Gyakori kérdések a termeléshez kötött támogatás (CIS) témájában

A termeléshez kötött támogatás egy olyan mezőgazdasági támogatási forma Magyarországon (és az Európai Unióban), amely közvetlenül a mezőgazdasági termelés volumenéhez kötődik. Ez a támogatás célzottan olyan ágazatokban vagy termékek esetében nyújtható, amelyek különös gazdasági vagy társadalmi jelentőséggel bírnak, vagy ahol a termelés fenntartása különösen fontos. Az élet kacifántos ügyeket kreál, aminek a megítélése nem egyértelmű, éppen ezért sok a kérdés. Ezekből szemezgettünk.

Anyajuh támogatás esetén a kieső egyedeket kötelező-e vagy csak ajánlott pótolni? Mivel az új rendszer szerint az állatok fülszám szerint fognak megjelenni, és ha a termelő az összes állatára igényel támogatást, úgy a tenyészetéből nem fog tudni egyedet pótolni kiesés esetén. Továbbá, lesz-e szankció, ha ilyen esetben nem tudja az egyedet pótolni?

A 2024. évi kérelmezéstől kezdve kivezetésre kerül a kiesés pótlás intézménye. Ennek oka, hogy a pótlására az uniós jog értelmében a birtokon tartás időszaka alatt a mezőgazdasági termelő tenyészetéből kieső egyed pótlására csakolyan, nem kérelmezett egyed vehető figyelembe, amely a birtokon tartás időszakának kezdetétől önmagában is teljesíti a támogatási feltételeket és az a teljes birtokon tartás időszaka alatt folyamatosan a kérelmező tenyészetében áll. Nem életszerű ugyanakkor azt feltételezni, hogy egy ilyen egyedre a termelő nem nyújt be eleve is támogatási kérelmet.

Ha egy ügyféltől vásárolok fiatal bikát és azt később szeretném vágóhídra eladni (és több mint két hónapig az én tenyészetemben van és a 9 hónapot betöltötte az egyed), akkor igénybe tudom-e venni a hízott bika támogatást? Apaállat használata miatt merült fel a kérdés.

Igen, ha a vásárolt fiatal bika apja KPLSZ számmal ellátott, valamint ha a kérelmezett állat a vonatkozó jogcímrendeletben meghatározott időszakban kerül levágásra.

Hízott bika támogatási jogcím esetében már az EK benyújtásakor igazolni kell az apaállatot, vagy a MÁK később vizsgálja ezt és kéri be a gazdától? Nagyon sok termelőm nem tudja majd ezt igazolni egyéb okok miatt, milyen szankcióra számíthatnak? Milyen igazolásokat fogad el az Államkincstár? Egyéb jogcím, például, anyatehén támogatás esetében is szükség van az apaállat igazolására?

Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni. A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében a kérelmezett egyed apja fajtájának megfelelő, a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

Ügyfél a területén szamócát kíván termeszteni. Eddig is az volt benne, de most tavasszal kiszedte, mert tönkrement a növény. Augusztus elején szeretné visszatelepíteni. Tud-e rá termeléshez kötött gyümölcstámogatást igényelni, és ha igen, hogy kell azt beírni az igénylésbe? Próbálta másodvetésként beírni, de ez nem betakarítás, nem bedolgozás, és nem is hozza be a termeléshez kötött igénylést. Nem írható be szamócának sem, mert jelenleg nincs benne és június 10-ig sem lesz, mert majd csak augusztusban tudják ültetni.

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, ami jelen esetben nem áll fenn, így termeléshez kötött támogatás nem igényelhető. A konkrét példában a szamóca nem másodvetés, hanem a következő évi főnövény lesz, hiszen az többéves kultúra.

Az ügyfél őszibarack- és szilvaültetvénnyel rendelkezik, összesen 5 hektáron. Az ültetvény fiatal, 2020-ban fordult termőre, az extenzív gyümölcstermesztés támogatási feltételeinek megfelel. Ebben az évben azonban az ültetvény fele eladásra kerül. A szerződésben foglaltak szerint az ügyfél fogja az ültetvényt szeptember 30-ig használni, arról még betakarítja a gyümölcsöt, majd értékesíti. Az új tulajdonos viszont ki fogja vágni a fákat, a takarítási munkálatok valószínűleg októberben elkezdődhetnek. Igényelhető-e ebben az évben a területre BISS, CRISS,  illetve az extenzív gyümölcs támogatás?

Tekintettel arra, hogy a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól szóló 19/2024. (IV. 9.) AM rendelet szerint az egységes kérelem benyújtására nyitva álló határidő utolsó napján kell a meghatározott feltételeket teljesítenie az ültetvénynek, így a jelzett jogcímekre benyújtható támogatási kérelem.

Háremszerű, szabad pároztatás esetében, ha az apaállat azonos földrajzi, tartási helyen, de több tenyészetkódon is szerepel, akkor hogy lehet elszámolni?

Amennyiben azonos a tartási hely a különböző tenyészetek vonatkozásában, akkor a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) szabályszerűen tudja rögzíteni a termékenyítést és a MÁK is elfogadja a szakszerű apaállatra vonatkozó adatokat.

Hízott bika támogatás esetén hogyan igazolja az apaállat használatát a termelő, aki más tenyészetből vásárolt növendék állatot? Mivel ebben az esetben ő nem fog rendelkezni a vásárolt állat termékenyítési adataival (termékenyítési jegy, stb.).

Hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR adatbázis adatai vehetők figyelembe, egyéb igazolás nem. Az EK benyújtás során az akkor ismert adatok kerülnek megjelenítésre a felületen. A rendelet szerint a szakszerű apaállat használat igazolásához szükséges dokumentumokat tárgyév augusztus 31.-ig szükséges a NÉBIH felé bejelenteni vagy a tenyésztőszervezetet megkeresni. A szakszerű apaállat használatra vonatkozóan hazai születésű egyedek esetében kizárólag az ENAR-ban megtalálható adatok vehetők figyelembe. Külföldi születésű egyedek esetében a kérelmezett egyed apja fajtájának megfelelő, a fajta fenntartásáért felelős tenyésztőszervezet kér be különböző dokumentumokat, mely alapján igazolható lesz az apaállat használat. A Kincstár részére semmilyen dokumentum beküldése nem szükséges. Amennyiben egy kérelmezett egyed esetében nem igazolható a szakszerű apaállat használat ténye, úgy az az egyed nem jogosult támogatásra. Anyatehéntartás támogatás esetében ez idáig is feltétel volt a szakszerű apaállat használat, ez nem változott, ám dokumentum beküldésre itt sincs lehetőség és szükség.

Tejhasznú támogatásban résztvevő állatoknak kell-e minden évben elleniük, illetve itt is kötelező-e a termékenyítések során a szakszerű apaállat használat, azaz hogy a születendő borjúhoz tartozzon szakszerű apaállat?

Nem kell, legalább egyszer ellett megfogalmazást alkalmaz a jogalkotó is. Tejhasznú esetén nincs szakszerű apaállat használat vizsgálva.

Nem termelő elemként elszámolt zöldugar esetében lehet-e igényelni szálas kiegészítőt?

A gyakorlatban nem kivitelezhető, tekintettel arra, hogy a szálas takarmánynövények támogatása esetében feltétel, hogy a mezőgazdasági termelő - az igénylés évét megelőző évben megvalósult őszi vagy a tárgyévben megvalósult tavaszi telepítés vagy felülvetés esetén a két- vagy többéves művelésre alkalmas kultúrák vonatkozásában a támogatásigénylés első évében augusztus 1-jéig legalább egyszeri vagy - ha az állomány már többévesnek minősül, illetve a támogatás igénylésének a további éveiben tárgyév július 1-jéig legalább kétszeri kaszálást végezzen.

Amennyiben egy gazdálkodó olyan táblára igényel termeléshez kötött támogatást, amelynek része egy táblaszegély, akkor a táblaszegély területére is jár a termeléshez kötött támogatás vagy csak a táblaszegély területével csökkentett területre?

2023-tól a támogatható terület bővítése miatt a táblaszegély a tábla részét képezi. Ez alapján az alapszintű-jövedelemtámogatás, valamint a termeléshez kötött támogatás is a teljes táblára jár. Fontos kiemelni, hogy a termeléshez kötött támogatások esetében előírt minimális szaporítóanyag használatát szintén a tábla – táblaszegéllyel együtt értendő - teljes területére teljesíteni kell. 

Tavalyi számlám van, ami az ŐCSG egy másik tagjának a nevére lett kiállítva. tavaly ezt még nem fogadták, el, de idén lehet?

Igen, a vetőmagokat érintően tavalyi számla is elfogadható. A rendelet 2023-tól engedélyezte az ŐCSG tagok nevére kiállított számla elfogadását is. 2024-től ebben az esetben a számla mellett az ŐCSG-vel kötött szerződésre és az átadott minősített szaporítóanyag mennyiségét, valamint a származás megjelölését tartalmazó, az őstermelők családi gazdasága képviselője vagy tagja által kiállított dokumentumra is szükség van.

CIS - termeléshez kötött növénytermesztési támogatások - lucerna után tritikálé október vetése lehetséges nem másodvetésként? (második főnövény?)

Nem lehetséges második főnövényként elszámolni a triticalet. A lucerna után vetett őszi kalászos ugyanis a következő évi főnövény lesz, amit majd csak a következő évben kell (főnövényként) bejelenteni.

Mi a teendő abban az esetben, ha állatalapú támogatások esetében a gazdálkodónak a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítést követő napon lesz kiesése az állományban (elhullás, lopás...)?

A 7 napos kijelentési szabály ekkor is érvényes.

Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesés pótlását hogyan kell szabályosan átvezetni?

Az anyatehéntartás támogatás esetében nincs lehetőség a kieső egyedek pótlására, ezért a kieső egyedet ki kell vezetni az ENAR-ban, nem ideértve a vis maior esetét.

Húshasznú anyatehéntartás támogatás esetében a kiesést hány napon belül kell az ENAR-ban rögzíteni?

7 nap (3 napon belül kell jelenteni az ENAR felelősnek, az ENAR felelősnek pedig 4 napja van az átvezetésre).

Újraelosztó támogatásban részesülnek-e a most támogathatóvá váló fasorok,  mezővédő erdősávok?

A BISS-ben (alaptámogatásban) támogatott területek képezik az alapját a CRISS (újraelosztó) kifizetésnek, ezért amely terület a BISS jogcímben támogatásra jogosult, az a CRISS jogcím esetében is jogosult lehet.