Generációváltás a magyar mezőgazdaságban: 2021-ben elkészülhet az átfogó szabályozás

Óriási szükség van Magyarországon az agrárgazdasági generációváltásra, mert a gazdatársadalom egyre idősebb. Fontos, hogy a fiatalok szakszerűen átvegyék a feladatokat. A nemzedékváltás felgyorsítása visszatérő téma, de a folyamatot ma is sok akadály nehezíti. Egy 2020. decemberi online mezőgazdasági konferencián a szakemberek arról beszélgettek, milyen jó gyakorlatok segíthetik és milyen rossz berögződések hátráltathatják a generációváltás sikeres véghezvitelét.

Az Agrárszektor számolt be róla, hogy dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem Vállalkozásfejlesztési Intézetének docense beszélt arról, hogy a mostani hallgatók alapvetően 3 dolgot várnak el a felsőoktatástól. Élményt, rugalmasságot (mivel sokan munka mellett végzik az egyetemet) és versenyképes tudást, amely biztosítja számukra a megfelelő fizetést. Továbbá érdekes változás az, hogy a hallgatók már nem klasszikus oktatókat szeretnének, hanem mentort, aki támogatja őket, és szükség esetén segít is nekik. A szakember közölte, hogy a World Economic Forum felmérései szerint gyorsan változnak a munkaerőpiaci trendek is.

Változó igények a keresletben és a kínálatban is

Azok a készségek, amelyek 5-10 éve kívánatosak voltak, mostanra hátrébb kerülhetnek a listán, ha ugyan rajta vannak még. Ami biztos, hogy mostanra egy jó közép-, vagy felső vezetőtől már csak alapszintű szakmai ismereteket várnak el, és egyre inkább a problémamegoldó készségekre lesz szükségük az érvényesüléshez. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem új agrobusiness-menedzsment képzéséről is, amely 2021 februárjában indul először, és amelyet a mezőgazdaságban, élelmiszeriparban és az ezekhez kapcsolódó iparágakban – logisztika, kereskedelem, vendéglátás – dolgozó szakembereknek ajánlanak. Illetve mindazoknak, akik ezeken a területeken potenciálisan közép- vagy felső vezetőként pénzügyi, vállalatirányítási, szakpolitikai feladatokat látnak el, vagy terveznek ellátni.

A szakember elismerte, hogy a generációváltás nem egyszerűen több éves, hanem inkább több évtizedes történet.

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint a mezőgazdaságban a családi generációváltást nem lehet elkezdeni akkor, amikor a gyerek 18 éves lesz. Ekkor már nem lehet neki azt mondani, hogy járjon agráregyetemre, és elvárni, hogy ez működjön is. A generációváltás ott működhet, ahol a gyereket már egészen kicsi korában bevonják a vállalati struktúrába, és ott nő fel a vállalatnál, a termelésben. Ekkor a dolog az élete részévé válik, és várhatóan nem is lesz kérdéses, hogy ezt-e akarja csinálni.

Hibák, javítanivalók, agrármérnök képzés

Ott hibáznak az emberek a generációváltás során, hogy nem készítik fel előre a fiatalokat, hogy mit kell csinálniuk. Nem mutatják meg nekik a szakma szépségeit, nem vonják be őket a fontos folyamatokba – mondta Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid. A szakember szerint a generációváltást tudatosan kell felépíteni. Fel kell rá készülni, mert az nem működik az egyik napról a másikra. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid ott látja a problémát, hogy a fiatalabb generáció vagy nem érdeklődik a mezőgazdaság iránt, vagy a folyamat erőszakos. Ennek nem így kellene lennie, hanem inkább úgy, ahogy régen mentek a dolgok: a régi tulajdonos az új tulajdonosnak adta át a gazdaságot, de annak a vezetését hozzáértőkre bízták. A szakember szerint a tulajdonosi szemléletet kell átadni, mert úgy mindkét részről sokkal kisebb esély a csalódásra. Arra a kérdésre, hogy a következő generáció cégvezetői milyen irányultsággal rendelkezzenek, az egyetemi docens elmondta, hogy szerinte alapvetően menedzsernek, közgazdásznak, agrármérnöknek, könyvelőnek, pályázatírónak és szaktanácsadónak kell lenniük egyszerre, de ha kell, oda kell állniuk a lapát mellé is. A legjobb az agrármérnöki végzettség, mert az kellően változatos. Ezzel a végzettséggel az ember lehet minisztériumi főosztályvezető, egyetemi tanár, marketing menedzser, borász, vagy bármi, ami agrárterületen előfordulhat.

