Gazdaságosabb lehet gépet bérelni, mint vásárolni

Elkényelmesítették a magyar gazdákat a bőséges pályázati források, akik általában nagyobb kapacitású, drágább gépekbe ruháztak be, mint amit az üzemméret és az éves üzemóra indokolttá tett volna. Pedig a traktorok és kombájnok teljes árának akár 15–25 százaléka is megtakarítható, ha a gazdálkodók vásárlás helyett inkább a gépbérlet mellett döntenek. 4-5 év után ugyanis előjönnek a drága hibák, amelyek rendkívül megdrágítják a fenntartást.

A magyar kis- és közepes gazdaságok számottevő hányadára a túlgépesítettség jellemző - derül ki az agrárszektor.hu összeállításából. Erősebb, magasabb teljesítményű traktorokkal és nagyobb kapacitású munkagépekkel rendelkeznek, mint amit a birtokolt földterület mérete, illetve az éves üzemóra indokolttá tenne. Az ok a pályázatokban keresendő, hiszen a támogatások révén a termelők drágább munkaeszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, és nem mindig azzal a céllal, hogy utána a gazdaságukat is felfejlesszék egy ideálisabb méretre.

Ha valaki úgy érzi, hogy a gazdaságát a lehető legésszerűbben és a legalacsonyabb önköltséggel működteti, ám mégsem képes elfogadható mértékű profitot termelnie, akkor érdemes megtérülési kalkulációkat végeznie. Elképzelhető, hogy a túlgépesítettség csapdájába esett, vagyis a vásárlásnál, saját tulajdonú gép fenntartásánál jobban megérné számára a bérlés, feltéve, ha az alacsonyabb üzemóra-költséggel jár.

Az Axiál Kft. leányvállalataként a Manax Kft. 2001 óta kínál gépbérletet a gazdáknak. Tapasztalataik szerint vásárlás előtt érdemes számba venni az állandó költségeket, mint amilyen az amortizáció, a biztosítás, a tárolás, az adók, a tőkehozadék vagy kamat. Oda kell figyelni a működtetés során felmerülő változó költségekre, így az üzem- és kenőanyagokra, a javításra, a kötelező szervizre, az alkatrészköltségre, a munkabérre és közterheire, valamint az olyan speciális költségekre, mint amit például a bálázózsinegek beszerzése jelenthet. A bérleti díjak általában az állandó költségeket tartalmazzák, a többit a szolgáltatás igénybe vevőjének kell állnia.

Manapság jobban megéri gépet kölcsönözni, mint vásárolni

Mekkora megtakarítás érhető el a gépbérlet által? A Manax Kft. egy korábbi számítása szerint akár 14-15 százalékos költségcsökkentés is elképzelhető, amely természetesen nagyban függ az üzemóránkénti önköltségtől és a bérlési kondícióktól. Egy kisebb teljesítményű, 18 millió forint értékű, saját tulajdonú erőgép önköltségét (7 éves használati idő és évi 1000 üzemóra mellett) ők 5128 forintra (+áfa) kalkulálták üzemóránként, miközben náluk a bérleti díj 4500 forint, vagyis itt is elérhető a fentebb jelzett 14-15 százalékos megtakarítás.

A gépbérlet azért lehet vonzó sokak számára, mert a bérleti díj előre kiszámítható, nincsenek biztosítási és szervizdíjak (ezek a bérbeadót terhelik), a gép azonnal rendelkezésre áll, megfelelő állapotban, és a bérleti díj költségként elszámolható. Néhány gazdálkodó azért választja a gépbérletet, mert úgy kockázatmenetesen próbálhat ki egy-egy kiszemelt munkaeszközt a saját körülményei között, és ha bevált, csak utána fordít pénzt a vásárlásra.

Egyre több termelő jön rá, hogy bizonyos számú év és üzemóra teljesítése után nem érdemes nagy összeget költeniük a gépeik javítására. Általában 4-5 év után kezdenek ugyanis megjelenni a drágább hibák, fődarabok és más alkatrészek cseréjére van szükség, ami jelentősen megnöveli a fenntartási költségeket – mondta el az agrárszektor.hu-nak Szaxon J. Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója. Ők a bérgép programjukban ezért 3 éves időtartamra kínálnak eszközöket a gazdáknak, utána pedig – traktorok és kombájnok esetében – gépcserét javasolnak.

A konstrukcióval a gazdák 3000–4500 üzemóra teljesítése után új géphez jutnak. Az IKR számításai szerint a gép teljes árának 15–25 százaléka is megtakarítható 5-6 éves távlatban nézve, és ebben nincs benne az az időkiesés és kár, ami egy csúcsszezonban bekövetkezett meghibásodás, nem tervezett leállás révén születik.

Egyre több forgalmazó ad bérbe mezőgazdasági gépeket

100-150 hektár földterület alatt a gépbérlés aligha éri meg, a rentabilitáshoz legalább 400-500 hektáron működő, több géppel dolgozó gazdaságokra van szükség – véli Szaxon J. Attila. Szerinte az utóbbi években az egekbe szöktek a javítási- és szervizóradíjak, mert a munkaerőhiány miatt jelentősen emelni kellett a komoly, megbízható, korszerű szaktudással rendelkező szerelők bérét.

Az IKR-nél a hároméves bérleti konstrukcióhoz évi kétszeri, „termelőbarát” törlesztés tartozik (természetesen az induló összeg befizetése után). Az első részlet szeptemberben esedékes, amikor a gazdák értékesíthették a nyári betakarítású növényeket, a második pedig november végén, az őszi termények eladását követően.

A Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató érdekeltségébe tartozó agrárintegrátor KITE Zrt.-nél kétféle gépbérleti kontsrukció működik. A klasszikus változat szerint a különféle felszereltségű, John Deere és JCB márkájú erőgépek, kombájnok és rakodók karbantartási és javítási munkáit a nádudvari cég biztosítja, míg a fenntartási költségek (üzemanyag, munkaerő stb.) a bérlőt terhelik.

A KITE által kínált technológiai gépbérlet az előbbinél némileg összetettebb, mivel a precíziós gazdálkodásban alkalmazott agronómiai, műszaki és informatikai megoldásokkal is foglalkozik. Ebben az esetben lehetőség nyílik egy adott földterület helyspecifikus művelésére. A bérlet során a KITE szervizszolgáltatást és szaktanácsadást nyújt, valamint a biztosítási díjak is a céget terhelik.