Óvatosabb, kivárásra kényszerített gazdák - gépértékesítés számokban

A magyar gazdálkodók egyre nyitottabbak a technológiai fejlesztésekre és a korszerű technikai eszközök alkalmazására. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 89,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024 I. félévében, ami 49 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Az AKI statisztikai felmérése 188 mezőgép-forgalmazó és -gyártó eladási jelentése alapján készült 2024-ben.

Ugyanebben az időszakban alkatrészekre 41 milliárd forintot fordítottak, ami 6 százalékkal maradt el a bázisidőszak szintjétől. A géppiacon belül az erőgépek a meghatározók 56 százalékos részesedéssel, míg a munkagépek és egyéb gépek a forgalmazás 44 százalékát tették ki. A teljes értékesítésen belül a traktorok 33, a gabonakombájnok 11 százalékos arányt képviseltek.

Megtorpanás 2023 második negyedévétől

A magyar gazdálkodók gépbeszerzési kedve éveken át, egészen az előző év első negyedévéig, töretlenül ívelt felfelé. Az elmúlt években a pályázati kiírásoknak és az akkori kedvező finanszírozási környezetnek köszönhetően az ágazat szereplői közül többen 3–5 évre előre betervezett beruházásokat valósítottak meg.

2023 második negyedévétől viszont bekövetkezett a recesszió, a gabonapiaci helyzet, a megnövekedett gépárak és a gyengülő finanszírozási lehetőségek, illetve a pályázatok kifutása óvatosabbá tették, kivárásra kényszerítették a gazdákat. 2023-ban a gépeladás 25 százalékkal csökkent, ezt a visszaesést csak kismértékben kompenzálta az alkatrészvásárlás 6 százalékkal nagyobb forgalma.

A legnagyobb mértékű csökkenés a traktorok és a gabonakombájnok piacát érintette. 2024-ben a géppiac tovább zsugorodott, idén márciusig 56 százalékkal esett vissza a mezőgazdasági gépérékesítés az egy évvel korábbihoz képest. A gépforgalmazás ismételt növekedéséhez a pályázatok mellett a gazdálkodás eredményessége is mindenképpen szükséges.

A várakozás éve lesz az idei év

A 2024-es esztendő a várakozás éve lesz, a banki hitelakciók, a lízingalternatívák mellett az új pályázati lehetőségek hozhatják vissza a gazdálkodók gépberuházási kedvét. Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 89,5 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket 2024. január–június időszakban, ez 49 százalékkal maradt el az egy évvel korábbi forgalomtól. Ugyanebben az időszakban alkatrészekre közel 41 milliárd forintot fordítottak, ami 6 százalékos csökkenés a bázisidőszakhoz képest.

A vizsgált időszakban a végfelhasználóknak történő import beszerzésű és hazai gyártású mezőgazdasági gép- és eszközértékesítések 68 százalékát tíz forgalmazó szervezet bonyolította le, közülük a három legnagyobb gépkereskedő kezében összpontosult az összes magyarországi mezőgépeladás fele.

A 2024. január–júniusi időszakban az első tíz cég és a három legnagyobb vállalkozás részesedése 11, illetve 9 százalékkal csökkent a 2023. I. félévihez képest. A mezőgazdasági termelők a jelentős visszaesés ellenére továbbra is az erőgépek beszerzésére fordították a legtöbb pénzt, ez a mezőgazdasági gépberuházások összértékének 56 százalékát tette ki. A teljes értékesítésen belül a vezérgépek közül a traktorok 33, a gabonakombájnok pedig 11 százalékos részarányt képviseltek.

A mezőgéppiac legfontosabb szegmense a traktor, amelyből bőséges a hazai választék. Az ismert nyugati, kelet-közép-európai, illetve távol-keleti márkákból 2024. I. fél évében az egy évvel korábbi időszakhoz képest 491-gyel kevesebb, azaz 864 új kerekes traktor frissítette a gépparkot 28,7 milliárd forint értékben. Közöttük a legnagyobb részarányt az 50 LE alatti, valamint az 50–100 LE-s kategória képviselte 33, illetve 21 százalékkal.

Nem kelendő a bivalyerős traktor

Ezzel a 100 LE alatti traktorok a teljes traktorértékesítés több mint felét adták 2024 első hat hónapjában, míg egy évvel korábban ugyanez az érték mindössze 35 százalék volt. Az 50 LE feletti traktorok kivételével valamennyi teljesítménykategóriában jelentősen visszaesett a kereslet, ebben a teljesítménykategóriában ugyanakkor 12 százalékkal nőtt az értékesítés.

