyre kényszeríti a magyar termelőket is. Nem vagyunk ehhez hozzászokva. Elkényeztetett minket a támogatási rendszer, a csak néhány növénnyel való foglalatosság, a kedvező költség-ár viszonyok. Ennek az időszaknak vége. Ezekben az években omlik le az ágazatról az a kéreg, amely burokban tartotta. Vele megy a gazdálkodók széles rétege is - fogalmazott Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.

A szakértő az Erstemarket.hu oldalon írta meg, hogy kevesebb szereplővel, nagyobb, szélesebb együttműködések mentén, de mindenképpen versenyképesebb lesz agráriumunk, nagyjából e pénzügyi-kifizetési ciklus végére. Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője írt elemzést.

A stratégiaalkotás szakma, amelynek megvannak a maga szabályai és módszertanai. Mindenekelőtt (1) kell egy világos célmeghatározás, ami esetünkben a magyar mezőgazdaság átvezetése az új korszakban, amelyben az időjárás már sokkal több kihívást hordoz. A piacok átrendeződnek, kevés a munkaerő, technika viszont van, a fogyasztói és szabályozói elvárások pedig szintén újratervezésre kényszerítik az ágazat szereplőit. Aztán (2) következik a helyzetértékelés, majd (3) a stratégiai irányvonalak első meghatározása, (4) az érintettek bevonása, és (5) egy konszenzuson alapuló stratégiai terv lefektetése. Ez nehéz feladat és persze a folyamatos karbantartás, valamint a taktikai elemekre való lebontás sem maradhat el.

Az új agrárstratégia gondolati és piaci megalapozásának egyik legérzékenyebb pontja: mit vessenek a gazdák?

Ez a leggyakoribb kérdés, amivel nap mint nap találkozom - fogalmaz a szakértő. A válasz nem egy vagy több kultúra megnevezése, hanem az értékláncok kiépítése. Ne vessünk olyat, aminek nem látszik a vevője! Az időjárás többé nem lesz kegyes hozzánk. Ami a szabad ég alatt terem, egyre nagyobb kihívásokkal fog szembesülni. A megoldás a fedett termesztés, ami költséges dolog - írta.

Három tanulságos példa a déli EU-tagállamokból

Az első a búza és az árpa. Görögország, Spanyolország és Portugália búza- és árpahozamai jóval alacsonyabbak a magyarnál. Sarkosan, hosszabb magyarázatok nélkül megfogalmazva: a jövőben nekünk is az ő átlagos hozamaik lesznek elérthetők. Aki ezeken jövedelmet tud terelni, az maradjon e körben - írta Fórián Zoltán.

A kukorica görbéi még több tanulsággal szolgálnak. A szerző emlékeztetett, hogy már évekkel ezelőtt az jelezte előre, hogy Magyarországon 600-650 ezer hektáron lesz takarmánykukorica termelés. A déli országok ezen a folyamaton már túl vannak. A mienknél akár nagyságrenddel kisebb területek termelik e növényt. Ott, ahol az gazdaságosan végezhető. Az átlaghozamaik pedig jobbak a mieinknél. Most is azt állítom, hogy ez a mi közeljövőnk - írta.