Francia juh- és kecsketej termelők példájából tanulhattak a magyarok

Hirdetés

A gyakorlati tudás megszerzését segítő tanulmányúton vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 magyar kecsketej- és juhtejtermelő illetve feldolgozó Franciaországban. A magyar szakemberek a gyártástechnológián kívül a termelői összefogásról is hasznos tapasztalatokat gyűjtöttek. A francia juh- és kecsketej termelők helyzetével ismerkedhettek meg a kiutazó magyarok. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara sajtóközleménye írt arról, hogy a kiskérődző ágazat egyik kitörési pontja a tejtermelés növelése, valamint a lehető magasabb feldolgozási fokú, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. Ennek eredményeként növekedhet a hazai élelmiszeripari kapacitás, a foglalkoztatottság, a versenyképesség és a fogyasztás is. A juhtejre és a kecsketejre, valamint az ezekből készített tejtermékekre ugyanis jóval nagyobb a fogyasztói igény, mint amennyit jelenleg a hazai ágazat előállít. A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége jelenleg mintegy 700 ezer liter, a feldolgozással elsősorban közepes és kisebb méretű előállítók foglalkoznak. A kecsketejtermelés becsült mennyisége évente 3-5 millió liter, de a tejüzemek ebből csupán 600 ezer liter tejet dolgoznak fel. Jellemző az ágazatra, hogy a fő bevételnek számító tejet és a saját készítésű tejterméket a legtöbb esetben közvetlenül értékesítik a gazdálkodók.

A magyar juh- és kecsketej termelők sokat tanulhattak a francia kollégáktól a NAK által szervezett tanulmányúton - képünk illusztráció

Sok információra és támogatásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságok nemzetközi viszonylatban is versenyképesebbé váljanak, és minél több, minél jobb minőségű terméket állítsanak elő, azokkal pedig eljussanak a megfelelő piacokra. Ezért a Kamara az egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy az ágazatban tevékenykedők képességeit, szakmai ismereteit is fejlesztve segítse a kamarai tagokat. A Kamara korábbi szakmai rendezvényeinek tapasztalatai is azt mutatták, hogy az élelmiszeripari vállalkozások és az őstermelők körében egyaránt nagy igény van olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amely azonnal átültethető a mindennapi tevékenységükbe. Ezért is döntött az eddig jól bevált gyakorlatközpontú programok folytatása mellett a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága. Ennek részeként 2018. október 15-19. között 12 kecsketej- és juhtejtermelő illetve -feldolgozó kamarai tag utazhatott Franciaországba, a NAK által szervezett és részben a Kamara által finanszírozott sajttechnológiai szakmai tanulmányútra.

Az egyik legismertebb francia mezőgazdasági iskolában, az ACTALIA képzőközpont carmejane-i mezőgazdasági technikumában működtetett manufakturális sajtműhelyében vendégeskedtek a magyarok - képünk illusztráció

A csoportban kézműves sajtkészítők, mezőgazdasági és élelmiszeripari családi vállalkozások és tejipari kisüzemek szakemberei vettek részt, hogy kibővítsék az ismereteiket a sajtkészítés területén. Erre pedig bőven volt lehetőségük az egyik legismertebb francia mezőgazdasági iskolában, az ACTALIA képzőközpont carmejane-i mezőgazdasági technikumában működtetett manufakturális sajtműhelyében.

???? A program résztvevői valós üzemi gyártás közben tanulhatták meg el a savas alvasztású friss „túró” sajtok és krémsajtok, valamint a kecsketejből kézműves technológiával előállított kékpenészes sajt gyártását, továbbá az úgynevezett TOME típusú félkemény sajt érlelt változatának juhtejből történő elkészítését. ????

A helyi szövetkezeti rendszert is bemutatták a franciák

A gyártástechnológiai ismereteken kívül lehetőség volt megismerni a francia farmgazdálkodók saját termelésű és előállítású termékeinek forgalmazására létrehozott szövetkezeti üzletek működését. A résztvevők a kis családi farmgazdaságok integrációjáról is képet kaptak. Továbbá a magyarok egy családi farmon a tulajdonosokkal is tapasztalatokat tudtak cserélni a saját alapanyag-termelésről és -feldolgozásról, valamint az értékesítésről. Az érintett gazdaságban kiderült, hogyan tudta a család uniós és állami támogatásból korszerűsíteni az állattartó telepét, valamint megvalósítani a nyugdíjba vonuló gazda és fia közötti generációváltást.

Témák a cikkben

juhtenyésztés kecsketartás