Egyes kémiai-szintetikus hatóanyagok folyamatos veszteségei, a mezőgazdaság gyomirtási arzenáljában nemcsak az egyes növények bruttó árrését, hanem a mezőgazdasági váltásokat is befolyásolják. Gyakran az egész gazdálkodó szervezetet érinti, és a közvetlen költségszámítás sok esetben nem képes pontosan bemutatni a pénzügyi következményeket.

A vetésforgó változása és az időjárási viszonyoktól való függés, valamint az alternatív növényvédelmi intézkedések csökkentett (kevésbé rugalmas) lehetőségei befolyásolják és módosítják a munkaerő- és termesztési határidők költségeit. Az eredmény gyakran a növénytermesztés munkakapacitásának csökkenése. Ez pedig a megnövekedett munkaerő-ráfordítás és a terméshozam csökkenése révén magasabb fajlagos költségeket eredményezhet.

A legradikálisabb út a teljes ökológiai növénytermesztés bevezetése lenne, ahol egyáltalán nem használnak gyomirtó szereket (Fotó: Pixabay)

Ez a háttere ennek a cikknek, amely a gyomirtó szerek várva várt csökkentésének különböző megoldási lehetőségeivel kapcsolatos gazdasági szempontokat tárgyalja.

Biogazdálkodás: a legjobb megoldás?

A legradikálisabb út ebben a tekintetben a teljes ökológiai növénytermesztés bevezetése lenne, ahol egyáltalán nem használnak gyomirtó szereket, ami a gazdaság irányításában jelentős szerkezeti változtatásokat és terméskiesést von maga után. A biogazdálkodás ma már nem egy hiánypótló termelési módszer, és a vegyszeres növényvédelmi követelmények jövőbeni változása révén relatív vonzereje növekedhet.

Ez az út azonban felveti azt a kérdést, hogy a biotermékek kínálatának erőteljes növekedését vajon megfelelő fogyasztói kereslet, illetve olyan vásárlók jutalmazhatják-e, akik hajlandóak megfizetni a valószínűleg legalább néhány biotermékre vonatkozó jelentős egységköltség-növekedést. Mindezek mellett az a megfontolás is felmerül, hogy a biogazdálkodás jelentős bővülése a jelenlegi szabályok szerint még több pénzügyi támogatást igényel az államtól, olyan támogatást, amely egyes állami költségvetéseket túlterhelhet.

Az állami támogatásnak az ökológiai gazdálkodásból származó teljes hozamon belüli megnövekedett aránya és ezáltal az állami költségvetési kapacitásoktól és támogatási programoktól való fokozott függés nem minden gazdálkodó számára örvendetes helyzet.

Változó vetésforgó

Sok gazdaságban a vegyszeres növényvédelem támogatja a rendkívül szoros vetésforgót, amely megközelítés nem maradhat így a jövőben sem, mivel a hatóanyagok választéka csökken, a rezisztencia fejlődik, és az EU agrárpolitikája is változik.

A hosszabb vetésforgók azt jelentik, hogy valószínűleg a teljes vetésforgóra vetítve a hektáronkénti átlagos vállalati hozam csökkenésére számíthatunk, nem utolsósorban a megnövekedett bekerülési költségek és az eddig pénzügyileg kevésbé vonzó tavaszi vetésű növények és/vagy a köztes termesztés várhatóan nagyobb aránya miatt.

A számítások során azonban nem szabad megfeledkezni a meghosszabbított vetésforgók pozitív gazdasági hatásairól, például a nyitvatermő növények vagy a növényvédelem eltérő intenzitása által nyújtott előnyökről.

Vissza a gyökerekhez

A kapa és a tarlóhántás fokozottabb alkalmazása lehetővé teszi a gyomirtó szerek használatának csökkentését. A precíziós és digitális gazdálkodási alkalmazásokkal kombinálva ez a megközelítés lehetőséget nyújt arra, hogy egy szántóföldön a nemkívánatos növényzet jóval több mint 90%-át elpusztítsuk. Bár a siker nagyon erősen függ a helyi talaj-, éghajlati, domborzati és infrastrukturális viszonyoktól, valamint a követett vetésforgótól és a gazdálkodó/üzemeltető képzési hátterétől és hozzáállásától. Mivel mindezeket a tényezőket figyelembe kell venni, a mechanikai gyomirtás előnyeinek általánosítása szinte lehetetlen.

Ezek a kihívások akkor is fennállnak, ha a gyomirtás sávos permetezéssel egészül ki. Itt figyelembe kell venni, hogy a teljes gémszerkezetű permetezéssel ellentétben a sávos permetezés nem lehetséges minden növénykultúrán és az egész szezonban.

A sorközművelésű növények nagy arányával rendelkező gazdaságok számára azonban a sávos permetezés komoly lehetőséget jelent. Optimális körülmények között a kapálás és a sávos permetezés például kukoricánál szinte ugyanazt a pénzügyi eredményt érheti el, mint a teljes sávos permetezés, miközben jelentősen csökken a növénykezelési index.

Ez még inkább érvényes, ha a kamerával irányított kapálás és a keskeny sávú permetezés együttesen kerül alkalmazásra – bár az érintett területnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy igazolja a technológia megnövekedett költségeit, különösen a kárküszöb elvének következetes alkalmazása esetén.

