Gazdapanasz: a kiszámíthatatlan piacon túl könnyen diktál a multi

A piaci fejetlenség okoz zűrzavart a mezőgazdaságban. Magyaratádon a tervezhetőséget hiányolják és a kiszolgáltatottságot panaszolják, pedig a tét nem csekély: a környék egyik fontos munkaadója a Barátság szövetkezet.

– A bolond időjáráson kívül a kiszámíthatatlan felvásárlási árak idegesítik leginkább az embert: bárki gyárthat bölcs tanokat, ha az élet időről időre újabb nehézségeket produkál – mondta Laczkovics Sándor, a magyaratádi Barátság szövetkezet elnöke. – Amíg egy hasonló nagyságú német gazdaság vezetői januárban előre megtervezik az évet, ismerik az árakat, s így nyugodtan a termelésre összpontosíthatnak, addig idehaza gyakori a rögtönzés, a fejetlenség. A politikusok ígérhetnek össze-vissza, úgyis rendszerint a nagy kereskedelmi multik akarata érvényesül. Elég ha csak a kukoricára gondolunk: a meghatározó kereskedő leviszi az árat, a többiek ehhez igazítják. A cégek kényük-kedvük szerint alakítgatják az átvételi rendszert. Lehet kimagasló vagy gyenge a termés, legtöbbször a termelő húzza a rövidebbet. Nincs ideális körülmény, csak a sok duma. Szerintem hosszú távon az érvényesül, aki felleli a piaci rést és lecsap a legjobbnak tűnő ajánlatra.

 A nagy esőzés miatt két hetes csúszásban van a társaság. Volt, hogy egy nap alatt annyi égi áldás zúdult a kukoricára, mint máskor másfél hónapon belül. Hosszas kényszerszünet következtében csak a hét elején búgtak fel ismét a kombájnmotorok, 800 hektárnyi terményt kell learatni a következő hetekben.

Az időjárás mellett a piac is nagyban befolyásolja a gabonával foglalkozók bevételeit

– Na, most átmegyünk csigatempóba – így az elnök, miközben a felázott földes úton terepfokozatba kapcsolta autóját. Harminc hektáros tábla, két kombájn és a tábla szélén terménnyel teli pótkocsi látványa tárul elénk. – Újból a sár győzött – mutatott a távolba. – Ott se sztrádán közlekednek a traktorosok, a felázott talajon szinte mindennapos az elakadás. A vontatás, a lassuló betakarítás időveszteséget és további kiadást jelent. Ezt nagyon nem szeretjük.

Különösen, ha váratlan gondok tetézik a bajt. Aznap épp az egyik gép hidraulikájánál használt szíj szakadt el, mely több tízezres tétel. Laczkovics Sándor a kukoricatáblán oszt-szoroz: ha befolyik az idei terményért ígért bevétel, jövőre a két nemrég vásárolt nagy teljesítményű traktor mellé vesznek egy harmadikat és a kombájnok cseréje sem halasztható tovább. Nyáron a búza aratáskor úgyis szerencséjük volt, egy kölcsönbe kapott tesztgép gyorsította a munkát. – Ha életben akarunk maradni, akkor a régi masináktól megválunk és gazdaságosabb, olcsóbb üzemeltetésűt állítunk munkába – összegzett.

– Szép terveket dédelgetünk, tudjuk mi lenne az érdekünk, de addig nyújtózkodunk, amíg a takaró ér. Ma nehéz megvalósítani a vágyakat, s nem akarjuk, hogy fejre álljon a cég. A jelek nem biztatóak. A kukorica tonnájáért tavaly ilyenkor 45-48 ezer forintot kínáltak a felvásárlók, most 30-32 ezret. Ennél kedvezőbb árban állapodtam meg az egyik terményfelvásárlóval, ám a szárítás meglöki a költségeket. Egy százalék vízelvonás mázsánként 60 forint, a szárítóüzem folyamatosan működik, könnyű elképzelni, hogy kisebb vagyont emészt fel a művelet. Ilyenkor különösen sok a kiadás, az őszi vetés is leapasztja a pénztárcát. A 90 hektárnyi repcével végeztünk, a 350 hektárra tervezett búzából még mindig vissza van 50 hektár. Nincs az a pénz, amit ne lehetne elkölteni egy ekkora gazdaságban, csak tudjuk egyensúlyban tartani a mérleget.

A magas olajsavtartalmú napraforgó jól fizetett: 101 hektárnyi terményt tonnánként nagyjából 120 ezer forintért adták el, miközben a hagyományos fajtákért 80 ezer forintra alkudoztak a kereskedők. Magyaratádról kedden szállították el az utolsó tételt, s jó hír, hogy a területalapú támogatás első részletét is megkapta a szövetkezet. Elsősorban földbérletre költik, s alig várják, hogy újabb utalást jelezzen a bank. A szövetkezet – nyereség mellett – közel 650 millió forint bevétellel zárja várhatóan az évet. – Szerintem rajtunk kívül még néhány ezer kis- és közepes agrárvállalkozó megnyugodna, ha erősödne a termelők érdekérvényesítő lehetősége – mondta. – Törvényi szabályozás, piaci intézkedés javítaná a versenyképességet? Nehéz rájönni a helyes útra. Biztos, hogy nyugodtabb lenne az életem, ha előre látnánk a főbb folyamatokat és nem azon kéne rágódni, hogy a néhány ezer forintos áringadozás miatt nyerőből vesztes évbe kormányozzuk a gazdaságot. Elég a terület

Búzát, repcét, napraforgót, kukoricát termeszt 226 hektáron a magyaratádi Barátság szövetkezet, mely 88 gazdálkodóval, vállalkozással áll kapcsolatban. Van, akinek az alig 100 négyzetméteres kertjét műveli meg, a legnagyobb bérmunkában vállalt terület közel 400 hektár. Teljes szolgáltatást – a szántástól a betakarításon át az értékesítésig – 840 hektáron végez a szövetkezet, részleges feladatot mintegy 2500 hektáron lát el. Laczkovics Sándor azt mondta: a környéken mostanában nem tapasztalnak nagy földéhséget. Rendelkezésükre áll a gazdálkodáshoz szükséges terület. – Szeretek nyugodtan aludni, nálunk nincs ügyeskedés – így az elnök. – A 12 dolgozónkat bejelentettük, fizetjük utánuk a járulékokat, s egész éven át alkalmazzuk őket, télen se mennek munkanélkülire. A lehetőségekhez képest igyekszünk megfizetni őket, havonta átlag nettó 130 ezer forintot keresnek.

Különbség az ágazatok között

– Ha az embernek két gyereke van, akkor miért tesz különbséget köztük? – célzott az államnak a növénytermesztés és az állattenyésztés között fennálló támogatáspolitikájára a cégvezető. – Sok kollégám szerint is az utóbbit erőteljesebben segítik. Értem a célt, csak a megvalósítással van gond. Egyes ágazatokban már elég néhány állatot tartani és kedvező lehetőségeket biztosítanak, úgy érzem, a növénytermesztés is több segítséget érdemelne. Magyaratádon egy dolog biztos: a rendszerváltás után felszámolt szarvasmarha- és sertéstartást nem élesztik fel, belátható időn belül remény sincs erre.

Tájékozódjon a terményárakról a Magro-n, az aktuális gabonaárakat itt, a haszonállatokat pedig itt tudja megtekinteni.

Forrás: sonline.hu