Génmódosított haszonnövényekkel a migráció ellen?

A génmódosítás, a GMO-élelmiszerek haszna és veszélyei mindig a heves vitákat kiváltó témák közé tartoznak. Ezeket járták körül a Szent István Egyetem Villányi úti campusán is a Deák Tibor Szakkollégium szervezésében rendezett GMO konferencián. Az eseményen nem a GMO-k mellett és ellen érvelők álláspontját ütköztették, továbbá a génmódosított haszonnövények gazdasági érintettségéről, és az azokkal foglalkozó cégekről sem igazán esett szó.

Első alkalommal tartott a GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium. A budapesti konferencia célja egy szakmai párbeszéd megkezdése volt az agrárium széles körében alkalmazható génmódosítási technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről - írta a Szent István Egyetem honlapja.

Az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának sokféle célja lehet

Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállás kialakítása, melyek esetében közvetett kedvező hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Ezeken kívül azonban a növényeken olyan célirányú genetikai módosításokat is lehet végezni, melyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége. Ezáltal az élelmiszerek minősége is javítható. Amint arra Dr. Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott, egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait már számos esetben módosították sikeresen ilyen módon.

A szója olajtartalmának zsírsavösszetétele például úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt megjelenjen benne a sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe lehet. Az ilyen jellegű kutatások között a legnagyobb vihart a rizs b-karotin tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő, amelynek célja a világ számos országában, elsősorban gyermekeknél jelentkező A-vitamin hiány leküzdése volt. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs viszont már olyan mennyiségben tartalmazott b-karotint, amely valós megoldást kínált az érintett területeken erre a problémára.

A génmódosított haszonnövények jövőbeni kockázatáról is beszéltek

Mézes professzor egy hallgató kérdésére, miszerint lehet-e valahogy modellezni a GMO-k jövőbeli kockázatait, azt válaszolta, hogy nem nagyon, mert nem tudjuk, milyen potenciális veszélyforrásokat kellene vizsgálni. Viszont ettől függetlenül Mézes professzor is azon az állásponton volt (hangsúlyozva, hogy amit mond, nem az MTA vagy az egyetem, hanem az ő személyes véleménye), hogy ezek olyan kockázatok, amelyeket be kell vállalni. Mert valahogy meg kell etetni hétmilliárd embert, máshogy pedig nem ez nem lehetséges.

Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban. A forgalmazásuk engedélyezett a világ számos országában. Az európai fogyasztók hozzáállása azonban az első GMO-termék 1994-ben történt bevezetése óta többnyire elutasító. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, mely szerint az európai fogyasztók több mint fele nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket az ismeretlen kockázatok miatt. A GMO-k forgalmazása pedig csak alig harmaduk szerint jelenthet előnyt országuk gazdaságának.

Magyarország GMO-mentes?

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését. Ezért az Alaptörvény ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását. Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint ugyanakkor fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassunk Magyarországon is. Többek között azért, hogy tisztázni lehessen a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázatait.

Mivel a népesség szükségleteinek növekedésével együtt növekszik a minőségi élelmiszerek iránti igény is, a GMO-val kapcsolatos új tudományos ismeretek humánegészség-védelmi szempontból és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából is jelentősek lehetnek. A konferencián elhangzottak szerint ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre még nehéz előre jelezni, milyen pro és kontra érvek születnek majd a téma kapcsán a következő időszakban – áll a Szent István Egyetem közleményében.

Génmódosított haszonnövények segíthetnek a migráció megakadályozásában?

Aki azt szerette volna megtudni, hogy miért is szükséges a génmódosított szervezetek fejlesztése, az megtalálhatta a számítását a konferencián. A leggyakrabban elhangzó érv a génmódosított élelmiszerek mellett az volt, hogy az emberi népesség növekedésével és a mezőgazdasági termőterületek csökkenésével szükség van az új fajta megoldásokra ahhoz, hogy mindenkit meg tudjunk etetni a Földön - írta az Index.

Sági László, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont munkatársa arra emlékeztetett, hogy a szárazföldi területek 35 százaléka mezőgazdasági terület, viszont ennek csak 6 százalékát lehet öntözni, ezért a többi terület sokkal inkább ki van téve a klímaváltozás hatásainak. 2080-ra pedig éppen a világ legnépesebb részein romlik majd le igazán a mezőgazdaság termelékenysége.

Ezáltal az egyre több embert egyre nehezebb lesz megetetni, amire Sági szerint nem lehet válasz az organikus termelés, mert annak kutatások szerint nagyjából 20 százalékkal alacsonyabb a hozama átlagosan, mint a hagyományos, nem ökológiai termelésnek. A GMO-k viszont nagy szerepet játszhatnának, ha sikerül szárazság, hőség és betegségálló vagy nagyobb tápértékkel rendelkező növényeket kifejleszteni. Sági szerint ez azért is fontos, mert sok társadalmi jelenség, így az Arab Tavaszként ismert forradalmak és a migrációs hullámok hátterében is meg lehet találni az élelmiszerhiányt, az élelmiszerárak emelkedését, vagy konkrétan az éhezést.

Cikkajánló: Egyre nagyobb a kereslet a GMO-mentes szójára hazánkban is