A technológia jelenleg rendelkezésre álló beszerzési költségei azonban eddig nem igazán csábították el az érdeklődő gazdálkodókat.

Nincs egyszerű recept a szilárdabb integrált növényvédelemre, főként azért, mert az érintett gazdálkodók/menedzserek között túlságosan nagyok az eltérések (Fotó: Pixabay)

További lehetőségek a gyomirtószerek csökkentésére

A jövőben a fenti fejlesztéseket egy még függetlenebb növényvédelmi tanácsadó szolgálatnak kell kísérnie, olyannak, amelyet a jobb integrált növényvédelemmel kapcsolatos szélesebb körű kutatások támogatnak. A demonstrációs gazdaságok nagyobb hálózata itt is hasznos lehet, hogy az új kutatási eredményeket gyorsabban lehessen alkalmazni a kereskedelmi célú gazdálkodásban.

Nincs azonban egyszerű recept a szilárdabb integrált növényvédelemre, főként azért, mert a helyi körülmények és az érintett gazdálkodók/menedzserek között túlságosan nagyok az eltérések. Ráadásul az itt bemutatott lehetőségek mindegyike olyan célkonfliktusokat rejt magában, amelyeket intenzívebben kellene megvitatni.

Prof. Dr. Enno Bahrs, Felix Witte, Hans Back, Agrárgazdasági Intézet, Hohenheimi Egyetem.

(A tudósok által jegyzett tanulmány angolul jelent meg az agrarelet.hu oldalon, a magyar fordítást a magro.hu készítette.)

További híreink

Magyarországon évente 21 milliárd forint vadkárigény keletkezik, változik a kezelése

2024.07.03.

Tavaly novemberben vetődött fel a Nemzeti Agrárkamarában először, hogy átveszik a vadkárigények teendőit a károsultaktól.

Megjött a tájékoztató a területi monitoring rendszer ellenőrzéseiről

2024.07.03.

A területi monitoring rendszer (TMR) a mezőgazdasági termelő által bejelentett területek vonatkozásában azonosítja a kérelemben bejelentettek és a műhold által észleltek eltéréseit.

Zajlik a szezon, itt az első nyári hónap gépes összefoglalója

2024.07.03.

A gépek témájához kapcsolódóan hoztunk híreket júniusból, hogy egy helyen összegyűjtve is böngészhetőek legyenek a tartalmak.

Már csak néhány napig lehet szavazni a 2024-es Év Szaktanácsadója címre

2024.07.02.

Az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara idén is keresi az Év Szaktanácsadóját. A cím odaítélésének első lépése a jelöléssel kezdődött.

Bővül a cseh és magyar szövetség: együttműködési megállapodást kötött az Agrofert és a Széchenyi István Egyetem

2024.07.02.

A Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerségi együttműködési megállapodást kötött az Agrofert, a.s. vállalattal Csehország fővárosában, Prágában, a cégcsoport székhelyén.

Megnövelték a Gazdahitel költségvetését Romániában

2024.07.02.

Bővül a romániai Gazdahitel kerete: az eredetileg megszabott 815,5 millió lejről (65 milliárd 200 millió forint)  646 millió lejjel 1461,5 millió lejre, mintegy 116 milliárd 920 millió forintnyira nő a program költségvetése.

Partnerhírek
Partner

Az LG repcehibridek a magyar körülmények között a lehető legmagasabb termést produkálják

2024.07.01.

Európa első számú repcehibridjével, az LG Ambassadorral, valamint egy új, ígéretes hibriddel, az LG Armadaval készül az új szezonra a Limagrain Hungária Kft. Szijártó Bálintot, a vállalat cégvezetőjét a Magro.hu kérdezte, aki többek között arról is beszélt, hogyan látja a repcetermesztés jövőjét Magyarországon.

Partner

Minden, amit a gyümölcsösök lombtrágyázásáról tudni kell - fókuszban az alma

2024.07.01.

A gyümölcsösökben az új trágyázási időszak mindig ősszel és kora tavasszal, a talajon keresztüli fenntartó trágyázással indul. Később, a nyár folyamán viszont kulcsszerephez jut a lombon keresztüli tápanyag-utánpótlás. Bár a gyümölcsösök fenntartó trágyázásához sem nélkülözhetők a talajvizsgálatok, de a termő gyümölcsösök esetén döntő jelentőségű a lombanalízis, amit rendszeresen el kell elvégezni. Az árutermő ültetvények költségtényezői között a tápelem-analízis nem olyan jelentős tétel, amit érdemes lenne megspórolni, különös tekintettel az így nyerhető tápláltsági állapotra. Az információ értékét, használhatóságát növeli, ha a mintavétel időben és szakszerűen történik, valamint az évenkénti mintaterek következetesen azonosak, sőt a talaj- és levélmintavételi egységek egymással beazonosíthatók, fedik egymást.

Hirdessen a Magro.hu oldalon!

Válasszon prémium megjelenési megoldásaink közül!

Médiaajánlat
Kiemelt hirdetések a Piactéren
Hirdetésfeladás