A francia titok: sokat tanulhatunk a direktvetés helyes alkalmazásáról

Eredményes a direktvetés a franciáknál, a tapasztalatokból tanulhatnak a magyar gazdák is

Francia példa homokos talajon

1. A talaj állandó takarása (a fő kultúra után másodvetés, vagy mulcshagyás).
2. A talajművelés elhagyása (már a 8-10 cm es műveléssel is megbolygatjuk a talaj életet és a kapillárisokat, ami akadályozza a víz közlekedését mindkét irányba).
3. A rotáció elnyújtása (hétéves vetésforgó).

Vetésforgó:

• Repce pillangósokkal társítva
• Őszi árpa
• Lóbab másodvetésben
• Őszi búza
• Zab vagy zabos bükköny
• Borsó vagy lóbab
• Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés (pl. takarmányborsó, herekeverék, lóbab)
• Őszi búza
• Főként pillangósból álló talajtakaró másodvetés
• Kukorica
• Tavaszi árpa

Az alkalmazott technológiák előnyei:

• - Állandó talajtakarás, ami gátolja a gyomosodást és a talajt szerves anyaggal dúsítja.
• - A takarás védi a talajfelszínt az eróziótól és télen kedvezőbb mikroklímát teremt.
• - Javul a talajszerkezet, a sértetlen kapillárisok jobban elvezetik a vizet, a talajélet pedig gazdagodik.
• - Csökken a vonóerőigény, éves szinten hektáronként közel 32 liter gázolaj takarítható meg.
• - Kevesebb műtrágya, továbbá egy jó vetésforgó a rovarkártételt is csökkenteni tudja.

Az alkalmazott technológiák hátrányai:

• - Öt-hat év szükséges ahhoz, hogy beálljon a biológiai egyensúly. Eleinte az is megtörténik, hogy az adott kultúrát újra kell vetni.
• - A rágcsálók felszaporodhatnak az állandóan borított talajfelszín miatt. A ragadozó madarak és a rókák akkor gyérítik őket hatékonyan, ha a táblákat mezővédő erdősáv határolja.
• - A barázdában összegyűlt tarlómaradvány akadályozza a csírázást, ezért a tárcsás csoroszlyák előtt a barázdát szárterelőkkel kell szabaddá tenni. A borsószalmát csak a bordázott vágótárcsák tudják felaprítani, de harmatos reggeleken a vonódott szalmával ezek is nehezen bírnak el.