Korán érdemes kezdeni a mezőgazdaságot

Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid szerint az oktatáson túl a szakma népszerűsítésére van szükség, már az óvodában is. Emellett az átadókat is meg kell szólítani, mert számos esetben ott van a probléma, hogy az idősebb generáció igazából nem adja át a stafétabotot a fiatalabbnak. A szakember szerint az átadók felkészítésén nincs hangsúly, mert fiatal gazdálkodók szövetsége van, de öreg gazdálkodóké nincs. Senki nem készíti fel az idősebb generációt arra, hogy mit csináljanak akkor, amikor már nem kell a gazdasággal foglalkozniuk. Márpedig annak, aki 30-40 évet dolgozott ebben, nem fog ez egyik napról a másikra sikerülni. A szakember szerint a generációváltás során kiemelt fontosságú az is, hogy a tudás és a tőke a szektorban maradjon. A koncentrálódás, ha magyar és szakmai kézben marad, elfogadható, csak a tudás ne tűnjön el, ehhez viszont menedzsment kell. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid kitért arra, hogy a mezőgazdaságba is be kell vinni a vállalati kultúrát, és szükség lenne egyfajta moderálásra, vagy még inkább mentorálásra a fiatalabb és az idősebb generációk között. A mostani fiatalok már ezt várják el, és lehet, hogy az idősebb generációnak is erre van szüksége olyan kollégákkal, akik már túl vannak ezen. Ez lehet a megoldás, de széles körű egyeztetés kell hozzá, egy kiragadott elem, egy kiragadott példa biztosan nem lesz elég hozzá.

A magyar gazdák fele 50 felett

Lantos Gergely, az Agrárminisztérium főosztályvezetője elmondta, hogy mostanra egy évtizedes probléma a gazdatársadalom elöregedése, és hogy az 50 év felettiek aránya meghaladja a gazdatársadalom 50 százalékát. A szaktárca 2018 óta foglalkozik a mezőgazdasági generációváltás megoldásával, és 2019-ben létrehoztak egy generációváltást elősegítő munkacsoportot az illetékes szervezetek bevonásával. Összeállítottak egy helyzetértékelést a döntéshozók számára, ami alapján meg lehet állapítani, hogy milyen intézkedésekre van szükség a generációváltás elősegítésére. A szakember elmondta, hogy a magyar mezőgazdaság rossz mutatószámokkal rendelkezik. A felsőoktatási végzettséggel rendelkező gazdálkodók aránya néhány százalékos csupán, és a középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya is csak 10 százalék körül van. A cél ezért az lenne, hogy minél több gyermeket, fiatalt és olyan felnőttet tudjanak bevonni az oktatás révén, akiknek eddig nem volt köze a mezőgazdasághoz.

Jogok, hitelezés, öröklés

Arra a kérdésre, hogy melyek a legfontosabb megoldandó feladatok a generációváltás során, Lantos Gergely elmondta, hogy rendezett jogszabályi háttérre van szükség. Vonzóvá, átláthatóvá kell tenni a mezőgazdaságot a fiatalok számára. Ám nem csak őket kell megszólítani, hanem az idősebb generációt, a leendő átadókat is. Emellett meg kell teremteni a megfelelő pénzügyi helyzetet is, bár ezzel kapcsolatban a szakember jelezte, hogy az előző két uniós programozási és finanszírozási ciklusban számos olyan támogatás volt, ami a fiatal mezőgazdasági termelőknek kedvezett, és a jelek szerint ez a következő ciklusban is meg fog maradni. Lantos Gergely szerint fontos, hogy nem csak a fiatal gazdálkodók támogatására kell fókuszálni, hanem a hitelezésre is.

Átadás, átvétel

A gazdaságok átadásával kapcsolatban a szakember elmondta, hogy általánosságban elmondható, hogy érzelmi alapon adják át őket, és még akkor is továbbviszik ezeket, ha a mezőgazdasági üzemek működése nem rentábilis. Lantos Gergely szerint meglehetősen gyakori, hogy az átadók arra kényszerítik az utódot/örököst, hogy az elavult gépparkú, nem ideális szerkezetű gazdaságot továbbvigye, pedig célszerűbb lenne eladni azt. Annak a felmérésére, hogy milyen helyzetben van a magyar agrárium, az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) 2020-ban elindította az Agrárcenzust, amiben generációváltással és a precíziós átállással kapcsolatos kérdések is szerepelnek.

A teljes cikket itt lehet elolvasni.