A Datahouse Kft. első forgalomba helyezési kimutatása alapján – a márkák versenyében – az éllovas a CLAAS, ezt követte a John Deere, a Solis és a New Holland 2024. I. fél évében. Az önjáró rakodók értékesítése 29 százalékkal maradt el 2024 első hat hónapjában a bázisidőszak eladásaitól, ami 174 rakodógép eladását jelentette. Ezen belül továbbra is a teleszkópgémes rakodók iránt mutatkozott jelentősebb igény, az értékesített 126-ból 84-et a 7–9 méteres rakodási magasságú változatokból adtak el a kereskedők. A törzscsuklós homlokrakodókból 5, a csúszókormányos kisrakodókból 57 százalékkal csökkent az értékesítés. A traktorra szerelhető homlokrakodókból a bázisidőszakban eladott 251-gyel szemben 174 talált gazdára a 2024. január–júniusi időszakban, amelyek mintegy fele volt hazai gyártású.

Zuhant a gabonakombájnok piaca

A legnagyobb mértékű „zuhanás” a gabonakombájnok piacát érintette. A gabonakombájn-piac 73 százalékkal esett vissza, mindösszesen 68 új arató-cséplő gép került a gazdaságokba 9,7 milliárd forint értékben, míg 2023. I. fél évében 256-ot értékesítettek 34,2 milliárd forint értékben. A kombájnokhoz 26 százalékkal kevesebb kukorica- és napraforgó-betakarító adapter talált vevőre idén júniusig, mint a bázisidőszakban.

A mezőgazdasági munkagéppiacon is jelentősen visszaesett a kereslet a vizsgált időszakban. Legnagyobb darabszámban (1685 darab) a különböző talajművelő gépekre volt igény, melyekből 17 százalékkal csökkent az értékesítés 2024 első hat hónapjában az egy évvel korábbi eladásokhoz viszonyítva. A talajművelő gépeken belül a tárcsás talajművelőkből, a magágykészítőkből és a szárzúzókból vásárolták a legtöbbet a gazdálkodók. A szárzúzókból 35 százalékkal nőtt az értékesítés, a magágykészítőkből és a tárcsás talajművelőkből viszont 28, illetve 27 százalékkal csökkent a kereslet. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék a vizsgált időszakban.

A gyümölcs- és szőlőápolás gépeiből 3 százalékkal mérséklődött a kereslet. Ebben a gépcsoportban az ültetvény szár- és venyigezúzók, valamint a kertészeti soralj- és tőközművelők voltak a legkeresettebbeek. Tápanyag-kijuttató gépekből (279 darab) 53, vetőgépekből (231 darab) 59 százalékkal maradt el az értékesítés az egy évvel korábbitól. Előbbiből a legnagyobb részt a szilárdműtrágya-szórók (242 darab) képviselték. A vetőgépek közül a szemenkénti vetőgépekből értékesítették a legtöbbet (114 darab), ami 66 százalékkal maradt el a bázisidőszaki forgalomtól.

Sem a fűkasza, sem a bálázógép nem kelendő

A növényvédő gépek iránti kereslet 38 százalékkal csökkent. A piacra került 439 növényvédő gépből 268 függesztett, illetve vontatott, míg 26 önjáró szántó földi permetezőgép, 69 pedig ültetvénypermetező volt. A szálastakarmány-betakarítók értékesítése 41 százalékkal csökkent, ezen belül a rendkezelők és a fűkaszák forgalma 45, illetve 44 százalékkal maradt alatta az egy évvel korábbinak. A bálázógépekből 71 százalékkal értékesítettek kevesebbet, összesen 78-ra volt vevő. Mellettük 29 új bálacsomagoló gépet adtak el, 51 százalékkal kevesebbet, mint 2023 első fél évében. Az öntözőgépek forgalma 65 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi eladásokat, 2024 első hat hónapjában 5,4 milliárd forintért értékesítettek lineáris, körforgó rendszerű, csévélődobos és csepegtető öntözőberendezéseket, míg 2023 azonos időszakában 3,3 milliárd forint értékben.

A mezőgazdasági célú szállítójárművek eladása 37 százalékkal csökkent, pótkocsikból 258 darabot adtak el az egy évvel korábbi 407-tel szemben. Legtöbbet a Pronar, a Fliegl és az Agrogép modelljeiből értékesítettek. A felmérés szerint az értékesített talajművelő gépek 29 százaléka volt hazai gyártású termék. A gazdaságokba került permetezőgépekből 36, a szállítójárművekből 38 százalék, a traktoros homlokrakodóknak pedig több mint a fele származott hazai gyártóüzemből. Az értékesített kombájnadapterek harmada volt magyar gyártású.

(Forrás: aki.gov.hu)